Fügés ember

Az ember azt hinné, hogy az a kellemetlen ízű, és irritáló latexes tejnedv, ami a füge zöld részeiben van, megvédi mindentől. De nem! Aki rendszeresen olvas engem, az tudja, hogy szép számban vannak a fügének is kártevői, amelyeket egyáltalán nem zavar a füge latexes tejnedve. Ebben a cikkben a poloskák, és a füge kapcsolatáról lesz szó, mert sokszor felmerül a kérdés, hogy a poloskák károsítják-e a fügét.

A válasz pedig senkinek sem lesz ínyére, mert igen. A Zöld vándorpoloskáról (Nezara viridula) még nem olvastam sehol, hogy fügerajongó lenne (bár a fotó bizonysága szerint megfordul azért rajta), de az Ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) sajnos igen csak kedveli a fügét is. Ez a kártevő egy invázós faj, amely Európában a 2010-es évek elején jelent meg, és azóta gyakorlatilag a teljes kontinensen elterjedt már.

Az ázsiai márványospoloska megjelenése

A felnőtt egyedek körülbelül 1,7 cm hosszúak, és kb. ugyanilyen szélesek, és jellegzetes, pajzs alakú a formájuk. Különböző barna árnyalatai léteznek, mind a felső, mind a hasi oldalon (szürkés, fehéres, feketés és kékes). A „márványos” kifejezés oka, hogy színe hasonlít az erezetes márványéra. E fajta jelölései közé tartozik a csápok váltakozó világos, és sötét sávjai. A lábak barnák, halvány fehér foltokkal, vagy szalagokkal. A bűzmirigyek a tor alján, középen helyezkednek el, az első és a második lábpár között, valamint a potroh hátsó felületén.

Az ázsiai márványospoloska életmódja

Az ázsiai márványospoloska olyan szúró-szívó szájszervvel rendelkező rovar (mint minden Hemiptera vagy „valódi bogár”), amely a szájszervét használja a gazdanövényből való táplálkozáshoz. A poloskák átszúrják a gyümölcs külső felületét, nyálat fecskendeznek be, és kiszívják a gyümölcslevet. Ez a gyümölcs felületén begödrösödést, valamint a gyümölcs belsejében rothadást okoz. Az olyan gyümölcsöknél, amelyeket a levük kinyeréséért termesztenek (például szőlőn vagy citrusféléken), a poloskák képesek a teljes lémennyiséget rossz ízzel, és szaggal szennyezni..

Az ázsiai márványospoloska mezőgazdasági kártevő, és étlapján több, mint 100-féle gyümölcs és zöldség szerepel, amely kultúrákban nagy kárt tud okozni. Japánban jelentős szójabab- és gyümölcskártevő. Az USA-ban pedig jelentős őszibarack, alma, zöldbab, szójabab, cseresznye, málna és körte kártevő. De megfigyelések igazolják, hogy nem veti meg a fügét sem (bár nem ez az elsődleges kedvence).

Az ázsiai márványospoloska a fügebokrokon

Nekem az a személyes tapasztalatom, hogy nem fő tápnövénye a poloskának a füge. Ha a kertben van elegendő olyan növény, amit nagyon szeret, akkor azokat részesíti előnyben. Nekem a fügéimen csak elvétve szokott megjelenni a poloska néha-néha. Szezononként két-három alkalommal találok petecsomókat, vagy frissen kikelt kis poloskákat a füge leveleinek fonákján.

De ez az észlelés tényleg elhanyagolható ahhoz képest, hogy mennyit találok mondjuk a paradicsomokon, a paprikákon, vagy például a málnákon. Emiatt én még nem vontam be a fügét a vegyszeres védelembe, mert úgy értékeltem, hogy nem szükséges. Azt a kevés poloskát, amit nagy ritkán találok a fügén, kézzel leszedem, és megsemmisítem. 😎 Ugyanakkor az olyan kertekben, ahol a poloskák kedvenc tápnövényei nincsenek jelen, felszaporodhatnak akár például a fügéken is.

A poloska természetes ellensége(i)

A poloskák egyik leghatékonyabb természetes ellensége a szamurájdarázs (Trissolcus japonicus), amelynek európai megjelenését egyre több helyről megerősítették (már hazánkban is jelen van). Sajnos azonban a szamurájdarázs elterjedése még meg sem közelíti a poloskákét, de bizakodásra van azért ok.

