fügehullás , gondozás ,

Tavaszi fügehullás – miért potyognak le éretlenül a fügék a fáról?

Ilyenkor tavasszal minden évben újra és újra előkerül az éretlenül lepotyogó fügék témája. Ez a jelenség elsőre talán ijesztőnek tűnhet, de ha megértjük a fügében – és amúgy minden más növényben is – ilyenkor lejátszódó folyamatokat, akkor talán könnyebben el tudjuk fogadni, hogy ez bizony normális.

De miről is van szó valójában?

Most tekintsünk el attól az eshetőségtől, hogy kaprifügént vagy szmirnai típusú fügénk van, és amiatt hullik. Az egy másik cikk témája. A jelenség könnyen elkülöníthető, mivel ha azért hullik le éretlenül a füge a fáról vagy bokorról, mert beporzást igénylő fajtánk vagy esetleg kaprifügénk van, akkor az összes füge lepotyog éretlenül. Ha azonban a termések egy része potyog csak le, a többi pedig rendszerint be is érik, másról van szó.

Írtam már korábban cikket a fügehullásról, amelyben körbejártam több lehetséges okot is, amelyben akár mi magunk is lehettünk az indikátorok egy rosszkor/rosszul végzett trágyázással, nem kellő vízellátással, vagy egyéb cselekedettel. Most azonban egy olyan jelenségről szeretnék írni, amit nem tudunk befolyásolni sehogyan sem.

Miért hullik le tömegesen a fügéről a termés?

Ahhoz, hogy ezt megértsük, tudnunk kell, hogy a fügebokron megjelenő fügék valójában nem gyümölcsök, hanem virágok. Igen, a füge egy virágzat. Hivatalos nevén serlegvirágzat, amit egy befelé fordított virághalmaznak kell elképzelni nagyjából. Erről részletesebben a füge típusai és virágzata cikkemben írtam, most nem is mennék ebbe jobban bele. Akit érdekel, olvassa el azt is. 😊

Tudni kell, hogy a növényeken (mivel itt most a gyümölcsökről van szó, továbbiakban csak gyümölcstermőkként fogom említeni) sosem lesz minden virágból termés. Az egyik legjobb példa erre az almafa. Nézzük meg, hogy mennyi, de mennyi gyönyörű virág van egy almafán, aztán figyeljük meg, hogy ezek közül mennyiből lesz ténylegesen alma. Mondhatnánk, hogy ez a megtermékenyítés hiánya miatt van, míg a nálunk leggyakoribb adriai típusú füge esetében nincs szükség megtermékenyítésre. Ez való igaz, de az alma még mindig remek példa, mert a megtermékenyített virágaiból sem lesz mindből alma. Rengeteg alma kezdemény alakul ki, amelyek bizonyos méretnél egyszerűen lehullanak. Lehetnek ezek borsó, de akár szilva méretűek is. Ennek oka, hogy a növény – így a füge is – szelektál, szinte minden gyümölcstermő ezt teszi.

De akkor miért olyan szokatlan ez a füge esetében?

Azért, mert ma még mindig az van általánosan a köztudatban, hogy a fügebokron megjelenő fügék gyümölcsök. Amint elfogadjuk, hogy azok nem gyümölcsök, hanem virágok, máris könnyebben elfogadhatóvá válik az is, hogy a növény kiszelektálja egy részét még mielőtt azokból valóban gyümölcs érhetne. Ez általában egyébként inkább az első terméshullára jellemző a füge esetében, ott azonban még az sem rendkívüli, ha…

…a fügéknek akár több, mint a fele lehullik!

A második terméshullámra kevésbé jellemző ez a jelenség. Ez talán a füge biológiájából eredhet, hiszen a füge esetében az igazi fő terméshullám a második. Évmilliók óta úgy fejlődött az evolúció során, hogy azt a terméshullámot porozza be a fügedarázs (amely egyébként már hazánk bizonyos részen is tartósan megtelepedett). És bár egyszer úgy esett, hogy kialakult az adriai típus, amely beporzás nélkül (partenokarpikus módon) képes gyümölcsöt érlelni, ez a terméshullás továbbra is megmaradt, és erre még rátesznek a környezeti tényezők is egy lapáttal.

