Carpobrotus , hottentottafüge , nemisfüge , pozsgás , szukkulens ,

Hottentottafüge, ami nem is füge, mégis ehető...

A most bemutatásra kerülő hottentottafüge (Carpobrotus edulis) igazából nem füge. Sőt, az égvilágon semmi köze sincsen a közönséges fügéhez (Ficus carica). 😁 Ennek ellenére mégis úgy döntöttem, hogy írok róla, mert megtetszett nekem a hottentotta füge (szereztem is belőle szaporítóanyagot), vagy másik nevén a savanyú füge, és hát az elnevezésében mégis csak benne van a füge szó. Ezért akit nem érdekelnek a szukkulensek, vagy bármi, aminek semmi köze a fügéhez, akár már most be is zárhatja a böngészőablakot. Ha azonban a továbbolvasás mellett döntesz, garantáltan érdekes növényről fogsz olvasni. 😉

A hottentottafüge (Carpobrotus edulis) egy Dél Afrikában őshonos szukkulens növény, amely a kristályvirágfélék (Aizoaceae) családba tartozik. Szokásos elnevezései még a boszorkányujj, a savanyú füge, a tengeri füge és a jégvirág is. Igénytelen, gyorsan növekedő faj, melyet számos esetben talajtakaró pionír növényként telepítettek be Európába. Élénkzöld (idősebb korban vörösesek) pozsgás levelei keresztmetszetben háromszög alakúak, és nagyjából 60-130 x 10-12 mm méretűek. A kúszó hajtástengely a szárcsomóknál (nóduszok)  legyökerezik, így a növény vegetatív módon is rendkívül gyors térhódításra képes. Májustól szeptemberig nyíló 100-150 mm átmérőjű sárga, vagy halványrózsaszín virágai felületes szemlélő számára rendkívül hasonlítanak a fészkesek (Asteraceae) virágzatához.  A hottentottafüge mutatós nagy virágai azonban egyetlen igazi magányos virágok, nem pedig virágzatok.

Húsos, savanyú fügeterméshez hasonló sokmagvú áltermése 35 mm átmérőjű, szárnyas szárakon. Éretten illatossá, és sárgává váló termése ehető. A termés külső fala az érést követően szép lassan ráncossá, és bőrszerűvé válik. A magvak a ragacsos, édes, zselészerű nyálkarétegbe ágyazódnak. A gyümölcsök frissen fogyaszthatók, erős, fanyar, sós, savanyú ízűek. Több helyen gyógynövényként ismerik. Leginkább a termés préselt nedvét használják különböző célokra fertőtlenítő, antiszeptikus hatása miatt. Ismert két másik faja: Carpobrotus acinaciformis és a Carpobrotus deliciosus, amelyek édesebbek, ízletesebbek, illetve ezek virágszínei is eltérnek az alapfajétól.

Hottentottafüge Európában

Napjainkra Franciaországban, az Ibériai félszigeten, vagy Dél Anglia atlanti partvidékein, de a Földközi-tenger környékén is hatalmas monospecifikus, a biodiverzitást  kizáró Carpobrotus régiók alkultak ki. A sziklákat szinte teljesen benövő, és a homokdűnéken is sebesen terjeszkedő növények monokultúrái sok helyem hatalmas területen uralják a tengerpartokat.

