A füge tejnedve égési sérüléseket okozhat
A füge körüli munka után nyaranta sokan tapasztalnak vágásos, körszerű, vagy szabálytalan alakú, piros színű, égési sérülésre emlékeztető foltokat, amik égnek, esetleg fel is hólyagosodnak. A füge latexes tejnedve az arra érzékenyeknél ilyen reakciókat válthat ki. Dr. Lengyel Zsuzsanna egyetemi adjunktus, a Pécsi Tudományegyetem Bőr-, Nemikórtani- és Onkodermatológiai Klinikájának igazgatóhelyettese szerint a tünetek megjelenéséért egy fényérzékenységet okozó anyag, a furokumarin a felelős.
Kép magyarázata: (a) Foltteszt fügefalevelekkel. (b) A vizsgálati terület a paszta eltávolítása után normális megjelenésű volt. (c) Hólyagképződés a 2. napon. (d) Másodfokú égés jelent meg a hólyagok eltávolítása után az 5. napon.
Ezt a növény (hiszen nem csak a füge váthat ki ilyen reakciókat) leve, nedve tartalmazza, és a napfény UV-A sugarainak hatására bomlik, aktiválódik, gyulladást okozva a bőrben. Mértéke többnyire attól függ, mekkora mennyiségű növénynedvvel érintkezett a bőrünk, és azt követően mennyi ideig sütötte azt a nap. A fitofotodermatózis tünetei nagyjából egy nap elteltével szoktak jelentkezni, majd két-három nap múlva rosszabbodnak, ami megijeszti az embereket.
Már az egyiptomiak is ismerték ezt a bőrreakciót...
Dr. Lengyel Zsuzsanna sokszor tapasztalta már, hogy nem egyszer kardvágáshoz hasonló, éles szélű tünetekkel érkeznek hozzájuk a betegek. Ez azután alakul ki, ahogy összevagdosta a bőrünket a növény. De az is lehet, hogy épp bizarr alakzatban jelennek meg a foltok, miután itt-ott a bőrünkhöz csapódott. A bőr ezeken a helyeken bepirosodik és ég, később fel is hólyagosodhat és bakteriálisan felülfertőződhet. Viszont a viszketés nem vezető tünet. Érdekesség, hogy már az egyiptomiak is ismerték ezt a bőrreakciót, több ezer évvel ezelőtt is létezett tehát, fel is jegyezték, csak épp vitiligónak, azaz pigmenthiánynak gondolták.
Ha a fügefáink körül fedetlen karokkal és lábakkal kertészkedünk, vagy épp fedetlen karokkal gyűjtjük a fügelevelet a fügelevél teához vagy a fügelevél szörphöz, akkor érdemes lemosni a bőrfelületet, ha a füge fehér nedvével érintkezett. Ezt követően ruhával takarjuk be és kerüljük a napfényt, súlyos tünetek jelentkezése esetén pedig mindenképpen keressünk fel egy bőrgyógyászt! Ha huzamosabb időt töltünk a fügebokraink között, akkor érdemes a nyári hőségben is hosszúujjú felsőben, és gumikesztyűben dolgoznunk még akkor is, ha egyébként nem szoktak ennyire súlyos tünetek jelentkezni nálunk a füge tejnedvével való érintkezést követően. Jómagam is kesztyűs kézzel bánok a fügéimmel. 😎
Ha furokumarin tartalmú növényt eszünk, az is kiválthat reakciót a bőrön!
Éppen ezért nem célszerű a füge részeit kezeletlen állapotban elfogyasztani. A reakciót okozó anyag a teljesen érett fügegyümölcsből már eltűnik, de a nem teljesen érettekben még megtalálható, és tüneteket okozhat. Enyhe tünetek esetén fontos az általános bőrfertőtlenítés, majd a nyugtató, panthenol-, vagy antihisztamin tartalmú habok, krémek alkalmazása. Súlyosabb tüneteknél már a szteroid tartalmú kenőcsök jönnek szóba. Ha a fitofotodermatózis a bőrfelszín több mint harminc százalékát érinti, akkor szisztémás, szájon át adott szteroidkezelésre van szükség, de ilyen kezelést sose rendeljünk el magunknak önkényesen. Kérjuk ki orvos véleményét előtte! Mindeközben a gyulladt területet a nap elől védeni kell, illetve fontos fényvédőt alkalmazni. A gyulladás egy-két héten belül megszűnik, ha nem kiterjedten van jelen a bőrön. Egy barnán pigmentált folt marad utána, ami olyan, akár egy égési sérülés, hónapokkal később azonban ez is elhalványul.
Végső konklúzió!
Bár az emberek csak egy bizonyos százalékánál okoz ilyen heves reakciót a füge tejnedvével való érintkezés, nem elhanyagolható a jelenség. És ha valaki nem kimondottan érzékeny rá, annál is okozhat enyhe bőrpírt, vagy gyenge égési tünetekhez hasonlókat. Érdemes ennek esélyét csökkenteni, és megfelelő ruházatban megközelíteni a fügebokrokat, és csak az érett fügét megenni kezelés nélkül. Hő hatására ez az anyag elbomlik, és nem fog allergiás reakciót okozni, így bátran főzhetünk fügelevél teát vagy fügeszörpöt a füge leveleiből.
Felhasznált források: aok.pte.hu, magyarnemzet.hu
Ha megtetszet a cikkem, és felhasználnád saját cikk írására, kérlek jeleníts meg egy hivatkozást, hogy itt található a forrás. Köszönöm előre is. 💚 Nyilván te sem szeretnéd, hogy forrásmegjelölés nélkül elvigyék több órányi munkád eredméynét! A képeket pedig kérlek, csak egészében használd fel vágás nélkül. Legyünk egymásra tekintettel! 😊
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Megjegyzések
Szólj hozzá!