álmok , Ficus benghalensis , Ficus religiosa , Ficus Ruminalis , Ficus sycomorus , mitológia , spiritualitás , tudomány , vallás ,

A füge és a spiritualitás ősi, titokzatos kapcsolata

A füge egy ősidők óta velünk élő és titokzatos növény, amely számos vallásban és spiritualitásban fontos szerepet játszik, akár még az álmainkban is megjelenhet. Ebben a cikkben azt szeretném fejtegetni, hogy hogyan értelmezzük a fügét ezekben a különböző kontextusokban, és milyen üzeneteket hordozhat számunkra.

Ősi Buddhafej egy fügefában a Wat Mahathatban, Ayutthaya történelmi városában, Thaiföldön – © Michael Turtle

A füge eredete és története

A közönséges füge (Ficus carica) egy viszonylag gyorsan növekvő fa vagy bokor (7-10 méter magasra nőhet megfelelő környezeti adottságok esetén), amely az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozik. Kérge sima és szürke vagy majdnem fehér, három-öt karéjos levelei pedig nagyok. A gyümölcse (amely igazából egy összetett gyümölcs) csepp alakú, nagyjából 3-5 cm hosszú. Bőre éretlenül méregzöld, amely szín teljes éréskor fajtától függően barna, sárga, lila, de akár majdnem fekete is lehet. Puha, lédús és magas cukortartalma miatt rendkívül édes és tápláló. A fügét frissen vagy szárítva fogyasztják, de feldolgozott formái is közkedveltek, mint például a fügelekvár, fügebor, fügepálinka, de fogyasztják húsételek és sajtok mellé is. Mivel az érett füge rosszul viseli a szállítással és tárolással kapcsolatos macerákat, a kereskedelemben leginkább szárított és feldolgozott formákban jelenik meg. Eredeti élőhelye Nyugat-Ázsia, de már az őskorban elterjedt a Földközi-tenger vidékén és Dél-Ázsiában is. A füge volt az egyik legelső termesztés alá vont gyümölcsfa, feltételezhető, hogy már i.e. 4000 körül termesztették Egyiptomban és Arábiában.

A görögök valószínűsíthetőleg Kariából kapták a fügét, majd később az attikai fügék rendkívül híresek és keresettek lettek Keleten. Emiatt külön törvényeket hoztak a füge exportjának szabályozására. A görögök egyik fő táplálékforrása volt a füge, amely rendszeres alkotóeleme volt a hatalmas lakomázásoknak a szőlő mellett. Ugyanakkor a görög mitológia is bőven jeleskedik fügés történetekben.

A titánok háborúja során Szükeuszt (Gaia, a Föld istennőjének fia), miközben háborút vívott az istenek ellen, Zeusz Kilíciába üldözte, hogy az istenek királyának haragja elől meneküljön. Szükeusz anyjával, Gaia földistennővel együtt hogy elrejtőzzön, fügefává változott. Egy másik görög mítosz szerint Démétér istennő vezette be az embereknek az ősz gyümölcsét (fügét), amely Dionüszosznak, a szőlőszüret, a bortermelés és a bor, valamint a rituális őrület, és az extázis istenének is szent volt.

Sekély tál (kylix) Apolló isten és egy varjú szokatlan ábrázolásával. Delphi Régészeti Múzeum – Kr.e. 480–470 körül

Megint egy másik mítosz szerint Apollón elküld egy hollót (egyes leírások szerint varjút), hogy vizet gyűjtsön egy patakból. A holló azonban útközben meglát egy fügefát, amitől kísértésbe esik. A kísértés hatására elcsábul, és megvárja, hogy a füge beérjen. Tudja jól, hogy emiatt el fog késni, és Apollóntól büntetésre számíthat majd, ezért kieszel egy sunyi trükköt. Miután jóllakott a fügével, elkap egy kígyót a patakban, azután begyűjti a vizet is, amiért küldték. Amikor ezekkel visszatér Apollóhoz, a holló a kígyót okolja a késéséért. Apollón azonban egy mérföldről kiszúrja a hazugságot, így rájön, hogy a madár nem mond igazat. Büntetésül a hollót, a vizet és a kígyót felhajítja az égre, ahol a mítosz szerint a Hydra, a Serleg, és a Holló csillagképek keletkeztek belőlük.

