egyéb fikusz , Ficus sycomorus , szikomorfa ,

Szikomorfa (Ficus sycomorus), az ősi egyiptomiak szent növénye

A szikomorfa vagy szikomorfüge (Ficus sycomorus) az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó faj, amelyet az emberiség ősidők óta termeszt kultúrnövényként. A növény Afrikában, a Száhil övtől délre, és a Baktérítőtől északra őshonos, Közép-Afrika nyugati, esőerdővel borított területeinek kivételével.

Ugyancsak őshonosan nő az Arab-félsziget déli részén, és Madagaszkár egy igen kicsi részén, Ciprus szigetén, Libanonban – ahol a híres „Gemmayzeh-út” neve a növény arab nevéből (gemmayz) ered –, valamint meghonosították Izraelben és Egyiptomban. Természetes élőhelyén a fa tápanyagokban gazdag talajokon él a folyók mentén, de változatos növényvilágú erdőségekben ugyancsak megtalálható. Szokás nevezni még platánfügének, vagy fügeepernek is.

A szikomorfa (Ficus sycomorus) bemutatása

A szikomorfa kb. 20 méter magas fává nő, lombkoronája sűrű, 6 méter széles. Kb. 14 cm x 10 cm-es lekerekített, szív alakú levelei csigavonalban helyezkednek el az ágak körül. A levél durva tapintású, felső része sötétzöld, alsó fele valamivel világosabb, és feltűnő sárga erek tarkítják. A levélnyél 0.5–3 cm hosszú, és bolyhos. Termése nagy, ehető - kb. 2-3 centiméter átmérőjű - füge, színe barnászöld, sárga vagy vörös is lehet. A termés vastag csomókban nő hosszú ágacskákon, vagy ágzugokban. A virágzás és terméshozás egész évben folyamatosan történik, csúcsidőszaka július-december. Kérgének színe sárgászöldtől narancssárgáig terjedhet, és papírszerű csíkokban hámlik. A többi fügeféléhez hasonlóan tejnedvet tartalmaz.

A szikomorfa talajra nem túl igényes, mint általában a ficus fajok esetében ez megszokott, de sokkal szebben fejlődik mély, tápanyagokban gazdag, jó vízelvezetésű talajokon.. Csapadékigénye évi 500 mm - 1800 mm között mozog, de egészen a 2200 mm-ig még kielégítően fejlődik. A legkisebb fagyokat sem viseli el, de túléli, ha rövidebb időkre 0 Celsius fokra hűl a levegő. A mi éghajlatunkon ez a növény téli védelmet igényel, ennek okán csak dézsában tartható. Az extrém meleget azonban jól visel, eltűri akár a +40 Celsius fokos meleget is, így nyáron bátran kirakhatjuk a szabadba. Eredeti élőhelyén örökzöld növény, amely egész évben gyümölcsöt terem, de sajnos nálunk elmarad majd a beporzó fügedarázsfaj hiánya miatt. Mivel örökzöld, így télen bevihetjük akár a lakásba is, és átteleltethetjük ott. 

Tavasszal azonban óvatosan vigyük ki a szabadba a hirtelen UV okozta napégés elkerülése miatt. Jól tűri a metszést, így kiválóan alakítható, ami szintén jó hír azoknak, akik dézsában kívánják tartani. Növekedése gyorsnak mondható: fagymentes területeken akár az évi 1,2-1,5 métert is elérheti.

Egy érdekesség a szikomorfa terméséről

Részlet a „Fügefa, amely alakította az emberi történelmet” című cikkemből: „...Az ókori egyiptomiak kiválasztottak egy Ficus sycomorus (Szikomorfa) nevű fajt, amelynek beporzó darazsa vagy kipusztult, vagy soha nem is élt Egyiptomban. Addigi ismereteik szerint ennek a fajnak beporzás hiányában egyetlen fügét sem lett volna szabad érlelnie. Ám egy szerencsés véletlennek köszönhetően, vagy egy zseniális kísérlet folytán az egyiptomi gazdák rájöttek, hogy ha pengével megvágják a fügét, akkor becsaphatják azt, ezáltal rávehetik a fügék beérlelésére. Nem sokkal később a füge az egyiptomi mezőgazdaság alappillére lett...” – ezt mindenképpen ki fogom próbálni, ha az én szikomorfám is termőre fordul. 😊

A szikomorfa (Ficus sycomorus) termesztése

Daniel Zohary és Maria Hopf botanikusok szerint a szikomorfát „szinte kizárólag” az ókori egyiptomiak termesztették. A Ficus sycomorus maradványai a dinasztikus kor előtt kezdenek megjelenni, és mennyiségben a Krisztus előtti harmadik évezred elejétől fordulnak elő leginkább. Ez a fikuszfaj volt az ókori egyiptomiak szent fája, az életfa.

Zohary és Hopf megjegyzi, hogy „az egyiptomi korai, középső és késői királyságok sírjaiban a gyümölcs és a fa, sőt néha a gallyak is sűrűn megjelentek.” A kiszáradt termőtesteken, amelyeket szikonoknak neveznek, számos esetben „jellegzetes hasítási nyomok vannak, amelyek arra utalnak, hogy ezt az érést előidéző ​​művészetet az ókorban Egyiptomban gyakorolták”. Bár a szikomorfának szüksége van a csak őt beporzó fügedarázs (Ceratosolen arabicus) jelenlétére az ivaros szaporodáshoz, és ez a rovar Egyiptomból kihalt, Zohaynak és Hopfnak nincs kétsége afelől, hogy Egyiptom volt „a platánfüge termesztésének és fejlődésének fő területe”.

Az egyiptomi múmiák ládái közül igen sok készült a szikomorfa fájából. Azokon a trópusi területeken, ahol a fügedarázs gyakori, összetett mini-ökoszisztémák alakulnak ki a fügedarázs életciklusa mentén, beleértve a fügedarázsakat, a fonálférgeket, más parazitoid fügedarazsakat, és több különféle ragadozót. A fák folyamatos, úgynevezett aszinkron gyümölcstermése folyamatosan biztosítja az ökoszisztémát alkotó rovarok, és állatok állandó jelenlétét.

Sycamore vagy sycomore a helyes?

Ficus sycomorus, más néven platánfüge, vagy fügeeper (mert levelei hasonlítanak az eperfáéra), sycamore, vagy sycomore egy fügefaj, amelyet már az ókor óta termesztenek. A sycamore „a”-val írt kifejezést használták a nem rokon fákra is: a nagy juharra (Acer pseudoplatanus), vagy a platánokra (Platanus). A „sycomore” írásmód, amelynél a második magánhangzó nem „a”-val, hanem „o”-val kezdődik, a Ficus sycomorusra utalnak.

Szikomorfa felhasználása

A fügét általában nyersen fogyasztják, vagy szárítják későbbi felhasználásra. Namíbiában az erjesztett gyümölcsökből alkoholos italt készítenek. Egyiptomban pedig a fakérget faanyagként használják. Hideg vizes főzetet készítenek a tejtermelés serkentésére, a teheneket pedig e fa rendkívül tápláló, és könnyen emészthető leveleivel szokás etetni.

A levelek értékes takarmányt jelentenek a túlzsúfolt, félszáraz területeken, ahol a fa természetes módon előfordul. A latexes tejnedvét, vagy a kéreg kivonatát mellkasi panaszok, mirigyproblémák, torokgyulladás, és hasmenés esetén isszák. Egy marék lehullott levelet 1 csésze vízzel felforralnak, és a leszűrt teát vérhasra isszák. Tűzgyújtáskor egy darab száraz fadarabot használnak alaptömbként, a súrlódásos módszerrel. A belső kéregből pedig erős kötél készíthető.

Források: tropical.theferns.infoen.wikipedia.org, pza.sanbi.org

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

Népszerű cikkek

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudj...

Pöttyös lámpahordó-kabóca (Lycorma delicatula) – hogyan védekezzünk ellene?

A Lycorma delicatula, vagy ahogy idehaza hivatkoznak rá, a pöttyös lámpahordó-kabóca egy renkívül nagy károkat okozó kabócafaj. Az állatcsoport a fura nevét annak köszönheti, hogy „magasan hordja az orrát”, erről régen úgy hitték, éjszaka képes fényt kibocsátani – ez ugyan nem így van, de a név rajtuk ragadt. Mivel a hazai cikkek, amelyek erről a kártevőről szólnak, eléggé felületesek, elnagyoltak és adatszegények, gondoltam, írok egy cikket, melyben a lehető legtöbb – a tudomány jelen állása szerint elérhető – információt közlöm róla. Azt mindenképp le kell szögezzem a pánikhangulat kialakulásának elkerülése érdekében, hogy ezt a kártevőt a cikkem megjelenéséig sem hazánkból, sem más európai országból nem jelentették. Csak azért írok róla, mert egyes terjedését vizsgáló kutatások előrejelzései alapján bármikor megjelenhet Európában is. A legfeljebb 25 mm hosszú Lycorma delicatula ázsiai eredetű (Kínában, Indiában és Vietnamban őshonos) . A 2000-es évek közepe táján jelen...

Időjárás

Címkék

Aclees taiwanensis adriai Afrikai fügelégy állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Carpophilus hemipterus Ceratitis capitata Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak darázscincér deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előadás előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség esemény fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény farmosi fügedarazsak Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana Fig endosepsis fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge ormányos füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelégy fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj gyümölcslégy hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kabóca kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kétszínű gyümölcsfénybogár kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kukacos füge kultúra kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság levélhullás levéltetvek lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Mt. Etna Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus ujjas óriás unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak Zaprionus indianus

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020- fugesember.hu