fügekörkép , Vajdahunyadvár , Városliget ,

Fügekörkép – fügefák a városligeti Vajdahunyadvár körül

A városligeti Vajdahunyadvár a Magyar Mezőgazdasági Múzeum céljára épült fel (Alpár Ignác építész alkotása) 1902 és 1908 között a Városligeti-tó Széchenyi-szigetén, és a múzeum céljait szolgálja. Ez alól kivétel az 1915. augusztus 8-án felszentelt, s a római katolikus egyház kezelésébe adott Jáki kápolna. Mai, közkeletű nevét Hunyadi János kormányzó és Szilágyi Erzsébet lakóhelyének a legjellemzőbb részéről, a vajdahunyadi várat mintázó, Hősök tere felőli főhomlokzatáról kapta.

Különböző építészeti stílusokban épült pavilonok sorozatából áll: román, gótikus, reneszánsz és barokk; az együttes alkotópavilonjai több emblematikus épület másolatai a középkori Magyar Királyság különböző részeiről. Eredetileg az Erdélyben álló Vajdahunyad vár másolata. Az elő vár kartonból és fából készült, de a nagy népszerűsége kedvéért, neogótikus stílusban kőből és téglából építették át. Ma a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak ad otthont. – wikipedia

Az épület tehát nem egy történelmi vár, amely része lett volna a magyar királyságnak, nem is valamely királyunk építtette. De akkor miért fogalkozom vele egyáltalán? Mert a köztudatban Vajdahunyadvár néven szereplő építményről nem mindenki tudja, hogy az nem az igazi Vajdahunyadi vár, és több esetben is belefutottam már, hogy az ott található bokrokat is a török időkkel próbálják összekötni, ami nem illeszkedik a valósággal. Azonban az épületnek van annyi köze a Hunyadiakhoz, hogy az épület tervezésekor az igazi vajdahunyadi várat is alaposan szemügyre vették. 1986-ban pedig helyet kapott a Városligeti-tó felőli oldalon egy Hunyadi János lovas szobor is.

Ezen lovasszoborral szemben állva a bal oldalán egy egész fügesor áll a fal tövében, amelyek mára már 3-4 méter magas bokorrá cseperedtek. Megkerestem a Mezőgazdasági Múzeumot, hogy adjanak információkat az ott található fügebokrokról. Azt mondták, azon kívül, hogy látják, ahogy a pestiek minden évben féléretten szedik szatyrokba róluk a fügéket, mást nem tudnak mondani. A Főkert-hez írányítottak, hogy ők a terület kezelői.

A Főkert munkatársa nagyon készséges volt, több egyéb budapesti fügéről is adott információkat nekem, de ezekről csak annyit tudott mondani, hogy 30-35 évvel ezelőtt már biztosan ott voltak a bokrok, bár akkor még igen kicsik voltak. Sajnos réggebbi információja nincsen a Vajdahunyadvári fügékről. Én arra következtetek ebből, hogy talán a lovas szobor állításakor kerülhettek oda, hiszen a Hunyadiak kötődtek a fügéhez. Hátha ezen kötődés egyfajta kifejezéseként kerültek oda a bokrok a lovas szobor baloldalára. Ez fedné is a Főkert munkatársa által mondott időt. Annyit tudtam még meg, hogy sohasem metszik, és nem tudnak róla, hogy valaha is tövig fagyott volna. Úgy tűnik tehát, hogy ezek féltörpe jellegűek, amelyek nem nagyon nőnek három méternél magasabbra.

Próbáltam korabeli fotókat felkutatni a Mezőgazdasági Múzeumról, de hiába. Sajnálatos módon a Városligeti-tó felőli oldalról nem nagyon vannak arhív felvételek, vagy ha mégis, azok túl távoliak. Így rejtély marad, hogy mikoriak lehetnek azok a fügebokrok. Egy biztos, hogy legalább 30-35 éve már ott vannak, és semmiképpen sem lehettek ott az épületegyüttes építését megelőzően.

Minden esetre én ezekből a fügékből is gyűjtöttem be szaporítóanyagot, mert hát mégis csak kötődik valamilyen szinten a Hunyadiak nevéhez, hiszen az eredeti Vajdahunyadi vár Hunyadi János uralkodása alatt nőtte ki magát igazi lovagvárrá, Hunyadi János pedig ugyebár annak a Hunyadi Mátyásnak az apja, akit mi a legendás Mátyás királyként is ismerünk (akinek egyes vélekedések szerint halálát egy mérgezett füge okozta). 😊

A fügéről egyébként túl sok információt nem kaptam, mert  – mint fentebb írtam – a pestiek botor módon sok esetben még zölden, vagy csak jóval érés előtt leszedik, és hatalmas szatyrokba tömve cipelik haza. Nem tudom, mennyire élvezhetik a félérett fügét, mert annak íze rendkívül kellemetlen tud lenni (ebben a cikkben írtam bővebben arról, mikor igazán szüretre érett a füge). Amint nálam termőre fordul valamelyik szaporítvány, akkor fogok róla írni egy fajtabemutató cikket. A neve Vajdahunyadvári füge lesz. Addig is érjétek be ennyivel. 😉

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

  1. a zöld füge ehetetlen és nem utóérő,mint pl.az alma.valóban tudatlanságra vall,ha vki éretlenül szedi le.de vigaszul-talán legközelebb ő békén hagyja..de jön majd más hülebaba!

    VálaszTörlés

Szólj hozzá!

Népszerű cikkek

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudj

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Időjárás

Címkék

Aclees taiwanensis adriai Afrikai fügelégy állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Carpophilus hemipterus Ceratitis capitata Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak darázscincér deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előadás előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség esemény fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény farmosi fügedarazsak Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana Fig endosepsis fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge ormányos füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelégy fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj gyümölcslégy hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kabóca kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kétszínű gyümölcsfénybogár kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kukacos füge kultúra kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság levélhullás levéltetvek lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Mt. Etna Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus ujjas óriás unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak Zaprionus indianus

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020- fugesember.hu