kártevő , növényvédelem , poloska ,

Poloskák a fügén – hogyan védekezzünk ellenük?

Az ember azt hinné, hogy az a kellemetlen ízű, és irritáló latexes tejnedv, ami a füge zöld részeiben van, megvédi mindentől. De nem! Aki rendszeresen olvas engem, az tudja, hogy szép számban vannak a fügének is kártevői, amelyeket egyáltalán nem zavar a füge latexes tejnedve. Ebben a cikkben a poloskák, és a füge kapcsolatáról lesz szó, mert sokszor felmerül a kérdés, hogy a poloskák károsítják-e a fügét.

A válasz pedig senkinek sem lesz ínyére, mert igen. A Zöld vándorpoloskáról (Nezara viridula) még nem olvastam sehol, hogy fügerajongó lenne (bár a fotó bizonysága szerint megfordul azért rajta), de az Ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) sajnos igen csak kedveli a fügét is. Ez a kártevő egy invázós faj, amely Európában a 2010-es évek elején jelent meg, és azóta gyakorlatilag a teljes kontinensen elterjedt már.

Az ázsiai márványospoloska megjelenése

A felnőtt egyedek körülbelül 1,7 cm hosszúak, és kb. ugyanilyen szélesek, és jellegzetes, pajzs alakú a formájuk. Különböző barna árnyalatai léteznek, mind a felső, mind a hasi oldalon (szürkés, fehéres, feketés és kékes). A „márványos” kifejezés oka, hogy színe hasonlít az erezetes márványéra. E fajta jelölései közé tartozik a csápok váltakozó világos, és sötét sávjai. A lábak barnák, halvány fehér foltokkal, vagy szalagokkal. A bűzmirigyek a tor alján, középen helyezkednek el, az első és a második lábpár között, valamint a potroh hátsó felületén.

Az ázsiai márványospoloska életmódja

Az ázsiai márványospoloska olyan szúró-szívó szájszervvel rendelkező rovar (mint minden Hemiptera vagy „valódi bogár”), amely a szájszervét használja a gazdanövényből való táplálkozáshoz. A poloskák átszúrják a gyümölcs külső felületét, nyálat fecskendeznek be, és kiszívják a gyümölcslevet. Ez a gyümölcs felületén begödrösödést, valamint a gyümölcs belsejében rothadást okoz. Az olyan gyümölcsöknél, amelyeket a levük kinyeréséért termesztenek (például szőlőn vagy citrusféléken), a poloskák képesek a teljes lémennyiséget rossz ízzel, és szaggal szennyezni..

Az ázsiai márványospoloska mezőgazdasági kártevő, és étlapján több, mint 100-féle gyümölcs és zöldség szerepel, amely kultúrákban nagy kárt tud okozni. Japánban jelentős szójabab- és gyümölcskártevő. Az USA-ban pedig jelentős őszibarack, alma, zöldbab, szójabab, cseresznye, málna és körte kártevő. De megfigyelések igazolják, hogy nem veti meg a fügét sem (bár nem ez az elsődleges kedvence).

Az ázsiai márványospoloska a fügebokrokon

Nekem az a személyes tapasztalatom, hogy nem fő tápnövénye a poloskának a füge. Ha a kertben van elegendő olyan növény, amit nagyon szeret, akkor azokat részesíti előnyben. Nekem a fügéimen csak elvétve szokott megjelenni a poloska néha-néha. Szezononként két-három alkalommal találok petecsomókat, vagy frissen kikelt kis poloskákat a füge leveleinek fonákján.

De ez az észlelés tényleg elhanyagolható ahhoz képest, hogy mennyit találok mondjuk a paradicsomokon, a paprikákon, vagy például a málnákon. Emiatt én még nem vontam be a fügét a vegyszeres védelembe, mert úgy értékeltem, hogy nem szükséges. Azt a kevés poloskát, amit nagy ritkán találok a fügén, kézzel leszedem, és megsemmisítem. 😎 Ugyanakkor az olyan kertekben, ahol a poloskák kedvenc tápnövényei nincsenek jelen, felszaporodhatnak akár például a fügéken is.

A poloska természetes ellensége(i)

A poloskák egyik leghatékonyabb természetes ellensége a szamurájdarázs (Trissolcus japonicus), amelynek európai megjelenését egyre több helyről megerősítették (már hazánkban is jelen van). Sajnos azonban a szamurájdarázs elterjedése még meg sem közelíti a poloskákét, de bizakodásra van azért ok.

Ez a parányi kis tojásparazitoid darázs jóbarátunk, ugyanis úgy szaporodik, hogy petéit a poloskák tojásaiba rakja, majd azokat fejlődésük során felfalja. Így végül a poloska tojásaiból nem poloskák, hanem szamurájdarazsak kelnek ki. Amikor esetleg a kézi védekezés során nyomkodjuk szét a tojásokat, kíméljük meg azokat, amelyek elfeketedtek. Ez a fekete elszíneződés a jele ugyanis annak, hogy parazita van benne. És mivel ez a parazita a barátunk, érdekünkben áll megóvni őket. 😉

Egy másik természetes ellensége is van a poloskáknak, amelyeknek hazai elterjedése jóval jelentősebb, mint a szamurájdarazsaké. Ez a rovar az ájtatos manó, vagy közismertebb nevén az imádkozó sáska (Mantis religiosa). Ő nem parazitoid.

