Fügés ember

A most bemutatásra kerülő hottentottafüge (Carpobrotus edulis) igazából nem füge. Sőt, az égvilágon semmi köze sincsen a közönséges fügéhez (Ficus carica). 😁 Ennek ellenére mégis úgy döntöttem, hogy írok róla, mert megtetszett nekem a hottentotta füge (szereztem is belőle szaporítóanyagot), vagy másik nevén a savanyú füge, és hát az elnevezésében mégis csak benne van a füge szó. Ezért akit nem érdekelnek a szukkulensek, vagy bármi, aminek semmi köze a fügéhez, akár már most be is zárhatja a böngészőablakot. Ha azonban a továbbolvasás mellett döntesz, garantáltan érdekes növényről fogsz olvasni. 😉

A hottentottafüge (Carpobrotus edulis) egy Dél Afrikában őshonos szukkulens növény, amely a kristályvirágfélék (Aizoaceae) családba tartozik. Szokásos elnevezései még a boszorkányujj, a savanyú füge, a tengeri füge és a jégvirág is. Igénytelen, gyorsan növekedő faj, melyet számos esetben talajtakaró pionír növényként telepítettek be Európába. Élénkzöld (idősebb korban vörösesek) pozsgás levelei keresztmetszetben háromszög alakúak, és nagyjából 60-130 x 10-12 mm méretűek. A kúszó hajtástengely a szárcsomóknál (nóduszok)  legyökerezik, így a növény vegetatív módon is rendkívül gyors térhódításra képes. Májustól szeptemberig nyíló 100-150 mm átmérőjű sárga, vagy halványrózsaszín virágai felületes szemlélő számára rendkívül hasonlítanak a fészkesek (Asteraceae) virágzatához.  A hottentottafüge mutatós nagy virágai azonban egyetlen igazi magányos virágok, nem pedig virágzatok.

Húsos, savanyú fügeterméshez hasonló sokmagvú áltermése 35 mm átmérőjű, szárnyas szárakon. Éretten illatossá, és sárgává váló termése ehető. A termés külső fala az érést követően szép lassan ráncossá, és bőrszerűvé válik. A magvak a ragacsos, édes, zselészerű nyálkarétegbe ágyazódnak. A gyümölcsök frissen fogyaszthatók, erős, fanyar, sós, savanyú ízűek. Több helyen gyógynövényként ismerik. Leginkább a termés préselt nedvét használják különböző célokra fertőtlenítő, antiszeptikus hatása miatt. Ismert két másik faja: Carpobrotus acinaciformis és a Carpobrotus deliciosus, amelyek édesebbek, ízletesebbek, illetve ezek virágszínei is eltérnek az alapfajétól.

Hottentottafüge Európában

Napjainkra Franciaországban, az Ibériai félszigeten, vagy Dél Anglia atlanti partvidékein, de a Földközi-tenger környékén is hatalmas monospecifikus, a biodiverzitást  kizáró Carpobrotus régiók alkultak ki. A sziklákat szinte teljesen benövő, és a homokdűnéken is sebesen terjeszkedő növények monokultúrái sok helyem hatalmas területen uralják a tengerpartokat.

Aki  már egyszer is látta a sós szélben, és a szikrázó verőfényben a látóhatár széléig terjedő  Carpobrotus edulis állományokat, biztosan elámul, és felötlik benne a kérdés: mi lehet ennek az agresszív terjeszkedésnek a titka? Hiszen a jégvirágként, vagy hottentotta fügeként is emlegetett faj eredetileg Dél-Afrika partjai mentén él. Európai jelenléte azoknak a behurcolt egyedeknek köszönhető, amelyek kiszorították a parti zónából a kevésbé agresszív őshonos fajokat, és így tudtak gyorsan elterjedni. A jövevénnyel együtt nem érkeztek meg azok a természetes partnerek - pl. teknősök és más állatok -, amelyek növekedését eredeti élőhelyén kordában tartják. Emellett szerencsétlen véletlen, hogy a partmenti jégvirágmezők egy másik jövevény, az Európába még a mi honfoglalásunk előtt Dél-Ázsiából behurcolt házi patkány kedvelt élőhelyei lettek. A hottentottafüge termések a patkány kedvenc csemegéi, és a nagy területeken kóborló rágcsálók ürülékükkel tovább terjesztik a magokat. Az ürülékben a magok jobban csíráznak, és gyorsabban fejlődnek, mint a puszta sós talajokon, melyeket  később majd kúszó indáikkal borítanak be.

Hazánkban szinte nulla az esélye annak, hogy ilyen hatalmas fövenyeket alkosson a hottentottafüge, mivel elég fagyérzékeny (nagyjából -4 Celsius fokig viseli el a fagyokat, de jobb 0 Celsius felett teleltetni). Szabadföldben nem képes az ülő növény áttelelni, ezért dísznövényként is csak dézsában, télen védett helyen teleltetve tartható Magyarországon.

Ezért bírja ki akár a sivatagi körülményeket is a hottentottafüge

A kristályvirágoknál oly gyakori szukkulens jelleg külső morfológiai és belső élettani, biokémiai sajátosságai biztosítják a megfelelő feltételeket ahhoz, hogy a növény a zord körülmények között is élhessen. Ezek a növények – dacára annak, hogy tengerpartokon élnek – a félsivatagi szárazságnak, forróságnak, vízhiánynak kitett növénytársaikhoz hasonlóan végzik a gázcserét, a párologtatást és a fotoszintézist. Gázcsere nyílásaikat (sztómák) a tipikus növényektől eltérően napali fényben zárva tartják, így megőrzik az anyagcseréhez, és életben maradáshoz szükséges vizet. A zárt sztómák miatt nappal a szerves anyag produkcióhoz szükséges légköri széndioxid nem jut be a növény fotoszintetizáló szöveteibe. A kloroplasztiszokban történő szervesanyag szintézishez a szükséges széndioxidot ekkor a szövetekben található jelentős mennyiségű almasav dekarboxilálásával biztosítja a növény. Estére általában az almasav készlet kiürül, a nap folyamán viszont a fényenergia segítségével az almasav lehasított széndioxidjából a kloroplasztisz cukrokat állított elő.

Éjjel, fény hiányában ez a folyamat leáll. A sötétben kinyílt sztómákon most bejut a légkör széndioxidja, melyből éjszaka a levélsejtekben egy ún. „sötét fixálás” folyamatban almasav keletkezik és halmozódik fel reggelre. A nyers levelek íze a nap folyamán az almasav és cukor aránytól függően változik. Délelőtt általában savanyú, estére pedig rendszerint édes lesz.

Hottentottafüge a népgyógyászatban

A levelek kipréselt leve összehúzó, és enyhén fertőtlenítő hatású. Vízzel elkeverve szájon át bevéve hasmenés, vérhas és gyomorgörcsök kezelésére alkalmazzák. Gargalizálószerként használatos gégegyulladás, torokfájás és szájfertőzések enyhítésére. Egy levélhegy megrágása, és a leve lenyelése elegendő a torokfájás enyhítésére. A levéllé, vagy a zúzott levél híres nyugtató gyógymód a kékpalack (egy medúzafaj) csípése ellen – tengerparti növényként szerencsére gyakran kéznél van ilyen vészhelyzetekben.

A levéllevet égési sérülések, zúzódások, karcolások, vágások, horzsolások és leégés, ótvar, ekcéma, dermatitis, napégés, herpesz, pelenkakiütés, ajakherpesz, repedezett ajkak, dörzsölés, bőrbetegségek, és allergiák esetén nyugtató krémként használják nagyjából úgy, mint az aloe vera leveleit. A levéllé a szúnyog-, kullancs- és pókcsípés okozta viszketést is enyhíti mind az emberek, mind állattársaik számára. Egy régi, és látszólag nagyon hatékony gyógyszer a székrekedés ellen, ha a hottentotta füge gyümölcsét megeszünk, majd sós vizet iszunk rá, de állítólag a gyümölcsből készült szirup is hashajtó tulajdonságokkal rendelkezik. Régen pedig a levéllét mézzel és olívaolajjal vízben elkeverve gyógymódként alkalmazták a tbc-re.

A hottentottafüge veszélyessége az biodiverzitásra

A Carpobrotus edulis őshonos élőhelyén nem tekinthető veszélyesnek, de a világ más részein behatol a természetes területekre, és veszélyezteti más fajok túlélését, ezáltal csökkenti a biodiverzitást. Kaliforniában, ahol az 1900-as évek eleje óta telepítették a talaj stabilizálására a vasúti sínek és az utak mentén, valamint kerti dísznövényként, meghonosodott, és behatolt a part menti növényzetbe Eureka északi részétől a Rosarita-öbölig. Ausztrália nyugati partja mentén honosodott meg Perthtől Albanyig, ahol a talaj stabilizálására is használták, és pigface néven ismert. A Földközi-tenger egyes részein és Anglia déli partjain honosodott meg. A hottentottafügét gyakran termesztik homokkötőként, talajtakaróként, dűne- és töltésstabilizátorként, valamint magas víztartalma miatt természetes tűzálló gátként.

Hazai körülmények között azonban nem kell tartani efféle hatásától a helyi ökológiára, mivel a növény nem fagytűrő. Dísznövényként is csak teleltetve tartható. Illetve magjai képesek lehetnek szabadföldben áttelelni, majd tavasszal kihajtani, mint mondjuk a porcsinrózsa, de így nem képes nagy területeket meghódítani.

Európai elterjedése sajnos azonban problémákat tud okozni a biodiverzitás csökkentésével, mert míg a növény meghonosodott több európai országban is, addig azok az állatok, amelyek kordában tartják a növény térhódítását, nem telepedtek meg. A leveleket ugyanis nagy számban fogyasztják a teknősök, a virágok pedig többek között antilopok és páviánok kedvelt csemegéi, míg a gyümölcsöket páviánok, rágcsálók, disznók, antilopok fogyasztják. No és persze az emberek is eszik.

Hottentottafüge termesztése

A hottentottafüge (Carpobrotus edulis) könnyen termeszthető, egyike azoknak a növényeknek, amelyek teljesen igénytelenek. Jó vízelvezetésű talajt, napos helyet, és nagy területet igényel. Kiváló örökzöld, szárazság- és szélálló talajtakaró, amely sík, homokos talajra, laza homokdűnékre, kavicsos kertekre, mészben gazdag és sós talajokra, valamint konténerekbe, sziklakertbe, töltésekre egyaránt ültethető. Viszonylag sekélyen gyökerező mivolta miatt jó választás vékony termőrétegek esetén, mint például  tetőkertekbe. Mivel azonban a hottentottafüge nem fagyálló, hazánkban csak téli kertekbe, vagy dézsába tartható biztonsággal.

A Carpobrotus edulis könnyen gyökerezik dugványokról: nyáron 200-300 mm hosszú hegyes dugványokat készítsünk. Nincs szükség gyökereztető hormonra, csak ültessük el őket végleges helyükre, vagy homokkal kevert virágfölddel teli edénybe. Magjai tavasszal, nyár elején, vagy ősszel vethetőek, jól csíráznak, de a legjobb eredmény érdekében tiszta homokban kell nevelni.

A magas páratartalom bakteriális rothadást okoz a leveleken. Az árnyékos helyen vagy rosszul vízelvezető helyen lévő növényeket gyakran érintik a gombás betegségek. A csigák levélkárokat okoznak a nedves kertekben. A túlzott műtrágyázás hervadást és elhalást okoz, ezért érdemes kerülni.

Források: www.plantarium.hu, pza.sanbi.org