Fügés ember

A napokban sikerült megrendelnem egy igazi fikusz különlegességet egy francia forrástól. Ez a pedig nem más, mint a Port Jackson füge, amit már igen régóta vadásztam. Most megtaláltam, méghozzá nem dugvány, hanem élő, cserepes növény formájában. Szóval most nagy az örömöm, mert több, mint egy hét várakozás után végre megérkezett a várva várt Port Jackson fügém. 🤩 A Port Jackson füge bemutatása A Port Jackson füge (Ficus rubiginosa) , vagy más néven Rozsdás füge [Rusty fig] egy Kelet-Ausztráliában őshonos, hemiepifita , vagy litofita örökzöld fikusz faj. A hemiepifita jelentése, hogy élete kezdeti szakaszán más növények lombkoronájában csírázik a magja, míg a litofita jelentése, hogy a mag sziklarepedésekben csírázik. Amint azonban léggyökerei talajt érnek, legyökerezik. A Ficus rubiginosa egy lassan növő fikusz faj, amely 30 év alatt nagyjából 10 méteres magasságot ér el, végső mérete pedig 30 méter körül van, de dézsában tartva nyilvánvalóan ennek a méretnek csak a töredékét é

A most bemutatásra kerülő fikusz fajról sajnos nagyon kevés az elérhető információ, de mivel nagyon megtetszett nekem az áfonyafüge, gondoltam, ami elérhető róla, abból megpróbálok összeállítani egy ismertetőt. A Ficus vaccinioides (Formosan Creeping Fig) elterülő örökzöld, talajtakaró cserje, amely Dél-Tajvan tengerparti bozótosok lejtőin és a tengerparti sziklákon őshonos. A Vaccinium jelző az áfonya nemzetségére utal. A kis, sötét termései áfonyaszerűek, és ezért egy másik gyakori neve ennek a növénynek a „Blueberry Fig”, azaz áfonyafüge. Ezért én is ennek fogom hívni, mert nem találkoztam még sehol hivatalos magyar elnevezéssel. Az áfonyafüge (Ficus vaccinioides) bemutatása Sötétvörösesbarna, talajhoz simuló szárai a csomópontok mentén legyökereznek, vagy ha sziklákkal, kövekkel találkoznak, akkor felkapaszkodnak rá, így tehát az áfonyafüge a kúszófügék közé tartozik. Mélyzöld fényes, papírszerű levelei aprók és tojásdad alakúak, a száron átellenesen helyezkednek el. A lev

A babérfüge  (Ficus ilicina) egy örökzöld, sziklákat körülölelő füge a száraz nyarú Dél-Afrikai Namaqualand régióból és északabbról, Namíbiából és Angola déli részéről, ahol főként nyáron esik a csapadék. Joseph Heymans A Ficus ilicina sziklahasogatóként is emlegetett fügefaj, mert gyökerei tápanyagban dús termőtalaj helyett (termőtalajban is képes gyökeret ereszteni) sziklaszirtek repedéseiben kapaszkodik meg, és ahogy vastagszik, szétfeszíti a sziklákat. De nem csak a sziklarepedésekbe kapaszkodik bele, hanem lapos gyökereivel körül is öleli a köveket. Nevét apró, sötétzöld, babér alakú leveleiről kapta. A babérfüge (Ficus ilicina) bemutatása Terjedő, terebélyesedő sziklát körülölelő, örökzöld cserje, amely akár több méter átmérőjű bokorrá növekedhet. Magassága pedig esetenként akár a 4-5 métert is elérheti. Kérge szürkésfehér, sima. A felálló, szétterülő levelek elliptikus-hosszúkásak, 43–85 × 13–28 mm-esek, bőrszerű tapintásúak, sötétzöldek  teljes szegéllyel. A levélnyél

A most bemutatásra kerülő hottentottafüge  (Carpobrotus edulis)  igazából nem füge. Sőt, az égvilágon semmi köze sincsen a közönséges fügéhez (Ficus carica) . 😁 Ennek ellenére mégis úgy döntöttem, hogy írok róla, mert megtetszett nekem a hottentotta füge (szereztem is belőle szaporítóanyagot) , vagy másik nevén a savanyú füge, és hát az elnevezésében mégis csak benne van a füge szó. Ezért akit nem érdekelnek a szukkulensek, vagy bármi, aminek semmi köze a fügéhez, akár már most be is zárhatja a böngészőablakot. Ha azonban a továbbolvasás mellett döntesz, garantáltan érdekes növényről fogsz olvasni. 😉 A hottentottafüge (Carpobrotus edulis) egy Dél Afrikában őshonos szukkulens növény, amely a kristályvirágfélék (Aizoaceae) családba tartozik. Szokásos elnevezései még a boszorkányujj, a savanyú füge, a tengeri füge és a jégvirág is. Igénytelen, gyorsan növekedő faj, melyet számos esetben talajtakaró pionír növényként telepítettek be Európába. Élénkzöld (idősebb korban vörösesek) p

A szikomorfa vagy szikomorfüge (Ficus sycomorus) az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó faj, amelyet az emberiség ősidők óta termeszt kultúrnövényként. A növény Afrikában, a Száhil övtől délre, és a Baktérítőtől északra őshonos, Közép-Afrika nyugati, esőerdővel borított területeinek kivételével. Ugyancsak őshonosan nő az Arab-félsziget déli részén, és Madagaszkár egy igen kicsi részén, Ciprus szigetén, Libanonban – ahol a híres „Gemmayzeh-út” neve a növény arab nevéből (gemmayz) ered –, valamint meghonosították Izraelben és Egyiptomban. Természetes élőhelyén a fa tápanyagokban gazdag talajokon él a folyók mentén, de változatos növényvilágú erdőségekben ugyancsak megtalálható. Szokás nevezni még platánfügének, vagy fügeepernek is. A szikomorfa (Ficus sycomorus) bemutatása A szikomorfa kb. 20 méter magas fává nő, lombkoronája sűrű, 6 méter széles. Kb. 14 cm x 10 cm-es lekerekített, szív alakú levelei csigavonalban helyezkednek el az ágak körül. A levél durva tapintású, fe

A Ficus villosa, más néven bozontos levelű füge, vagy bolyhos füge egy Délkelet-Ázsiában őshonos fikuszfaj. A „villosa” faj jelzője a latin villōsa „szőrös”, a villus „haj” szóból és a -ōsus „tele van” melléknévi utótagból származik. Ez a növény leveleit borító finom szőrszálakra vonatkozik. A Ficus villosa egész Délkelet-Ázsiában megtalálható Északkelet-Indiától, Dél-Kínától délre, Jáva, Sulawesi és az indonéziai Maluku szigetekig. Legfeljebb 1700 méteres tengerszint feletti magasságban fordul elő, főként elsődleges-, másodlagos esőerdőkben, monszunerdőkben, és édesvízi mocsári erdőkben. A Szingapúri Botanikus Kertben például kimondottan jól érzi magát, ahol gyakran látható a tamanu fákon  (Calophyllum inophyllum) . A bolyhos füge (Ficus villosa) bemutatása A bolyhos füge egy örökzöld kúszófüge , amely egyes beszámolók szerint házikertben elérheti a 2,4 méter hosszúságot. Eredeti élőhelyén azonban ennél jóval nagyobbra is felkúszik a fákon. Vízszintes felületek is boldogul, de

A Ficus pumila var. awkeotsang (Jelly Fig: Zseléfüge) a Ficus pumila egyik fajtája, amely az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó kúszófüge . Az „Awkeotsang” tajvani eredetű, nevét annak az egyénnek a lányáról (Aiyu) kapta, aki 1921-ben felfedezte a gélképző tulajdonságokat. A Ficus pumila var. awkeotsang az első füge nemzetség, amelyet Tomitaro Makino japán botanikus mutatott be Tajvanon. Később E.J.H. Corner angol botanikus az awkeotsangot a Ficus pumila egyik változatának minősítette. A Ficus pumilának van egy másik változata is: A Ficus pumila var. pumila , más néven kúszó füge, amely Kelet-Ázsiában széles körben elterjedt. A Ficus pumila var. awkeotsang és a  Ficus pumila var. pumila  között különbségek vannak, beleértve a levélformát, a szikóniák méretét, a fenológiát és az élőhely-preferenciát. A Zseléfüge az 1200-1900 méteres magasságot kedveli, míg a  Ficus pumila var. pumila  az alföldeket. Éppen ezért ezt a növényt sem túl egyszerű otthon tartani; nem egy tipikus

A fügedarázs (Blastophaga psenes) 2008-óta jelen van Magyarországon . Az azóta eltelt években bár volt kemény tél hazánkban, általánosan elmondható, hogy a hazai klíma melegedő tendenciát mutat. Ez a tendencia pedig azt eredményezi, hogy Magyarországon egyre nagyobb az a terület, ahol egyre kisebb eséllyel éri komoly fagykár a fügét. A fügedarazsat nagy misztéria lengi körül, ami leginkább annak köszönhető, hogy a róla magyar nyelven elérhető cikkek többsége tele van pontatlanságokkal, és téves állításokkal. A fügedarázs életciklusa szorosan kötődik a füge egyik típusához, a kaprifügéhez . Ez egy olyan szoros és kötelezően kölcsönös kapcsolat a füge és a fügedarázs között , amely létrejötte nélkül sem a füge, sem a fügedarázs nem lenne képes a generatív (ivaros) szaporodásra. Erről egyébként egy rovartani konferencián előadást is tartottam, amelynek feldolgozott anyaga az alábbi videón megtekinthető. Azt is fontos tudni, hogy ahány ficus faj, annyi darázs faj létezik, és szin

Ismét egy olyan növényről fogok nektek írni, ami csak a nevében füge, de valójában semmi köze sincsen a közönséges fügéhez (Ficus carica) . Ez a növény nem más, mint a fügekaktusz, amely nem egyetlen faj, hanem egy egész kaktuszcsalád. A fügekaktusz, vagy medvetalpkaktusz (Opuntia) nemzetségébe a kaktuszfélék (Cactaceae) egyik alcsaládjába, a fügekaktuszformák (Opuntioidae) közé tartozó pozsgás növények tartoznak. Az Újvilágban (Észak- és Dél-Amerikában együtt) mintegy 300 fajuk ismert. Ezen fügék túlnyomó többsége hazai körülmények között csak védett helyen teleltetve tartható, de akad pár tagja a családnak, amelyek fagytűrése kimagasló, így idehaza is bátran nevelhető szabadföldben. Ezen fajok közül a két legismertebb a Kerekszárú fügekaktusz  (Opuntia humifusa), és  a Kolorádói medvetalpkaktusz  (Opuntia phaeacantha) . Mindkettő fagytűrése -20 Celsius körül van, így tényleg bátran tartható szabadföldben is hazánkban. Egyébként eme képességének köszönhető, hogy elkezdett kiva

FRISSÍTÉS (2023.11.08): ELFOGYOTT AZ ÖSSZES DUGVÁNY! Nem tudok több megrendelést felvenni. Akik eddig megrendelték, de még nem utalták el a pénzt, nekik megvan a mennyiség még, de több nincsen! 😕 Ne adjatok le több rendelést! Idén ősszel két fajta fügéből vannak eladó dugványaim. A dugványok minimum három nódusszal (rügy, csomópont) rendelkeznek, és frissen kerültek levágásra a mai napon. A postázásig nedves homokban tartom őket, hogy ne száradjanak ki, majd csomagolás előtt letisztítom őket. A csomagolás papírba, majd nylon zacskóba, végül buborékfóliás borítékba történik. Feladás elsőbbségi levélként, így már jellemzően másnapra megérkezik. Csomagfeladás minden héten hétfőn, kedden és szerdán történik csak, hogy biztosan ne ragadjon be hétvégére a postán. Csak a készlet erejéig! Fontos, hogy a készlet igen korlátozott, mert mindkét fajtából egy nagy bokor alapos metszéséből származó dugványok vannak csak, így érdemes időben rendelni. 😎 Az alábbi fügefajtákból vanna

A Filippínó füge (Ficus pseudopalma) nevét bizarr alakjáról kapta, ugyanis megjelenésében nagyon hasonlít egy pálmafához: hosszú csupasz törzs, és egy jó nagy adag levél a tetején. Valójában a pseudopalma fajnév jelentése „hamis pálma”, mert a megjelenésén kívül ennek a fügének nem sok köze van a valódi pálmákhoz. 😊 Ettől persze még egy nagyon különleges növény, amelynek mindenképpen helye kell, hogy legyen egy fügékkel foglalkozó weboldalon. A Filippínó füge bemutatása Természetes élőhelyén a Ficus pseudopalma kilenc méter magas fává növekszik. A levelek is meglehetősen nagyok – akár egy méter hosszúak, és tizenöt centiméter szélesek. Szerkezete merev, bőrszerű, szaggatott szélű, zöld, sárgás erekkel. Gyümölcse tojás alakú, zöldesbarna, fehér foltokkal és nagyjából két-három centiméter átmérőjűre nő. Napfény igénye közepes, jól fejlődik teljes napfényben, és félárnyékban is. Szereti, ha a talaja folyamatosan nedves, nyirkos, de nem tűri a túl sok vizet, és a talaj kiszárad