A sáskás videó az első Fügés ember videó a csatornán, szóval biztos van még mit gyakorolnom videókészítés, és dramaturgia terén egyaránt. 😁Nem petézik bele a poloskák tojásaiba, hanem nemes egyszerűséggel felfalja őket. Igen, jól olvastad. Felfalja őket. Nem sok élőlény van, amelyiknek ínyére van ez a bödüs kis dög (szó szerint), hiszen még a pókok is kilökik a hálójukból általában, ha belekerül. De az imádkozó sáska nem ilyen finnyás. 

Az ázsiai márványospoloska térhódítása

Az általánosan melegedő klíma ideális a szaporodásukhoz, ezért az egyedszám meredeken emelkedett az elmúlt közel két évtizedben hazánkban is. Optimális körülmények között egy felnőtt poloska a kikelés után 35–45 napon belül fejlődik ki, és a nőstények egy csomóban 30-40 petét, egész életük során pedig közel 400 petét raknak. Őshazájában képes évente két ciklusban is szaporodni. Európában és az USA egyes részein egy nemzedéket figyeltek meg.

Az ázsiai márványospoloska elleni védekezés

Mint fentebb írtam, én nem szoktam ellene a fügéken vegyszeresen védekezni. Sőt, szinte sehol nem szoktam ellene vegyszeresen védekezni, mert ez a kártevő jobbára akkor jelenik meg nagyobb számban, amikor érésidő van. Olyankor pedig, ha az ember enni is szeretne abból, amit termel, akkor vagy nem, vagy csak igen körültekintően vegyszerez. Megoldás lehet a kézzel összeszedegetés, a petecsomók szétnyomkodása, vagy a frissen kikelt kis poloskák összeszedése morzsaporszívóval. Esetleg egy jó kis káli szappanos permetezés is megteszi. A füge esetében még egyébként sincsen hazánkban engedélyezetett pertmetszer.

Az organza tasak sem megoldás ellenük!

Sokszor olvasom, hogy a poloskák és egyéb kártevők ellen védelmet nyújthat, ha a fügékre egyenként organza tasakokat húzunk. Az organza tasak egy finom szövésű hálóból szőtt kötőzsínóros tasak, amely átjárható a napfény, a levegő és a víz számára is, ellenben sűrű szövése miatt a kártevő rovarok nem tudnak rajta áthatolni. El kell, hogy szomorítsam az organza tasak rojongóit, mert amint azt a következő kép is tanúsítja, nem védi meg a fügét. A fotón még csak nem is egy kifejlett poloska látszik, hanem a márványospoloska nimfája. A kifejlett példányoknak sokkal hosszabbak a szívókái.

Fotó: David Choo

A poloskáknak elég hosszú szívócsövük van. Ennek hála éppen úgy, ahogy a szúnyogok képesek megcsípni minket vékonyabb ruházaton keresztül is, a poloskák is képesek az organza tasakon ücsörögve megtalálni a háló szálai közötti réseket. Ezeken egyszerűen bejut a szívókájuk, és már el is kezdték a gyümölcs károsítását. 😟

Nem csak ez az egy poloskafaj károsít...

Bár a cikkben javarészt csak az ázsiai márványospoloskát emlegetem, de nem ő az egyetlen károsító poloskafaj. Zöld színű társa, a vándorpoloska is éppen annyira káros, és elterjedt. Fejlődése és életmódja is igen hasonló, így külön róla nem írnám le még egyszer ugyanazokat a dolgokat.

És persze a zöld változat is szereti a fügét, szóval ő sem lesz a kedvencünk, hiába szebb a színe, mint a másiknak. 😁

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

Népszerű cikkek

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudj...

Pöttyös lámpahordó-kabóca (Lycorma delicatula) – hogyan védekezzünk ellene?

A Lycorma delicatula, vagy ahogy idehaza hivatkoznak rá, a pöttyös lámpahordó-kabóca egy renkívül nagy károkat okozó kabócafaj. Az állatcsoport a fura nevét annak köszönheti, hogy „magasan hordja az orrát”, erről régen úgy hitték, éjszaka képes fényt kibocsátani – ez ugyan nem így van, de a név rajtuk ragadt. Mivel a hazai cikkek, amelyek erről a kártevőről szólnak, eléggé felületesek, elnagyoltak és adatszegények, gondoltam, írok egy cikket, melyben a lehető legtöbb – a tudomány jelen állása szerint elérhető – információt közlöm róla. Azt mindenképp le kell szögezzem a pánikhangulat kialakulásának elkerülése érdekében, hogy ezt a kártevőt a cikkem megjelenéséig sem hazánkból, sem más európai országból nem jelentették. Csak azért írok róla, mert egyes terjedését vizsgáló kutatások előrejelzései alapján bármikor megjelenhet Európában is. A legfeljebb 25 mm hosszú Lycorma delicatula ázsiai eredetű (Kínában, Indiában és Vietnamban őshonos) . A 2000-es évek közepe táján jelen...

Időjárás

Címkék

Aclees taiwanensis adriai Afrikai fügelégy állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Carpophilus hemipterus Ceratitis capitata Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak darázscincér deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előadás előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség esemény fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény farmosi fügedarazsak Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana Fig endosepsis fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge ormányos füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelégy fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj gyümölcslégy hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kabóca kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kétszínű gyümölcsfénybogár kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kukacos füge kultúra kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság levélhullás levéltetvek lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Mt. Etna Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus ujjas óriás unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak Zaprionus indianus

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020- fugesember.hu