Ez a parányi kis tojásparazitoid darázs jóbarátunk, ugyanis úgy szaporodik, hogy petéit a poloskák tojásaiba rakja, majd azokat fejlődésük során felfalja. Így végül a poloska tojásaiból nem poloskák, hanem szamurájdarazsak kelnek ki. Amikor esetleg a kézi védekezés során nyomkodjuk szét a tojásokat, kíméljük meg azokat, amelyek elfeketedtek. Ez a fekete elszíneződés a jele ugyanis annak, hogy parazita van benne. És mivel ez a parazita a barátunk, érdekünkben áll megóvni őket. 😉

Egy másik természetes ellensége is van a poloskáknak, amelyeknek hazai elterjedése jóval jelentősebb, mint a szamurájdarazsaké. Ez a rovar az ájtatos manó, vagy közismertebb nevén az imádkozó sáska (Mantis religiosa). Ő nem parazitoid.

A sáskás videó az első Fügés ember videó a csatornán, szóval biztos van még mit gyakorolnom videókészítés, és dramaturgia terén egyaránt. 😁Nem petézik bele a poloskák tojásaiba, hanem nemes egyszerűséggel felfalja őket. Igen, jól olvastad. Felfalja őket. Nem sok élőlény van, amelyiknek ínyére van ez a bödüs kis dög (szó szerint), hiszen még a pókok is kilökik a hálójukból általában, ha belekerül. De az imádkozó sáska nem ilyen finnyás. 

Az ázsiai márványospoloska térhódítása

Az általánosan melegedő klíma ideális a szaporodásukhoz, ezért az egyedszám meredeken emelkedett az elmúlt közel két évtizedben hazánkban is. Optimális körülmények között egy felnőtt poloska a kikelés után 35–45 napon belül fejlődik ki, és a nőstények egy csomóban 30-40 petét, egész életük során pedig közel 400 petét raknak. Őshazájában képes évente két ciklusban is szaporodni. Európában és az USA egyes részein egy nemzedéket figyeltek meg.

Az ázsiai márványospoloska elleni védekezés

Mint fentebb írtam, én nem szoktam ellene a fügéken vegyszeresen védekezni. Sőt, szinte sehol nem szoktam ellene vegyszeresen védekezni, mert ez a kártevő jobbára akkor jelenik meg nagyobb számban, amikor érésidő van. Olyankor pedig, ha az ember enni is szeretne abból, amit termel, akkor vagy nem, vagy csak igen körültekintően vegyszerez. Megoldás lehet a kézzel összeszedegetés, a petecsomók szétnyomkodása, vagy a frissen kikelt kis poloskák összeszedése morzsaporszívóval. Esetleg egy jó kis káli szappanos permetezés is megteszi. A füge esetében még egyébként sincsen hazánkban engedélyezetett pertmetszer.

Az organza tasak sem megoldás ellenük!

Sokszor olvasom, hogy a poloskák és egyéb kártevők ellen védelmet nyújthat, ha a fügékre egyenként organza tasakokat húzunk. Az organza tasak egy finom szövésű hálóból szőtt kötőzsínóros tasak, amely átjárható a napfény, a levegő és a víz számára is, ellenben sűrű szövése miatt a kártevő rovarok nem tudnak rajta áthatolni. El kell, hogy szomorítsam az organza tasak rojongóit, mert amint azt a következő kép is tanúsítja, nem védi meg a fügét. A fotón még csak nem is egy kifejlett poloska látszik, hanem a márványospoloska nimfája. A kifejlett példányoknak sokkal hosszabbak a szívókái.

A poloskáknak elég hosszú szívócsövük van. Ennek hála éppen úgy, ahogy a szúnyogok képesek megcsípni minket vékonyabb ruházaton keresztül is, a poloskák is képesek az organza tasakon ücsörögve megtalálni a háló szálai közötti réseket. Ezeken egyszerűen bejut a szívókájuk, és már el is kezdték a gyümölcs károsítását. 😟

Nem csak ez az egy poloskafaj károsít...

Bár a cikkben javarészt csak az ázsiai márványospoloskát emlegetem, de nem ő az egyetlen károsító poloskafaj. Zöld színű társa, a vándorpoloska is éppen annyira káros, és elterjedt. Fejlődése és életmódja is igen hasonló, így külön róla nem írnám le még egyszer ugyanazokat a dolgokat.

És persze a zöld változat is szereti a fügét, szóval ő sem lesz a kedvencünk, hiába szebb a színe, mint a másiknak. 😁