Aki  már egyszer is látta a sós szélben, és a szikrázó verőfényben a látóhatár széléig terjedő  Carpobrotus edulis állományokat, biztosan elámul, és felötlik benne a kérdés: mi lehet ennek az agresszív terjeszkedésnek a titka? Hiszen a jégvirágként, vagy hottentotta fügeként is emlegetett faj eredetileg Dél-Afrika partjai mentén él. Európai jelenléte azoknak a behurcolt egyedeknek köszönhető, amelyek kiszorították a parti zónából a kevésbé agresszív őshonos fajokat, és így tudtak gyorsan elterjedni. A jövevénnyel együtt nem érkeztek meg azok a természetes partnerek - pl. teknősök és más állatok -, amelyek növekedését eredeti élőhelyén kordában tartják. Emellett szerencsétlen véletlen, hogy a partmenti jégvirágmezők egy másik jövevény, az Európába még a mi honfoglalásunk előtt Dél-Ázsiából behurcolt házi patkány kedvelt élőhelyei lettek. A hottentottafüge termések a patkány kedvenc csemegéi, és a nagy területeken kóborló rágcsálók ürülékükkel tovább terjesztik a magokat. Az ürülékben a magok jobban csíráznak, és gyorsabban fejlődnek, mint a puszta sós talajokon, melyeket  később majd kúszó indáikkal borítanak be.

Hazánkban szinte nulla az esélye annak, hogy ilyen hatalmas fövenyeket alkosson a hottentottafüge, mivel elég fagyérzékeny (nagyjából -4 Celsius fokig viseli el a fagyokat, de jobb 0 Celsius felett teleltetni). Szabadföldben nem képes az ülő növény áttelelni, ezért dísznövényként is csak dézsában, télen védett helyen teleltetve tartható Magyarországon.

Ezért bírja ki akár a sivatagi körülményeket is a hottentottafüge

A kristályvirágoknál oly gyakori szukkulens jelleg külső morfológiai és belső élettani, biokémiai sajátosságai biztosítják a megfelelő feltételeket ahhoz, hogy a növény a zord körülmények között is élhessen. Ezek a növények – dacára annak, hogy tengerpartokon élnek – a félsivatagi szárazságnak, forróságnak, vízhiánynak kitett növénytársaikhoz hasonlóan végzik a gázcserét, a párologtatást és a fotoszintézist. Gázcsere nyílásaikat (sztómák) a tipikus növényektől eltérően napali fényben zárva tartják, így megőrzik az anyagcseréhez, és életben maradáshoz szükséges vizet. A zárt sztómák miatt nappal a szerves anyag produkcióhoz szükséges légköri széndioxid nem jut be a növény fotoszintetizáló szöveteibe. A kloroplasztiszokban történő szervesanyag szintézishez a szükséges széndioxidot ekkor a szövetekben található jelentős mennyiségű almasav dekarboxilálásával biztosítja a növény. Estére általában az almasav készlet kiürül, a nap folyamán viszont a fényenergia segítségével az almasav lehasított széndioxidjából a kloroplasztisz cukrokat állított elő.

Éjjel, fény hiányában ez a folyamat leáll. A sötétben kinyílt sztómákon most bejut a légkör széndioxidja, melyből éjszaka a levélsejtekben egy ún. „sötét fixálás” folyamatban almasav keletkezik és halmozódik fel reggelre. A nyers levelek íze a nap folyamán az almasav és cukor aránytól függően változik. Délelőtt általában savanyú, estére pedig rendszerint édes lesz.

Hottentottafüge a népgyógyászatban

A levelek kipréselt leve összehúzó, és enyhén fertőtlenítő hatású. Vízzel elkeverve szájon át bevéve hasmenés, vérhas és gyomorgörcsök kezelésére alkalmazzák. Gargalizálószerként használatos gégegyulladás, torokfájás és szájfertőzések enyhítésére. Egy levélhegy megrágása, és a leve lenyelése elegendő a torokfájás enyhítésére. A levéllé, vagy a zúzott levél híres nyugtató gyógymód a kékpalack (egy medúzafaj) csípése ellen – tengerparti növényként szerencsére gyakran kéznél van ilyen vészhelyzetekben.

A levéllevet égési sérülések, zúzódások, karcolások, vágások, horzsolások és leégés, ótvar, ekcéma, dermatitis, napégés, herpesz, pelenkakiütés, ajakherpesz, repedezett ajkak, dörzsölés, bőrbetegségek, és allergiák esetén nyugtató krémként használják nagyjából úgy, mint az aloe vera leveleit. A levéllé a szúnyog-, kullancs- és pókcsípés okozta viszketést is enyhíti mind az emberek, mind állattársaik számára. Egy régi, és látszólag nagyon hatékony gyógyszer a székrekedés ellen, ha a hottentotta füge gyümölcsét megeszünk, majd sós vizet iszunk rá, de állítólag a gyümölcsből készült szirup is hashajtó tulajdonságokkal rendelkezik. Régen pedig a levéllét mézzel és olívaolajjal vízben elkeverve gyógymódként alkalmazták a tbc-re.

A hottentottafüge veszélyessége az biodiverzitásra

A Carpobrotus edulis őshonos élőhelyén nem tekinthető veszélyesnek, de a világ más részein behatol a természetes területekre, és veszélyezteti más fajok túlélését, ezáltal csökkenti a biodiverzitást. Kaliforniában, ahol az 1900-as évek eleje óta telepítették a talaj stabilizálására a vasúti sínek és az utak mentén, valamint kerti dísznövényként, meghonosodott, és behatolt a part menti növényzetbe Eureka északi részétől a Rosarita-öbölig. Ausztrália nyugati partja mentén honosodott meg Perthtől Albanyig, ahol a talaj stabilizálására is használták, és pigface néven ismert. A Földközi-tenger egyes részein és Anglia déli partjain honosodott meg. A hottentottafügét gyakran termesztik homokkötőként, talajtakaróként, dűne- és töltésstabilizátorként, valamint magas víztartalma miatt természetes tűzálló gátként.

Hazai körülmények között azonban nem kell tartani efféle hatásától a helyi ökológiára, mivel a növény nem fagytűrő. Dísznövényként is csak teleltetve tartható. Illetve magjai képesek lehetnek szabadföldben áttelelni, majd tavasszal kihajtani, mint mondjuk a porcsinrózsa, de így nem képes nagy területeket meghódítani.

Európai elterjedése sajnos azonban problémákat tud okozni a biodiverzitás csökkentésével, mert míg a növény meghonosodott több európai országban is, addig azok az állatok, amelyek kordában tartják a növény térhódítását, nem telepedtek meg. A leveleket ugyanis nagy számban fogyasztják a teknősök, a virágok pedig többek között antilopok és páviánok kedvelt csemegéi, míg a gyümölcsöket páviánok, rágcsálók, disznók, antilopok fogyasztják. No és persze az emberek is eszik.

Hottentottafüge termesztése

A hottentottafüge (Carpobrotus edulis) könnyen termeszthető, egyike azoknak a növényeknek, amelyek teljesen igénytelenek. Jó vízelvezetésű talajt, napos helyet, és nagy területet igényel. Kiváló örökzöld, szárazság- és szélálló talajtakaró, amely sík, homokos talajra, laza homokdűnékre, kavicsos kertekre, mészben gazdag és sós talajokra, valamint konténerekbe, sziklakertbe, töltésekre egyaránt ültethető. Viszonylag sekélyen gyökerező mivolta miatt jó választás vékony termőrétegek esetén, mint például  tetőkertekbe. Mivel azonban a hottentottafüge nem fagyálló, hazánkban csak téli kertekbe, vagy dézsába tartható biztonsággal.

A Carpobrotus edulis könnyen gyökerezik dugványokról: nyáron 200-300 mm hosszú hegyes dugványokat készítsünk. Nincs szükség gyökereztető hormonra, csak ültessük el őket végleges helyükre, vagy homokkal kevert virágfölddel teli edénybe. Magjai tavasszal, nyár elején, vagy ősszel vethetőek, jól csíráznak, de a legjobb eredmény érdekében tiszta homokban kell nevelni.

