Nagyon sokszor találkozom azzal, hogy valaki panaszkodik, hogy a fügefájáról, vagy fügebokráról éretlenül, vagy féléretten hullanak a fügék, és nem tudják, mi lehet ennek az oka. A válasz pedig nem is annyira kézenfekvő, mint azt esetleg az ember gondolhatná, ugyanis többféle ok is állhat a háttérben, amiért a fügék idő előtt lepotyognak a fáról.

Az első és legfontosabb kérdés ilyenkor mindig az, hogy ez eseti jelenség, vagy minden évben mindig ez történik? Ugyanis nem mindegy, hogy olyan fügefáról van-e szó, amelyik több éve mindig bőven termett, de most váratlanul elkezdte tömegesen hullajtani a terméseit, vagy egy olyan fügefáról, amelyik amióta tudunk a létezéséről, minden évben elhullajtotta a fügét.

Ha soha nem termett...

Ha olyan fügefáról van szó, ami eddig folyamatosan és következetesen minden évben éretlenül ledobálta a fügéit a környezeti hatásoktól, időjárástól, és úgy általában látszólag mindentől függetlenül, akkor a magyarázat egyszerű: nagy valószínűséggel egy úgynevezett szmirnai típusú füge, vagy a kaprifüge van a birtokunkban. Sokszor történik meg, hogy külföldről hazahozott fügecsemete, vagy külföldről hozott dugvány a füge forrása. Ilyenkor előfordulhat, hogy az ott bőven termő füge nálunk sosem fog teremni, mert a szmirnai típusú fügének egy igen aprócska beporzó rovarra, a fügedarázsra van szüksége.

Ez a parányi kis rovar hazánkban nem telepedett még meg, leszámítva Pécs környékét, ahonnan tartós jelenlétéről számoltak be. Ennek elsődleges oka, hogy harmadik fajta fügére, a kaprifügére van szükségük az életciklusuk során, mert egyrészt abból származik a pollen, amivel a szmirnai fügét beporozzák, másrészt a kaprifüge belsejében telelnek át. A másik ok, hogy hazánk nagy részén még nem elég enyhék a telek a kaprifügék, és a bennük megbúvó fügedarazsak biztonságos átteleléséhez, így amennyiben Szmirnai fügénk van, nyugodtan nyugtázhatjuk, hogy előreláthatólag soha nem fog termést érlelni. Az ilyen fügét vagy megtartjuk csak díszítő értéke miatt, vagy megszabadulunk tőle, és beszerzünk olyan fügét (Adriai típusú fügék), amelyek a fügedarázs beporzása nélkül is – úgynevezett partenokarpikus módon – beérlelik a terméseiket. Jó hír, hogy a hazai kertészeteknél szinte csak ilyen fajták kaphatóak. Ez volt az egyszerűbb eset.

Ha eddig mindig termett, de most meg hullik...

Ez a kérdéskör már sokkal összetettebb, mert ha egy füge eddig mindig szépen termett, és egyszer csak elkezdi nagy mennyiségben hullajtani a fügéit, mindig van valamilyen környezeti tényező, ami ezt kiváltja. Ennek leggyakoribb okait próbálom most körüljárni. Fontos azonban leszögezni, hogy a nagy mennyiségű terméshullás csak a problémás, mert az minden gyümölcstermőre jellemző, egy termésciklus alatt többször is szelektál a saját terméseiből. Először a termések megjelenése, és növekedése kezdetén potyogtat el annyit, amennyiről úgy "gondolja", hogy nem fogja tudni kinevelni. Aztán amikor a termések érésnek indulnak, szokott lenni valamennyi önszelekció, majd később a termésérés idején még egyszer, egy kisebb mennyiségben.

Így tehát a részleges fügehullással most nem foglalkoznék, hiszen az normálisnak tekinthető. Azonban ha a termések több, mint negyede lehullik, elszíneződik, összetöpped, álérik (álérés amikor a gyümölcs érettnek tűnik kívülről, de méretében, és a belsejét tekintve teljesen éretlen), majd lehullik, akkor a következő okok valamelyike állhat a háttérben.

Ha túl sok, vagy túl kevés a víz

Igen, a túl sok víz is okozhat terméshullást éppen úgy, mint a túl kevés víz. A fügének nagyjából egyenletesen elosztva évi 500 mm a csapadékigénye. Ha ennél jelentősen kevesebb vizet kap, akkor a fügék elkezdenek elsárgulni, megpuhulni, és lehullani a bokorról. Ekkor még a lombozaton nem feltétlenül látszik meg a víz hiánya, mert elsőnek a termésektől válik meg. Ha pedig ez sem elég, akkor kezdenek a levelek lógni, sárgulni, majd hullani.

A túl sok víz a gyökerek károsodását okozhatja, ami miatt a koronába nem jut elegendő víz és tápanyag, és a hatása emiatt tulajdonképpen a korona szintjén szintén vízhiányos tünetekhez vezethet. Ezért jó, ha odafigyelünk arra, hogy a fügénk kiegyenlítetten kapja a vizet. Aszályos időkben elárasztani is lehet, de akkor azt ne naponta tegyük. Hagyjunk elegendő időt a talajnak, hogy elnyelje a sok vizet, és újra szellős legyen, mert ha nem jut elég oxygén a gyökerekhez, akkor rohadásnak indulhatnak. A füge öntözéséről ebben a cikkemben írtam részletesebben.

Túlzásba vitt trágyázás

A túl sok trágya - főleg a túl sok Nitrogén -, a növényt arra készteti, hogy intenzív vegetatív növekedésbe kezdjen. Elkezd hosszú, vastag hajtásokat növeszteni rengeteg hatalmas levéllel, és elkezdi ledobálni a terméseket. Ilyenkor azt látjuk, hogy hirtelen hatalmasat növekszik a bokor. Élettel teli, és erőteljes. Ekkor szokták azt mondani, hogy: "pedig olyan egészséges, nem értem, miért dobálja el a fügéket". Ezért nem szabad túltrágyázni. A füge helyes trágyázásról korábban már írtam egyébként egy cikket. Érdemes ennek fényében átgondolni, mikor mennyit, és milyen trágyával tápláljuk szeretett fügénket, nehogy a túlgondoskodásunk vezessen nem kívánt eredményhez.

Kártevők és kórokozók

Bár idehaza nem jellemző még a jelenléte, és hivatalos álláspont szerint nincs is jelen, de komoly gyümölcsullást okozhat a fekete fügelégy (Silba adipata) is, amelynek lárvái a füge éretlen gyümölcseiben fejlőnek, és korai terméshullást okoznak.

Azonban a füge-levélmoly (Choreutis nemorana) a hiedelmekkel ellentétben nem károsítja a gyümölcsöket, csak a leveleket. A füge egyéb betegségeit és kártevőit ebben a cikkben foglaltam össze.

Egyéb, stressz okozta fügehullás

És ha az eddigiek még nem lettek volna elegendőek, akkor jó ha tudjuk, hogy a hirtelen környezeti változások okozta stresszre is reagálhat a füge a gyümölcsök hullásával. És hogy mi számít stressznek? A kiegyensúlyozatlan csapadék, mint már fentebb írtam, például ezt okozza. Ha két hétig szinte semmilyen csapadékot nem kap a füge, aztán hirtelen minden nap elárasztjuk több száz liter vízzel, akkor az egy stressz a számára, és szinte biztos, hogy fügehullással fog rá reagálni. Ilyen stressz lehet a hirtelen környezeti változás is. Forróság után a gyors lehűlés, vagy a nagyon nagy nappali és éjszakai hőmérséklet különbségek is okozhatnak olyan stresszt a fügének, amire a fügék potyogtatással reagálnak. Az ilyen stresszek alkalmával hajlamos nem csak a terméseket, hanem a leveleket hullajtani, így ez egy figyelmeztető jel lehet. Sajnos az ilyen stresszforrásokra nem mindegyikre tudunk befolyással lenni, de ami tőlünk függ, arra érdemes odafigyelni.

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés tartalmak létrehozása rengeteg időt és energiát emészt fel. És mint tudjuk, az idő pénz. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Ezt magánemberként egyre nehezebben tudom előteremteni, pedig azt gondolom, hogy értékteremtő projektbe fogtam bele. Ha sikerül megtalálnom azt a nagyjából két tucatnyi fügefajtát, amelyek termesztésével komoly sikereket lehet elérni Magyarország változóban lévő éghajlatán, az minden fügekedvelőnek csak jó lehet. Ha szerinted is értékes az önkéntes kutatómunkám, és van rá lehetőséged, kérlek, támogass engem, és ezáltal légy részese te is mindannak, amit megalkotok, létrehozok.

Támogatnám a Fügés embert! 💛

Ha nem szeretnél lemaradni a legfrissebb cikkeimről, vagy az esetleges éves metszésekből származó dugványok meghirdetéséről, akkor iratkozz fel a hírlevelekre. Nem fogok tömegesen leveleket küldeni, csak a legújabb cikkeket és a fontos értesítésket fogod megkapni.