Romulus és Remus, ahogyan egy nőstény farkas godoskodik róluk egy fügefa árnyékában – mozaik a XIX. századból

A római mitológiából ismert Romulus és Remus apja Mars, aki Juno és Jupiter fia. A legenda szerint Mars a szent ligetében termékenyítette meg Rhea Silviát, Numitor király szűz leányát. Rhea Silvia valószínűleg Rheával, a görög titánok anyaistennőjével és Silvanusszal, az erdők római istenével is kapcsolatban áll. Romulus és Remus születése után Rhea Silviát nagybátyja bebörtönözte, és csecsemő fiait a Tiberis folyóba vetette, hogy megfulladjanak. Egy vad fügefa (Ficus Ruminalis) gyökereiben fennakadt a bölcsőjük a Palatinus hegy lábánál. Itt talált rájuk egy nőstény farkas (Lupa), aki egy közeli barlangba rejtette őket. Lupa a füge árnyékában dajkálta az ikreket, miközben egy harkály az erdőben élelmet gyűjtött. A farkas és a harkály Mars jelenlétét jelképezte, a fügefa pedig nagyanyjukat, Junót. A vadfüge (Ficus Ruminalis) nevét Rumináról, a szoptatás ókori istennőjéről kapta. Ruminát a szoptatós anyák és csecsemők védelmezőjének tekintették. Ezért a fügefák szentek voltak a számukra. 

A füge szerepe a kereszténységben és a zsidóságban

Ádám és Éva eszik a tiltott fügefáról az Éden Kertben – festette: Michelangelo (1508)

A kereszténységben és a zsidóságban a füge több bibliai történetben is megjelenik mint jelentős növény. Néhány példa:

  • Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett. Ekkor megnyílt mindkettőjük szeme, és észrevették, hogy mezítelenek. Ezért fügefaleveleket fűztek össze, és ágyékkötőket készítettek maguknak. (1Mózes 3:6-7). Egyes vélekedések szerint a mindenki által almafának ismert Tudás Fája igazából nem almafa volt, hanem fügefa. Hiszen, ha éppen fügefalevelek voltak kéznél, akkor értelemszerű lehet, hogy éppen egy fügefáról ettek, és nem egy almafáról.
  • Salamon uralkodása alatt Júda és Izrael biztonságban élt Dántól egész Beersebáig; mindenki „a saját szőlője alatt vagy a saját fügefája alatt” ült (1Királyok 4:25), ami nemzeti gazdagság és békesség jele volt.
  • Amos próféta azt mondta, hogy Isten Izrael népét úgy fogja büntetni, mint ahogy egy ember megráz egy érett fügefát, hogy leessenek róla a gyümölcsök (Ámos 8:1-2). Ez azt jelentette, hogy Isten elpusztítja Izraelt, amiért elhagyták őt, és bálványokat imádtak helyette.
  • Jézus Krisztus megátkozott egy meddő fügefát, amelyen nem talált gyümölcsöt Jeruzsálembe menet (Máté 21:18-22). Ez azt jelentette, hogy Isten elveti Izrael népét, amiért nem fogadták el Jézust, mint Messiást, hanem elutasították, és megölték őt. A meddő fügefa Izrael hitetlenségét, és ítéletét szimbolizálta.

Mint a fentiekből is látható, a kereszténységben, és a zsidóságban a füge nem pusztán egy gyümölcsöt jelent, hanem Isten teremtő, és gondviselő munkájának szimbóluma. A füge kapcsolódik az emberiség eredetéhez, történelméhez és jövőjéhez, és kifejezi az emberek hűségét, vagy hitetlenségét Isten iránt.

A füge szerepe a hinduizmusban

A hinduizmusban a fügefa egy másik faja játssza a főszerepet: a  Ficus religiosa,  egy szent növény, amelyet pippala vagy aszvattha néven is ismernek. Ez a fügefa a hindu istenek egyikének, Visnu-nak a lakóhelye, aki az univerzum fenntartásáért felelős. Levelei Visnu lábnyomait szimbolizálják, és gyakran használják áldozati tűzgyújtáshoz, vagy imádkozáshoz. Sziddhártha Gautama (a későbbi Buddha) a vallási történetek szerint egy ilyen fügefa alatt meditálva érte el a megvilágosodás állapotát Bodhgaja-ban. Vallásukban a fügefa nemcsak Visnu-nak, hanem más isteneknek is szent. Brahma, a teremtő isten, ebből a fából teremtette az első embert, Manut. Sivának, a pusztító és megújító istennek ebből a fából készült a dárdája. Ganesa, az akadályok leküzdésének és a bölcsességnek az istene ebből a fából készített magának egy elefántfejet. Laksmi, a gazdagság és a jólét istennője, ebből a fából született meg. 

Nem meglepő talán, hogy mindezek után a hinduizmusban a fügefa az emberi léleknek is szent jelképrendszere; az élet fája is egy fügafa. A fa gyökerei az égi világot jelképezik, ahonnan az isteni energia árad. A fa törzse, és ágai az anyagi világot, amelyben az emberek élnek és cselekszenek. Levelei és gyümölcsei pedig a szellemi-lelki világot jelképezik, amelyben az emberek tapasztalnak, és tanulnak. A fügefa tehát az univerzum egészét szimbolizálja a hinduk szerint, amelyben az emberi lélek örökösen utazik, és fejlődik. A füge az egyik legfontosabb növény a hinduk számára, amely sokkal több jelentéssel bír számukra, mint egy egyszerű gyümölcstermő. A fügefa kapcsolódik az isteneikhez, az univerzumhoz, és az emberi lélekhez egyaránt. A füge tisztelete pedig kifejezi a hinduk csodálatát, és hálaadását Isten teremtéséért, és gondviseléséért.

A füge szerepe más vallásokban vagy spiritualitásokban

A füge és a fügefa nemcsak a kereszténységben, a zsidóságban vagy a hinduizmusban tölt be jelentős szerepet, hanem más vallásokban, vagy spiritualitásokban is. A spiritualitás egy tág fogalom, amely különböző módon értelmezhető, de általában valamilyen magasabb valósághoz, értelemhez, vagy célhoz való kapcsolódást jelent. A füge, és a fügefa szimbolikus jelentései is változhatnak attól függően, hogy milyen spirituális hagyományban, vagy kontextusban jelennek meg. Néhány példa (némelyek ezek közül már fentebbről ismerősek lesznek):

  • A buddhizmusban a fügefa a megvilágosodás szimbóluma, mert Gautama Buddha alatta érte el ezt az állapotot. A fa neve bodhi fa, ami megvilágosodást jelent. A buddhisták gyakran tisztelik és ültetik ezt a fát templomaikban, vagy meditációs helyeken. A fa leveleit is szentnek tekintik, és díszítésre, vagy ajándékozásra használják. A kenyai kikuyu nép hagyományos vallásában a szent fügefáknál való áldozathozatal az Istennel való kommunikáció módja. A buddhisták számára nincs fontosabb növény, mint a fügefa
  • A dzsainizmusban a fügefa az első tirthankara (megvilágosodott tanító), Rishabhanatha szimbóluma, aki alatta érte el a kaivalya-t (a lélek teljes szabadságát). A dzsainisták is tisztelik és ültetik ezt a fát templomaikban, vagy otthonaikban. A fa leveleit is szintén szentnek tekintik.
  • Az iszlámban a füge egyike annak a négy gyümölcsnek, amelyet Allah különlegesnek nevezett a Koránban (80:27-32). A füge az egészség és az élet szimbóluma, és Mohamed próféta azt mondta, hogy „ha mondanám az embereknek, hogy egy növényt imádjanak, akkor azt mondanám nekik, hogy imádják a fügét”.  Az iszlám hagyomány szerint Ádám és Éva nem az Ismeret Fájáról ettek, hanem egy fügéről.
  • Az ókori Egyiptomban a fügefa egy másik faja, a szikomorfa (Ficus sycomorus) egy szent növény volt. A fa az ókori egyiptomi istenek egyikének, Ozirisznek a lakóhelye volt, aki az alvilág ura és a halottak bírája volt. A fa levelei Ozirisz szemét szimbolizálták, amelyet Hórusz visszaszerzett apjának Széthtől. A fa gyümölcseit az egyiptomiak élelemnek és gyógyszernek használták, és gyakran ábrázolták őket sírfeliratokon, vagy faliképeken. A fa alatt állítólag Ízisz megtalálta Ozirisz testének egy részét, amit Széth darabokra vágott, és szétszórt.

Az ókori Egyiptomban egyébként a fügefa Oziriszen kívül más isteneknek is szent volt. Ré, a napisten, ebből a fából teremtette meg az első embert, Hépi-t. Hathor, a szerelem és a szépség istennője, ebből a fából született meg. Thot, a bölcsesség és az írás istene ebből a fából készített magának egy íbiszfejet. Anubisz, a mumifikálás és a temetkezés istene pedig ebből a fából készített magának egy sakálfejet. Az ókori egyiptomi ember jeLképrendszerében is szerepelt a fügefa. A gyökerei az alvilágot jelképezték, ahonnan Ozirisz uralkodott, a törzse és ágai az emberi világot jelképezték, amelyben az emberek éltek és cselekedtek, míg a fa levelei és gyümölcsei az égi világot jelképezték, amelyben Ré naponta utazott. 

Sennedjem, a királyi munkás és felesége, Iynefer hűsítő vizet iszik, amit Nut istennő egy isteni szikomorfa alakját felöltve kínál nekik.

Emellett egyiptomi fáraók azt hitték, hogy amikor meghalnak, lelkük egy Ficus sycomorus fügefával találkozik a sivatag szélén, és Hathor istennő előbújik a lombok közül, hogy üdvözölje őket. Éppen ezen hiedelem okán a szarkofágok készítéséhez szikomorfát használtak, hogy a halottak visszatérhessenek az anyafához, ahol az újra életre keltette őket. A Ficus sycomorus fügét a „fáraó fügéjeként” is ismerték, aki a menedéket jelentő Nehet nevet adta neki. Héberül a sycomore neve shikma volt, ami azt jelenti, hogy táplálni, regenerálni, vagy újjáteremteni. 

Mítoszok és legendák a fügefákról

Egyetlen fa sem ad otthont a természetfeletti lények vegyesebb keverékének, mint a fojtogató füge, amelynek hátborzongató, légi gyökerei ügyesen megragadják a képzeletet. A világ különböző kultúrái szerint ezek a fák angyaloknak és tündéreknek, isteneknek és ősi szellemeknek vagy éppen rosszindulatú lényeknek adnak menedéket. A Fülöp-szigeteki folklórban ezek közé tartoznak a kapres nevű óriási fadémonok, a koboldszerű duendék és a félig ember, félig ló tikbalang.

Ausztráliában az őslakosok történetei egy ennél sokkal félelmetesebb vérszívó füge-lakótól, a yara-ma-yha-who-tól óvnak. Tulajdonképpen ez a lény az ausztráloknál nagyjából a vámpír általunk ismert formájának egy kicsit bizarrabb megfelelője. Ennek az emberszerű lénynek kidülledt szemei és tátongó, fogatlan szája van. Ha éhes, a fügefáról a gyanútlan utazóra ugrik, kiszívja a vérét, majd önmagához hasonló vérszívó lénnyé változtatja. Ujjai és lábujjai lapos lemezekben végződnek, ezekkel szívja ki áldozatai vérét.

A tikbalangokról azt mondják, hogy megijesztik az utazókat, vagy trükköznek velük, ami félrevezeti őket a helyes útról. Az ilyen trükkök megakadályozzák, hogy az utazó visszatérjen az ösvényre, függetlenül attól, milyen messzire megy, vagy hová fordul. Ha azonban az utazól óvintézkedés gyanánt kifordított inget viselnek, akkor a babona szerint atikbalangok nem tévesztik meg, és nem térítik le a helyes útról őket.

Kép forrása: devianart.com

A Rizal tartomány tagalog lakosai körében népszerű babona szerint a tikbalangok az elemi birodalmak jóindulatú őrzői. Általában a nagy fák tövében állva várakoznak, és figyelik, ki merészel belépni a királyságuk területére. A helyi néphiedelmek szerint, a tikbalangok, ha akarják, képesek emberi alakot ölteni. A Tikbalang magas, csontos lényként jelenik meg, amely humanoid lóra emlékeztet. Bolyhos, sötét sörény borítja, bundája világosabb színű. 

Egy indiai történet szerint pedig egy Kabir nevű bölcs egy gallyal mosott fogat. Amikor eldobta a fogkeféjét, az egy óriási fügefává alakult át, amelynek koronája egy hektárnyi területet borított be. Ez a fa egy banyánfa (Ficus benghalensis) volt, és ma is meglátogatható. Egy még nagyobb banyánfa, amely elég nagy ahhoz, hogy 20 000 embernek adjon otthont, állítólag azon a helyen nőtt, ahol egy nő több mint 500 évvel ezelőtt a férje halotti máglyájára vetette magát.

Szellemek kínoznak egy férfit, aki megpróbál kivágni egy szent fügefát Indiában – Warwick Goble (1912)

Világszerte számos kultúrában tabukat hoztak létre a fügefák károsítására, és a szabályokat megszegő személyeket zord sorsra figyelmeztetik. A madagaszkári Betsileo nép szerint aki kivágja a szent fügefát, az szerencsétlenséget kockáztat – talán egy családtag hirtelen megvakul, vagy az újdonsült anya nem tud szoptatni. Guatemalában egy történet szerint egy embert majommá változtattak, csak azért, mert megpróbált felmászni egy szent fügefára.

A füge jelentése az álmokban

A füge az álmok világában is számos jelentéssel bír. Az álmokban látott fügefa, vagy annak részei különböző jelentéseket hordozhat attól függően, hogy milyen állapotban, színben és mennyiségben jelenik meg. Általában a füge az álmokban a termékenység, a siker, a gazdagság és a szexualitás szimbóluma. Néhány lehetséges megjelenési forma, és annak jelentése az álmainkban:

  • Ha fügét (gyümölcs) látsz egy álomban, az nagy sikert jelent a szerelmi életed terén. Te, és a partnered leküzdhetitek azokat az akadályokat, amelyeket mások állítottak nektek. Ráébredtek, hogy amitek van, túl értékes ahhoz, hogy elszalasszátok apróságok miatt.
  • Ha fügét eszel egy álomban, az azt jelenti, hogy gazdagság vár rád. Valószínűleg elkezdesz, vagy találsz egy olyan munkát, vagy vállalkozást, amely sok hasznot hoz neked. Jól tájékozódsz az üzleti világban, és felméred a piac igényeit, ezért a sikered garantált. Kész leszel az együttműködésre és a tanulásra, ami megkímél téged a kezdők által elkövetett hibáktól.
  • Ha másokat látsz fügét enni egy álomban, az azt jelenti, hogy sokkoló hírt hallasz egy barátodról vagy ismerősödről. Előfordulhat, hogy megtudod, az illető elvált vagy talán meggazdagodott. Mindenesetre kívánni fogod neki a szerencsét.
  • Ha valakit te etetsz fügével az álmodban, az azt jelenti, hogy aggódsz egy szeretted egészségéért. Egy családtagodnak vagy barátodnak vannak egészségügyi problémái de még nincs megfelelő kezelése, vagy diagnózisa.
  • Ha valaki téged etet fügével az álmaidban az egy jelzés lehet arra, hogy ne hagyj figyelmen kívül olyan tüneteket, amelyeket esetleg már régóta tapasztalsz magadon.
  • Ha fügelevelet látsz álmaidban, az azt jelenti, hogy egy régi vágyad teljesül be. Az is előfordulhat, hogy már megfeledkeztél róla, és meglepődsz majd, amikor eszedbe jut, mennyire fontos volt ez neked valaha.
  • Ha fügét szüretelsz egy álomban, az sikeres vásárlást jelent. Általánosságban úgy kell ezt értelmezni, hogy egy, a vártnál sikeresebben megkötött üzletet jelent.

Összegzés

Láthatjuk tehát, hogy a füge talán minden más gyümölcsnél nagyobb jelentőséggel bír a vallási és sprituális értelmezésben. A fügefák a világ minden tájáról származó eredettörténetekben szerepelnek. Nem véletlen ez, hiszen mint fentebb is írtam, az egyik legősibb növény, amivel az ember kapcsolatba került valaha. A fügefák legalább 80 millió éve velünk élnek. Mélyreható módon befolyásolták az emberiséget, és a körülöttünk lévő világot. Láthattuk, hogy hogyan értelmezzük a fügét a kereszténységben, a zsidóságban, a hinduizmusban, az ókori Egyiptomban és az álmokban. Megtudtuk, hogy a füge többféle jelentést hordozhat attól függően, hogy milyen kontextusban jelenik meg. Lehet a termékenység, a siker, a gazdagság és a szexualitás szimbóluma is egyaránt, miközben erős szálakkal kötődik az istenekhez, az univerzumhoz és az emberi lélekhez. Kétségtelen, hogy a jövő folklórjában is szerepelni fognak.

Remélem, hogy ez a cikk legalább olyan érdekes és izgalmas volt a számodra, mint amennyire én annak találom, és felkeltette az érdeklődésedet a fügével kapcsolatban. Ha szeretnél többet megtudni erről a csodálatos növényről és gyümölcseiről, akkor lapozgass a weboldalamon, mert rengeteg érdekességet leírtam már erről a csodálatos növényről. A füge nem pusztán egy gyümölcs; egy spirituális útmutató is lehet a számunkra.

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

Népszerű cikkek

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudj

Időjárás

Címkék

adriai állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu