fügehullás , gondozás ,

Tavaszi fügehullás – miért potyognak le éretlenül a fügék a fáról?

Ilyenkor tavasszal minden évben újra és újra előkerül az éretlenül lepotyogó fügék témája. Ez a jelenség elsőre talán ijesztőnek tűnhet, de ha megértjük a fügében – és amúgy minden más növényben is – ilyenkor lejátszódó folyamatokat, akkor talán könnyebben el tudjuk fogadni, hogy ez bizony normális.

De miről is van szó valójában?

Most tekintsünk el attól az eshetőségtől, hogy kaprifügént vagy szmirnai típusú fügénk van, és amiatt hullik. Az egy másik cikk témája. A jelenség könnyen elkülöníthető, mivel ha azért hullik le éretlenül a füge a fáról vagy bokorról, mert beporzást igénylő fajtánk vagy esetleg kaprifügénk van, akkor az összes füge lepotyog éretlenül. Ha azonban a termések egy része potyog csak le, a többi pedig rendszerint be is érik, másról van szó.

Írtam már korábban cikket a fügehullásról, amelyben körbejártam több lehetséges okot is, amelyben akár mi magunk is lehettünk az indikátorok egy rosszkor/rosszul végzett trágyázással, nem kellő vízellátással, vagy egyéb cselekedettel. Most azonban egy olyan jelenségről szeretnék írni, amit nem tudunk befolyásolni sehogyan sem.

Miért hullik le tömegesen a fügéről a termés?

Ahhoz, hogy ezt megértsük, tudnunk kell, hogy a fügebokron megjelenő fügék valójában nem gyümölcsök, hanem virágok. Igen, a füge egy virágzat. Hivatalos nevén serlegvirágzat, amit egy befelé fordított virághalmaznak kell elképzelni nagyjából. Erről részletesebben a füge típusai és virágzata cikkemben írtam, most nem is mennék ebbe jobban bele. Akit érdekel, olvassa el azt is. 😊

Tudni kell, hogy a növényeken (mivel itt most a gyümölcsökről van szó, továbbiakban csak gyümölcstermőkként fogom említeni) sosem lesz minden virágból termés. Az egyik legjobb példa erre az almafa. Nézzük meg, hogy mennyi, de mennyi gyönyörű virág van egy almafán, aztán figyeljük meg, hogy ezek közül mennyiből lesz ténylegesen alma. Mondhatnánk, hogy ez a megtermékenyítés hiánya miatt van, míg a nálunk leggyakoribb adriai típusú füge esetében nincs szükség megtermékenyítésre. Ez való igaz, de az alma még mindig remek példa, mert a megtermékenyített virágaiból sem lesz mindből alma. Rengeteg alma kezdemény alakul ki, amelyek bizonyos méretnél egyszerűen lehullanak. Lehetnek ezek borsó, de akár szilva méretűek is. Ennek oka, hogy a növény – így a füge is – szelektál, szinte minden gyümölcstermő ezt teszi.

De akkor miért olyan szokatlan ez a füge esetében?

Azért, mert ma még mindig az van általánosan a köztudatban, hogy a fügebokron megjelenő fügék gyümölcsök. Amint elfogadjuk, hogy azok nem gyümölcsök, hanem virágok, máris könnyebben elfogadhatóvá válik az is, hogy a növény kiszelektálja egy részét még mielőtt azokból valóban gyümölcs érhetne. Ez általában egyébként inkább az első terméshullára jellemző a füge esetében, ott azonban még az sem rendkívüli, ha…

…a fügéknek akár több, mint a fele lehullik!

A második terméshullámra kevésbé jellemző ez a jelenség. Ez talán a füge biológiájából eredhet, hiszen a füge esetében az igazi fő terméshullám a második. Évmilliók óta úgy fejlődött az evolúció során, hogy azt a terméshullámot porozza be a fügedarázs (amely egyébként már hazánk bizonyos részen is tartósan megtelepedett). És bár egyszer úgy esett, hogy kialakult az adriai típus, amely beporzás nélkül (partenokarpikus módon) képes gyümölcsöt érlelni, ez a terméshullás továbbra is megmaradt, és erre még rátesznek a környezeti tényezők is egy lapáttal.

Tavasszal az időjárásunk elég szeszélyes tud lenni, ami sajnos sok esetben jelenti azt, hogy igen nagy hőingadozások, illetve csapadékos és szárazabb időszakok követik egymást pont akkor, amikor az elsőtermés fügéi megjelennek a bokrokon és fejlődésnek indulnak. Ez a szeszélyes időjárás komoly stresszt jelent a nem ehhez szokott fügének, és sokszor reagál erre a stresszre a fügék elhullajtásával. Ez sem ismeretlán más gyümölcstermőktől, ahol a környezeti viszonyok szintén komoly szerepet játszanak a terméskötődésben.

Nem tehetünk ellene semmit!

El kell hát fogadni, hogy ez egy természetes folyamat, ez a természet évmilliók alatt kialakított rendje, ami ellen nem tehetünk semmit sem. Nem érdemes ilyenkor rohanni a műtrágyáért vagy locsolókannáért, mert a szomszéd – akinek egyébként lehet semmilyen növénytani ismerete sincsen – azt mondja, azért dobálja a termést, mert kevés a trágya vagy a víz. Általános szabály, hogy a túltrágyázás mindig több veszélyt hordoz magában, mint ha egyáltalán nem trágyáznánk. A túltrágyázással jó előre tönkre tehetjük akár a második terméshullámot is.

Ne essünk tehát pánikba! Ha amúgy be szoktak érni a fügék, csak most dobálja nagy számban, könnyen lehet, hogy az időjárás  miatt van. Az idei év (2023) tavasza kiemelkedően kedvezőtlen volt például a fügék számára (leszámítva pár nagyon kedvező területet az országban), emiatt sok helyen panaszkodnak az átlagnál erősebb fügehullásra. De fogjuk fel úgy, hogy szerencsések vagyunk, mert mindenképpen több fügét fogunk látni idén a fügebokrainkon, mint mennyi gyümölcsöt például a kajszitermesztők fognak idén szüretelni.

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

Népszerű cikkek

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudj

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Időjárás

Címkék

adriai állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérsarj hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság lexikon litofita LSU füge madarak magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu