Fügés ember

Az mára már nem vitatott kérdés, hogy a Török hódoltságnak köszönhető, hogy Magyarországon meghonosodott a közönséges füge (Ficus carica). Ugyanakkor egyáltalán nem igaz az a legenda, hogy a Tabánban, illetve a Gellért-hegy ligeteiben található fügefákat is mind a törökök ültették volna. Ők csak elindítottak egy folyamatot, amely aztán ment tovább szépen a maga útján. 😊

A Gellért-hegy fügebokrai

A legtöbb fügét gyermekkoromban ezekről a fügebokrokról ettem. A Gellért-hegy lépcsőit járva, és hatalmas parkjaiban szaladgálva, bringázva, hamar megéhezik az ember, és ilyenkor jó volt odaszaladni egy-egy fügbokorhoz, és teletömni a pocakot (amikor nem érett a füge, ettünk húsos somot, vörös bélű almát, diót, galagonyát, mogyorót, mikor mi volt éppen). 😊

A Gellért-hegyi fügebokrok a helyi klimatikus viszonyok miatt jellemzően a hegy déli oldalán találhatóak. De arrafelé igen sok van belőlük, és úgy tartják, hogy ezek viszont a budavári fügékkel ellentétben tényleg török eredetűek, és némelyik tő itt is több, mint 100-200 éves lehet a látszat ellenére, hiszen a zord télen elfagyott füge tavasszal tőről kihajt, és utána már nem látszik rajta, hány esztendős valójában.

Sajnos azonban a Főkert munkatársa nem tudott felvilágosítást adni arról, hogy a Gellért-hegyre mikor, mennyi és milyen fajtájú fügéket ültettek ők, és melyek lehetnek, amelyek több évtizede, vagy akár évszázada lehetnek ott. Így ezen bokrokról sokat nem tudok én sem írni, csak annyit, hogy számtalan bokor található a Gellért-hegyen. Kettőt azért mégis megemlítenék külön...

A Citadella tövében lévő fügebokrok.

Ez az egy, amit a Főkertes munkatárs külön kiemelt. Azt írta konkrétan, hogy „A Citadella déli oldalán a fal tövében voltak idős fügebokrok a 90-es években, nem tudjuk, hogy megvannak-e még.”

Jelentem, megvannak. De jelenleg sajnos nem lehet őket megközelíteni, mert a Citadella körbe van kordonozva felújítás miatt. Remélem, a felújítást követően is meglesznek a bokrok, és akkor majd viszatérhetek, hogy közelebbről szemügyre vegyem őket. 😊

A Szent Gellért rakparti fügebokor

Ez a bokor a rakpart felőli oldalon van a kerítés mögött, nagyjából félúton az Erzsébet híd, és a Szabadság híd között, és azt mesélik akik akkoriban voltak fiatalok, hogy bizony az a bokor már 60-70 évvel ezelőtt is ott volt. Sajnos írásos nyoma, vagy bármiféle bizonyíték erre sincsen, vagy legalábbis én nem találtam. De így is elég régóta néz a hegyoldalból az a bokor a Dunára. Közelebbről megszemlélve ezt a fügét teljes mértékben el tudom képzelni, hogy olyan öreg – vagy akár még öregebb –, mint ahogy mesélik.

Olyan hatalmas ez a bokor, hogy nekem nem is sikerült egyetlen fényképre rátenni. Ezért kölcsönvettem a Google egyik fotóját, amely 2021-ben készült. Azóta a bokor csak nagyobb lett, nem kisebb. 😄

Leveli hatalmasak, a nem kicsi kezem eltörpül mellette. Törzse rendkívül vastag, tőből elágazó. Igazából ez már nem is bokor, hanem egy sok törzsű fa. A fügéket látva rajta nagy valószínűséggel Györöki lapos, vagy ahogy sokan ismerik: Jégfüge. Érési időben nem vizsgáltam meg, de szinte teljesen biztos vagyok benne, hogy Györöki. Emiatt pedig számomra máris teljesen érdektelenné vált, mert amellett, hogy csodálom a megélt kora miatt ezt a bokrot, magát a fajtát nem tartom sokra.

További bokrok a hegyen...

Nem fogok minden fügebokrot helyszín szerint megjelölni, mert feleslegesnek tartom. A Gellért-hegyet bejárva számtalan helyen találtam fügebokrokat, de általánosságban elmondható, hogy három különböző fajtát találtam. Az egyik az imént már említett Györöki lapos, így erről nem is írnék már többet.

A másik – és ebből van a legtöbb –, valamilyen kissé hosszúkás, kívül zöldes vagy sárgás, belül pedig piros füge, amely láthatóan két hullámban érik. Eezen a fajtán szinte mindegyiken rengeteg füge volt, így én azt gondolom, elég bőtermő. A bokrok mérete változó, de egyik sem haladta meg a nagyjából három méteres magasságot, és inkább elterülő, mint felfelé törő a fajta. Leveleit tekintve háromkaréjosak leginkább. Ezt a fajtát ígéretesnek tartottam, így hoztam belőle a bokor alól gyökeres töveket, hogy nekem is legyen. 

Ezen fügék közül sokról tudtam, hogy hol vannak, mert már gyermekkoromban is ott voltak, még ettem is róluk. Azóta azonban közel 40 esztendő is eltelt, szóval nem mai bokrok ezek sem, de sem törzs méretük, se – mint fentebb írtam – magasságuk nem árulkodik erről. Ebből arra következtetek, hogy időnként azért viszafagytak a múltban...

A hamradik fajtáról készült kép is erről árulkodik. Ez a fajta apró fügét terem, kívül lilás, belül piros. Bőre enyhén csíkos. Ízre édes, de van egy kellemesen savas felhang az ízében. Ebből a fajtából is van több szerteszét a hegyen, de nem tartom ígéretesnek. A érettebb fügéken már nem teljes érésben is láthatóak a penészedés jelei, és némelyik cefrés is volt már belül. Szóval bármennyire is dekoratívak a fügécskéi, nem hiszem, hogy érdemes foglalkozni vele. Ebből nem is hoztam szaporítóanyagot.

Végső konklúzióm és még pár fotó

Mindent összevetve semmiféle nyomát nem leltem annak sem, hogy a Gellér-hegy fügéi olyan öregek lennének, hogy nyugodtan kijelentsük: azokat még a törökök korában ültették. Nem kétlem, hogy rengeteg fügét ültettek a törökök a környéken annak idején, de szerintem azok az elmúlt évszázadok alatt eltűntek már különböző okok miatt. Az ezt követő időkben pedig előszeretettel ültethettek a területen fügéket a török kor emlékei okán is, meg azért is, mert fantasztikusan dekoratívak.

A Gellért-hegy amúgyis egy botanikai kincstár a maga nemében, mert rengeteg fantasztikus növényt ültettek oda az elmúlt idők során. Fantasztikus hely, és meseszépek a fügebokrok is attól függetlenül, hogy ki, és mikor ültette oda őket. 😊