Tavasszal az időjárásunk elég szeszélyes tud lenni, ami sajnos sok esetben jelenti azt, hogy igen nagy hőingadozások, illetve csapadékos és szárazabb időszakok követik egymást pont akkor, amikor az elsőtermés fügéi megjelennek a bokrokon és fejlődésnek indulnak. Ez a szeszélyes időjárás komoly stresszt jelent a nem ehhez szokott fügének, és sokszor reagál erre a stresszre a fügék elhullajtásával. Ez sem ismeretlán más gyümölcstermőktől, ahol a környezeti viszonyok szintén komoly szerepet játszanak a terméskötődésben.

Nem tehetünk ellene semmit!

El kell hát fogadni, hogy ez egy természetes folyamat, ez a természet évmilliók alatt kialakított rendje, ami ellen nem tehetünk semmit sem. Nem érdemes ilyenkor rohanni a műtrágyáért vagy locsolókannáért, mert a szomszéd – akinek egyébként lehet semmilyen növénytani ismerete sincsen – azt mondja, azért dobálja a termést, mert kevés a trágya vagy a víz. Általános szabály, hogy a túltrágyázás mindig több veszélyt hordoz magában, mint ha egyáltalán nem trágyáznánk. A túltrágyázással jó előre tönkre tehetjük akár a második terméshullámot is.

Ne essünk tehát pánikba! Ha amúgy be szoktak érni a fügék, csak most dobálja nagy számban, könnyen lehet, hogy az időjárás  miatt van. Az idei év (2023) tavasza kiemelkedően kedvezőtlen volt például a fügék számára (leszámítva pár nagyon kedvező területet az országban), emiatt sok helyen panaszkodnak az átlagnál erősebb fügehullásra. De fogjuk fel úgy, hogy szerencsések vagyunk, mert mindenképpen több fügét fogunk látni idén a fügebokrainkon, mint mennyi gyümölcsöt például a kajszitermesztők fognak idén szüretelni.

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés tartalmak létrehozása rengeteg időt és energiát emészt fel. És mint tudjuk, az idő pénz. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Ezt magánemberként egyre nehezebben tudom előteremteni, pedig azt gondolom, hogy értékteremtő projektbe fogtam bele. Ha sikerül megtalálnom azt a nagyjából két tucatnyi fügefajtát, amelyek termesztésével komoly sikereket lehet elérni Magyarország változóban lévő éghajlatán, az minden fügekedvelőnek csak jó lehet. Ha szerinted is értékes az önkéntes kutatómunkám, és van rá lehetőséged, kérlek, támogass engem, és ezáltal légy részese te is mindannak, amit megalkotok, létrehozok.

Támogatnám a Fügés embert! 💛

Megjegyzések

Népszerű cikkek

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

A füge szaporítása – 2. rész: vízben gyökereztetés

Akik olvasták korábbi blogbejegyzéseimet a fügéről ( Ficus Carica) , tudhatják, hogy nem vagyok híve a füge vízben történő gyökereztetésének. Ennek legfőbb oka, hogy a füge egy rendkívül könnyen gyökeresedő növény. Ha egy darabkáját zsinórra kötjük, belógatjuk egy 80% páratartalmú helyiségbe, akkor akár ültető közeg híján is gyökerezni kezd. Persze, így nem maradna életben, ezt csak azért írtam le, hogy szemléltessem, mekkora is a füge hajlandósága a járulékos gyökerek képzésére. A füge gyökeresedési hajlandóságáról, a dugványban lejátszódó hormonális folyamatokról valamint arról, milyen az ideális dugvány, a füge szaporítása - 1. rész: dugványozás című cikkemben írok bővebben, ha érdekel a téma, érdemes elolvasni azt is. De akkor miért ellenzem sokszor oly makacs módon a füge vízben gyökereztetését? A megfelelő ültető közegbe dugva a füge dugványt akár magára is hagyhatjuk több hétre, ha gondoskodtunk arról, hogy megfelelő legyen a számára a páratartalom. Egy PET palackot félbe v

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu