füge-levélmoly , kártevő , növényvédelem ,

Füge-levélmoly (Choreutis nemorana), a füge legfőbb kártevője.

A levélmolyfélék családjába tartozó füge-levélmoly (Choreutis nemorana) egyre több helyen okoz gondot a füge (Ficus Carica) bokrokon. Ezt a kártveőt igen gyakorta ligeti molynak is nevezik, ami azonban a faj életmódjának ismeretében kerülendő, szemantikai értelemben félrevezető.

Európa mediterrán területein jelentősen elterjedt kártevő, gyakori faj, kelet felé Üzbegisztánig, dél felé Észak-Afrikáig fordul elő ott, ahol tápnövénye is megél. Elterjedésének északi határa Közép-Európa, Európa északabbi területein nem fordul elő. Legészakabbi előfordulása Londonból származik, ahol 2014-ben jelent meg. Megjelenését Kínában is észlelték. Hazánkban először 1955-ben írták le Csepelen, vélhetően behurcolták, majd évtizedekig nem bukkant fel. Hosszú idő után, 2011-ben az ELTE budapesti füvészkertjéből közölték előfordulását. 2014-től már egyre több helyről jelentették: a Dunántúlról, a Mecsekből, Keszthelyről, a Velencei tó környékéről, a főváros melletti Törökbálintról és Biatorbágyról, és Budapest több pontjáról érkeztek a hírek. A legkeletebbi ismert előfordulási helye hazánkban Eger.

A lepke viszonylag kis termetű (15-20 mm-es szárnyfesztávolság), az elülső szárny vörösesbarna, sárgás behintéssel, két világos harántsávval. A hátsó szárny sötét barna, rajta két apró sárgás folt található. A hernyók színe sárgászöld, fekete szemölcsök borítják, hossza legfeljebb 20 mm. A báb hosszú, barna színű, szövedékbe burkolt.

A hernyókat főleg füge leveleken (Ficus carica) találták meg, de vannak meg nem erősített, igen bizonytalan adatok Malus-, Sorbus- és Crataegus fajokról is. Sajnos nem csak a leveleket dézsmálják, de sok esetben a zöld fügékbe is belerágnak. A moly nálunk kétnemzedékes. Az áttelelt imágók áprilisban kezdenek repülni. A tojásokat csoportosan rakják le a levelekre. A kikelt hernyók május közepétől rágják a leveleket, majd egy csónak alakú fehér szövedékben bábozódnak a levélzetben vagy ágcsomókban. Az első generáció imágói június végétől repülnek (nappal is) a fügebokrok körül. A második generáció hernyói július végétől októberig táplálkoznak, majd bebábozódnak, a kikelt lepkék védett téli helyre húzódnak. Dél-Európában a lombkártételen kívül a hernyók a gyümölcsöt is károsítják, rontva a piaci értéküket, illetve utat nyitva a kórokozóknak. Hazánkban eddig gyümölcskárosítást nem figyeltek meg.

Bár a mediterrán vidéken jelentős kártevőnek számít, nálunk eddig nem volt számottevő a jelenléte. Az utóbbi időkben azonban ez változni látszik, több tényezőnek köszönhetően. A hazánkban is tapasztalható klímaváltozás, melegedés kedvez a faj terjedésének, szaporodásának. A faj mind gyakoribb felbukkanása valószínűleg a nyitott európai határoknak, és az ellenőrizetlen csemete szállítmányoknak is köszönhető. A viszonylag enyhe telek is kedveznek a fügemoly áttelelésének.

A védekezést nehezíti, hogy Magyarországon jelenleg termő fügében nincs engedélyezett növényvédőszer.  A hernyók megjelenése esetén célszerű minél előbb kézzel leszedegetni őket. Esetleg a termőkor előtti években, amikor még díszcserjének tekinthető a növényünk, akkor tudunk kémiai védekezést folytatni ellene (dísznövényként kezelt fügében létezik engedélyezett szer).

Azonban, ha megelégszünk a BIO gazdálkodásokban is engedélyezett szerekkel, akkor a Dipel DF nevű permetszert ajánlanám ellene. Fajtája (III. kategóriájú, szabadforgalmú) Biológiai rovarölőszer. Célkártevők Almamoly, aknázómolyok, sodrómolyok, szőlőmolyok, barackmoly, keleti gyümölcsmoly, kukoricamoly, gyapottok-bagolylepke, káposzta-bagolylepke, répalepke, paradicsommoly, lombrágó hernyók, amerikai fehér szövőlepke.

Felhasználható Alma, körte, birs, szőlő, őszibarack, kukorica, káposztafélék, paprika, hajtatott zöldségfélék, hajtatott dísznövények, cseresznye, meggy, kajszi, szilva, bogyós gyümölcsűek, héjas gyümölcsűek. A szernek azonnali hatása nem tapasztalható a károsítókon. A lárvák táplálkozása a szer kijuttatása után 1-2 órával leáll, ezért 5-6 nap elteltével elpusztulnak. A kijuttatás az esti órákban javasolt. A készítmény lúgos kémhatású szerekkel nem keverhető! A felsorolásból hiányzik itt is a füge, mert mint fentebb írtam, arra Magyarországon engedélyezett növényvédőszer (még) nincsen. De mivel védekezni kell, úgy vélem, akkor már inkább bio szerekkel. A Dipel DF élelmezésegészségügyi várakozási ideje: 2 nap, tehát az érés közeledtével is használható még.

Forrás: Fazekas Imre: A füge-levélmoly [Choreutis nemorana (Hübner, 1799)] egy adventív faj Magyarországon

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés tartalmak létrehozása rengeteg időt és energiát emészt fel. És mint tudjuk, az idő pénz. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Ezt magánemberként egyre nehezebben tudom előteremteni, pedig azt gondolom, hogy értékteremtő projektbe fogtam bele. Ha sikerül megtalálnom azt a nagyjából két tucatnyi fügefajtát, amelyek termesztésével komoly sikereket lehet elérni Magyarország változóban lévő éghajlatán, az minden fügekedvelőnek csak jó lehet. Ha szerinted is értékes az önkéntes kutatómunkám, és van rá lehetőséged, kérlek, támogass engem, és ezáltal légy részese te is mindannak, amit megalkotok, létrehozok.

Támogatnám a Fügés embert! 💛

Megjegyzések

Népszerű cikkek

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

A füge szaporítása – 2. rész: vízben gyökereztetés

Akik olvasták korábbi blogbejegyzéseimet a fügéről ( Ficus Carica) , tudhatják, hogy nem vagyok híve a füge vízben történő gyökereztetésének. Ennek legfőbb oka, hogy a füge egy rendkívül könnyen gyökeresedő növény. Ha egy darabkáját zsinórra kötjük, belógatjuk egy 80% páratartalmú helyiségbe, akkor akár ültető közeg híján is gyökerezni kezd. Persze, így nem maradna életben, ezt csak azért írtam le, hogy szemléltessem, mekkora is a füge hajlandósága a járulékos gyökerek képzésére. A füge gyökeresedési hajlandóságáról, a dugványban lejátszódó hormonális folyamatokról valamint arról, milyen az ideális dugvány, a füge szaporítása - 1. rész: dugványozás című cikkemben írok bővebben, ha érdekel a téma, érdemes elolvasni azt is. De akkor miért ellenzem sokszor oly makacs módon a füge vízben gyökereztetését? A megfelelő ültető közegbe dugva a füge dugványt akár magára is hagyhatjuk több hétre, ha gondoskodtunk arról, hogy megfelelő legyen a számára a páratartalom. Egy PET palackot félbe v

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu