azonosítatlan fajta , fügekörkép , Vajdahunyadvár , Városliget ,

Fügekörkép – fügefák a városligeti Vajdahunyadvár körül

A városligeti Vajdahunyadvár a Magyar Mezőgazdasági Múzeum céljára épült fel (Alpár Ignác építész alkotása) 1902 és 1908 között a Városligeti-tó Széchenyi-szigetén, és a múzeum céljait szolgálja. Ez alól kivétel az 1915. augusztus 8-án felszentelt, s a római katolikus egyház kezelésébe adott Jáki kápolna. Mai, közkeletű nevét Hunyadi János kormányzó és Szilágyi Erzsébet lakóhelyének a legjellemzőbb részéről, a vajdahunyadi várat mintázó, Hősök tere felőli főhomlokzatáról kapta.

Különböző építészeti stílusokban épült pavilonok sorozatából áll: román, gótikus, reneszánsz és barokk; az együttes alkotópavilonjai több emblematikus épület másolatai a középkori Magyar Királyság különböző részeiről. Eredetileg az Erdélyben álló Vajdahunyad vár másolata. Az elő vár kartonból és fából készült, de a nagy népszerűsége kedvéért, neogótikus stílusban kőből és téglából építették át. Ma a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak ad otthont. – wikipedia

Az épület tehát nem egy történelmi vár, amely része lett volna a magyar királyságnak, nem is valamely királyunk építtette. De akkor miért fogalkozom vele egyáltalán? Mert a köztudatban Vajdahunyadvár néven szereplő építményről nem mindenki tudja, hogy az nem az igazi Vajdahunyadi vár, és több esetben is belefutottam már, hogy az ott található bokrokat is a török időkkel próbálják összekötni, ami nem illeszkedik a valósággal. Azonban az épületnek van annyi köze a Hunyadiakhoz, hogy az épület tervezésekor az igazi vajdahunyadi várat is alaposan szemügyre vették. 1986-ban pedig helyet kapott a Városligeti-tó felőli oldalon egy Hunyadi János lovas szobor is.

Ezen lovasszoborral szemben állva a bal oldalán egy egész fügesor áll a fal tövében, amelyek mára már 3-4 méter magas bokorrá cseperedtek. Megkerestem a Mezőgazdasági Múzeumot, hogy adjanak információkat az ott található fügebokrokról. Azt mondták, azon kívül, hogy látják, ahogy a pestiek minden évben féléretten szedik szatyrokba róluk a fügéket, mást nem tudnak mondani. A Főkert-hez írányítottak, hogy ők a terület kezelői.

A Főkert munkatársa nagyon készséges volt, több egyéb budapesti fügéről is adott információkat nekem, de ezekről csak annyit tudott mondani, hogy 30-35 évvel ezelőtt már biztosan ott voltak a bokrok, bár akkor még igen kicsik voltak. Sajnos réggebbi információja nincsen a Vajdahunyadvári fügékről. Én arra következtetek ebből, hogy talán a lovas szobor állításakor kerülhettek oda, hiszen a Hunyadiak kötődtek a fügéhez. Hátha ezen kötődés egyfajta kifejezéseként kerültek oda a bokrok a lovas szobor baloldalára. Ez fedné is a Főkert munkatársa által mondott időt. Annyit tudtam még meg, hogy sohasem metszik, és nem tudnak róla, hogy valaha is tövig fagyott volna. Úgy tűnik tehát, hogy ezek féltörpe jellegűek, amelyek nem nagyon nőnek három méternél magasabbra.

Próbáltam korabeli fotókat felkutatni a Mezőgazdasági Múzeumról, de hiába. Sajnálatos módon a Városligeti-tó felőli oldalról nem nagyon vannak arhív felvételek, vagy ha mégis, azok túl távoliak. Így rejtély marad, hogy mikoriak lehetnek azok a fügebokrok. Egy biztos, hogy legalább 30-35 éve már ott vannak, és semmiképpen sem lehettek ott az épületegyüttes építését megelőzően.

Minden esetre én ezekből a fügékből is gyűjtöttem be szaporítóanyagot, mert hát mégis csak kötődik valamilyen szinten a Hunyadiak nevéhez, hiszen az eredeti Vajdahunyadi vár Hunyadi János uralkodása alatt nőtte ki magát igazi lovagvárrá, Hunyadi János pedig ugyebár annak a Hunyadi Mátyásnak az apja, akit mi a legendás Mátyás királyként is ismerünk. 😊

A fügéről egyébként túl sok információt nem kaptam, mert  – mint fentebb írtam – a pestiek botor módon sok esetben még zölden, vagy csak jóval érés előtt leszedik, és hatalmas szatyrokba tömve cipelik haza. Nem tudom, mennyire élvezhetik a félérett fügét, mert annak íze rendkívül kellemetlen tud lenni (ebben a cikkben írtam bővebben arról, mikor igazán szüretre érett a füge). Amint nálam termőre fordul valamelyik szaporítvány, akkor fogok róla írni egy fajtabemutató cikket. A neve Vajdahunyadvári füge lesz. Addig is érjétek be ennyivel. 😉

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés tartalmak létrehozása rengeteg időt és energiát emészt fel. És mint tudjuk, az idő pénz. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Ezt magánemberként egyre nehezebben tudom előteremteni, pedig azt gondolom, hogy értékteremtő projektbe fogtam bele. Ha sikerül megtalálnom azt a nagyjából két tucatnyi fügefajtát, amelyek termesztésével komoly sikereket lehet elérni Magyarország változóban lévő éghajlatán, az minden fügekedvelőnek csak jó lehet. Ha szerinted is értékes az önkéntes kutatómunkám, és van rá lehetőséged, kérlek, támogass engem, és ezáltal légy részese te is mindannak, amit megalkotok, létrehozok.

Támogatnám a Fügés embert! 💛

Megjegyzések

  1. a zöld füge ehetetlen és nem utóérő,mint pl.az alma.valóban tudatlanságra vall,ha vki éretlenül szedi le.de vigaszul-talán legközelebb ő békén hagyja..de jön majd más hülebaba!

    VálaszTörlés

Szólj hozzá!

Népszerű cikkek

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

A füge szaporítása – 2. rész: vízben gyökereztetés

Akik olvasták korábbi blogbejegyzéseimet a fügéről ( Ficus Carica) , tudhatják, hogy nem vagyok híve a füge vízben történő gyökereztetésének. Ennek legfőbb oka, hogy a füge egy rendkívül könnyen gyökeresedő növény. Ha egy darabkáját zsinórra kötjük, belógatjuk egy 80% páratartalmú helyiségbe, akkor akár ültető közeg híján is gyökerezni kezd. Persze, így nem maradna életben, ezt csak azért írtam le, hogy szemléltessem, mekkora is a füge hajlandósága a járulékos gyökerek képzésére. A füge gyökeresedési hajlandóságáról, a dugványban lejátszódó hormonális folyamatokról valamint arról, milyen az ideális dugvány, a füge szaporítása - 1. rész: dugványozás című cikkemben írok bővebben, ha érdekel a téma, érdemes elolvasni azt is. De akkor miért ellenzem sokszor oly makacs módon a füge vízben gyökereztetését? A megfelelő ültető közegbe dugva a füge dugványt akár magára is hagyhatjuk több hétre, ha gondoskodtunk arról, hogy megfelelő legyen a számára a páratartalom. Egy PET palackot félbe v

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu