Hogyan derítsem ki, hogy beporozta-e a fügedarázs a fügémet?
A fügedarázs (Blastophaga psenes) 2008-óta jelen van Magyarországon. Az azóta eltelt években bár volt kemény tél hazánkban, általánosan elmondható, hogy a hazai klíma melegedő tendenciát mutat. Ez a tendencia pedig azt eredményezi, hogy Magyarországon egyre nagyobb az a terület, ahol egyre kisebb eséllyel éri komoly fagykár a fügét.
A fügedarazsat nagy misztéria lengi körül, ami leginkább annak köszönhető, hogy a róla magyar nyelven elérhető cikkek többsége tele van pontatlanságokkal, és téves állításokkal. A fügedarázs életciklusa szorosan kötődik a füge egyik típusához, a kaprifügéhez. Ez egy olyan szoros és kötelezően kölcsönös kapcsolat a füge és a fügedarázs között, amely létrejötte nélkül sem a füge, sem a fügedarázs nem lenne képes a generatív (ivaros) szaporodásra. Erről egyébként egy rovartani konferencián előadást is tartottam, amelynek feldolgozott anyaga az alábbi videón megtekinthető.
Azt is fontos tudni, hogy ahány ficus faj, annyi darázs faj létezik, és szinte minden fügének saját beporzó darazsa van. Ezek a különféle füge-darázs párosok pedig sok esetben egymástól részben, vagy teljesen eltérő módon viselkednek. A legtöbb cikkben, amit a magyar weben lehet találni, a témában sajnos össze-vissza keverik a darázs, és ficus fajokat, így olyan dolgokat írnak le a közönséges füge (Ficus carica) és az őt beporzó darázsfaj (Blastophaga psenes) kapcsolatáról, amelyek nem igazak. Így tehát nem csoda, hogy káosz van a témában. Én nagyon sokat munkálkodok azon, hogy tisztába tegyem ezt a témakört. 😎
Miért fontos a fügedarázs, és a füge viszonyainak tisztázása?
Mivel a fügedarázs nem képes a kaprifügék nélkül szaporodni (hogy miért, azt a fentebb beillesztett videóból megtudhatod), így olyan területeken, ahol nem található megbízhatóan termő kaprifüge, nem képes megtelepedni a fügedarázs sem. Ez nagyon fontos, mert rendkívül sokszor kapok olyan leveleket, amikben azt írják nekem, hogy úgy gondolják, megjelent náluk a fügedarázs. Bár nem látták, de egy eddig nem termő füge termőre fordult, vagy az eddig tűrhetőt termő füge hirtelen jobb minőségű fügéket kezdett érlelni. 😲
Sajnos azonban a visszakérdezések alkalmával kiderülnek a részletek. Például, hogy az eddig nem termő füge azt jelenti, hogy pár éve volt ültetve, és eddig egyáltalán nem volt rajta zöld füge sem soha. Ez esetben nem a darázs jelent meg, hanem csupán egy fiatal fügefa elérte termőkorát. Az sem egyértelmű jele a darázs megjelenésének, hogy a füge elkezdett az eddiginél jobb minőségű fügét teremni, mert a termés minősége nagyban függ a környezeti tényezőktől. Azok azonban egyik évről a másikra bármikor megváltozhatnak, és ezzel előidézhetik a füge termésminőségének megváltozását mind a negatív, mind pedig a pozitív irányba.
A darázs jelenlétére az lehet árulkodó, hogy ha eddig minden évben voltak fügék a bokron, de sajnos lehullottak, azonban egyik évben váratlanul elkezdenek nagy számban beérni a fügék. Ez már gyanús lehet. Ez történt Budapesten a XI. kerületben is, amikor a munkahelyemen lévő fügefa húsz évnyi potyogtatás után egyszer csak beérlelte fügéit.
Ilyenkor érdemes tovább vizsgálódni
Ha mégis azt gyanítjuk, hogy a fügénket beporozhatta a fügedarázs, akkor van egy roppant egyszerű módszer, hogy ezt kiderítsük. Ezt én csak egyszerűen úszáspróbának hívom. Ennek a módszernek a lényege, hogy a megtermékenyített magok nehezek, mert a maghéjon belül csíraképes mag is rejtőzik. Ezek a magok vízbe rakva elsüllyednek, míg a nem megtermékenyített magok a víz tetején lebegnek, azokban ugyanis nincsen csíraképes mag. A maghéj kifejlődik ugyan, így elsőre úgy tűnhet, van magja a fügének. Ezek a magok azonban csak kis üres csonthéjak, amelyeknek a belsejében levegő van. Ennek okán fent maradnak a víz felszínén.
Ha tehát gyanakszunk, nincs más dolgunk, mint néhány magot kiszedni a fügéből, majd alaposan letisztogatni a gyümölcshús és rost maradványoktól, majd beledobni egy pohár vízben. Azok a magok, amelyek elsüllyednek, meg lettek termékenyítve. Ezen magok nagy részéből fügecsemete nevelhető kellő odafigyeléssel és kitartással. A víz tetején lebegő maghéjakból azonban soha nem fog kinőni semmi, így azokat nyugodtan helyezzük vissza a természet körforgásába azzal, hogy a komposztba dobjuk. 😊
Megjegyzések
Szólj hozzá!