A magas páratartalom bakteriális rothadást okoz a leveleken. Az árnyékos helyen vagy rosszul vízelvezető helyen lévő növényeket gyakran érintik a gombás betegségek. A csigák levélkárokat okoznak a nedves kertekben. A túlzott műtrágyázás hervadást és elhalást okoz, ezért érdemes kerülni.

Források: www.plantarium.hu, pza.sanbi.org

Ha megtetszet a cikkem, és felhasználnád saját cikk írására, kérlek jeleníts meg egy hivatkozást, hogy itt található a forrás. Köszönöm előre is. 💚 Nyilván te sem szeretnéd, hogy forrásmegjelölés nélkül elvigyék több órányi munkád eredméynét! A képeket pedig kérlek, csak egészében használd fel vágás nélkül. Legyünk egymásra tekintettel! 😊

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Támogatnám a Fügés embert! 💛

Kávét a Fügés embernek! ☕

Megjegyzések

Népszerű cikkek

Kúszófüge (Ficus pumila var. pumila), avagy ámpolnafikusz – fajtabemutató

A mostani posztom alanya a Kúszófüge lesz (amelyből épp a napokban sikerült beszereznem egy gyönyörű cserepes példányt) , vagy másik nevén az ámpolnafikusz (Ficus pumila var. pumila – továbbiakban csak Ficus pumila) . Ez a liánszerű, örökzöld kúszónövény a mi éghajlatunkon leginkább szobanövényként tartható, de mivel termő fikusz faj, így gondoltam, írok róla. Na meg amúgyis megtetszett nekem, így hát beszereztem egyet. Ezt a fügét nem nehéz beszerezni, nem olyan ritkaság, mint néhány más társuk, szóval ha kedvet kaptok hozzá, csak keressetek rá a neten, és biztosan fogtok találni helyet, ahol megvásárolható. 😊 A Ficus pumiláról már olvashattatok korábban a Fügés emberen , amikor büszkén mutattam be régóta vágyott 'Rurh Bancroft' (Ficus carica x pumila) fügém beszerzését, ami két ficus faj (a közönséges füge, és a kúszófüge) hibridje. Most beszereztem egy kúszófügét, és ennek apropóján gondoltam, írok is róla pár sort. A kúszófüge (Ficus pumila) bemutatása A kúszófüge

Fügés ember – fügedugvány vásár – 2023 ősz

FRISSÍTÉS (2023.11.08): ELFOGYOTT AZ ÖSSZES DUGVÁNY! Nem tudok több megrendelést felvenni. Akik eddig megrendelték, de még nem utalták el a pénzt, nekik megvan a mennyiség még, de több nincsen! 😕 Ne adjatok le több rendelést! Idén ősszel két fajta fügéből vannak eladó dugványaim. A dugványok minimum három nódusszal (rügy, csomópont) rendelkeznek, és frissen kerültek levágásra a mai napon. A postázásig nedves homokban tartom őket, hogy ne száradjanak ki, majd csomagolás előtt letisztítom őket. A csomagolás papírba, majd nylon zacskóba, végül buborékfóliás borítékba történik. Feladás elsőbbségi levélként, így már jellemzően másnapra megérkezik. Csomagfeladás minden héten hétfőn, kedden és szerdán történik csak, hogy biztosan ne ragadjon be hétvégére a postán. Csak a készlet erejéig! Fontos, hogy a készlet igen korlátozott, mert mindkét fajtából egy nagy bokor alapos metszéséből származó dugványok vannak csak, így érdemes időben rendelni. 😎 Az alábbi fügefajtákból vanna

Időjárás

Címkék

adriai állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás Budai Vár bujtás Carpobrotus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előrejelzés Emma Marris érdekesség fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus microcarpa Ficus palmata ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérsarj hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kaktusz kaprifüge kártevő Kátai aszalódó kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság lexikon litofita madarak magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mitológia Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű Pettyesszárnyú muslica poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge tősarj trágyázás tudomány turizmus unifera utazás ültetés Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta videó viharkár virágbogarak

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu