Füge-levélmoly (Choreutis nemorana), a füge legfőbb kártevője.
A levélmolyfélék családjába tartozó füge-levélmoly (Choreutis nemorana) egyre több helyen okoz gondot a füge (Ficus Carica) bokrokon. Ezt a kártveőt igen gyakorta ligeti molynak is nevezik, ami azonban a faj életmódjának ismeretében kerülendő, szemantikai értelemben félrevezető.
Európa mediterrán területein jelentősen elterjedt kártevő, gyakori faj, kelet felé Üzbegisztánig, dél felé Észak-Afrikáig fordul elő ott, ahol tápnövénye is megél. Elterjedésének északi határa Közép-Európa, Európa északabbi területein nem fordul elő. Legészakabbi előfordulása Londonból származik, ahol 2014-ben jelent meg. Megjelenését Kínában is észlelték. Hazánkban először 1955-ben írták le Csepelen, vélhetően behurcolták, majd évtizedekig nem bukkant fel. Hosszú idő után, 2011-ben az ELTE budapesti füvészkertjéből közölték előfordulását. 2014-től már egyre több helyről jelentették: a Dunántúlról, a Mecsekből, Keszthelyről, a Velencei tó környékéről, a főváros melletti Törökbálintról és Biatorbágyról, és Budapest több pontjáról érkeztek a hírek. A legkeletebbi ismert előfordulási helye hazánkban Eger.
A lepke viszonylag kis termetű (15-20 mm-es szárnyfesztávolság), az elülső szárny vörösesbarna, sárgás behintéssel, két világos harántsávval. A hátsó szárny sötét barna, rajta két apró sárgás folt található. A hernyók színe sárgászöld, fekete szemölcsök borítják, hossza legfeljebb 20 mm. A báb hosszú, barna színű, szövedékbe burkolt.
A hernyókat főleg füge leveleken (Ficus carica) találták meg, de vannak meg nem erősített, igen bizonytalan adatok Malus-, Sorbus- és Crataegus fajokról is. Sajnos nem csak a leveleket dézsmálják, de sok esetben a zöld fügékbe is belerágnak. A moly nálunk kétnemzedékes. Az áttelelt imágók áprilisban kezdenek repülni. A tojásokat csoportosan rakják le a levelekre. A kikelt hernyók május közepétől rágják a leveleket, majd egy csónak alakú fehér szövedékben bábozódnak a levélzetben vagy ágcsomókban. Az első generáció imágói június végétől repülnek (nappal is) a fügebokrok körül. A második generáció hernyói július végétől októberig táplálkoznak, majd bebábozódnak, a kikelt lepkék védett téli helyre húzódnak. Dél-Európában a lombkártételen kívül a hernyók a gyümölcsöt is károsítják, rontva a piaci értéküket, illetve utat nyitva a kórokozóknak. Hazánkban eddig gyümölcskárosítást nem figyeltek meg.
Bár a mediterrán vidéken jelentős kártevőnek számít, nálunk eddig nem volt számottevő a jelenléte. Az utóbbi időkben azonban ez változni látszik, több tényezőnek köszönhetően. A hazánkban is tapasztalható klímaváltozás, melegedés kedvez a faj terjedésének, szaporodásának. A faj mind gyakoribb felbukkanása valószínűleg a nyitott európai határoknak, és az ellenőrizetlen csemete szállítmányoknak is köszönhető. A viszonylag enyhe telek is kedveznek a fügemoly áttelelésének.
A védekezést nehezíti, hogy Magyarországon jelenleg termő fügében nincs engedélyezett növényvédőszer. A hernyók megjelenése esetén célszerű minél előbb kézzel leszedegetni őket. Esetleg a termőkor előtti években, amikor még díszcserjének tekinthető a növényünk, akkor tudunk kémiai védekezést folytatni ellene (dísznövényként kezelt fügében létezik engedélyezett szer).
Azonban, ha megelégszünk a BIO gazdálkodásokban is engedélyezett szerekkel, akkor a Dipel DF nevű permetszert ajánlanám ellene. Fajtája (III. kategóriájú, szabadforgalmú) Biológiai rovarölőszer. Célkártevők Almamoly, aknázómolyok, sodrómolyok, szőlőmolyok, barackmoly, keleti gyümölcsmoly, kukoricamoly, gyapottok-bagolylepke, káposzta-bagolylepke, répalepke, paradicsommoly, lombrágó hernyók, amerikai fehér szövőlepke.
Felhasználható Alma, körte, birs, szőlő, őszibarack, kukorica, káposztafélék, paprika, hajtatott zöldségfélék, hajtatott dísznövények, cseresznye, meggy, kajszi, szilva, bogyós gyümölcsűek, héjas gyümölcsűek. A szernek azonnali hatása nem tapasztalható a károsítókon. A lárvák táplálkozása a szer kijuttatása után 1-2 órával leáll, ezért 5-6 nap elteltével elpusztulnak. A kijuttatás az esti órákban javasolt. A készítmény lúgos kémhatású szerekkel nem keverhető! A felsorolásból hiányzik itt is a füge, mert mint fentebb írtam, arra Magyarországon engedélyezett növényvédőszer (még) nincsen. De mivel védekezni kell, úgy vélem, akkor már inkább bio szerekkel. A Dipel DF élelmezésegészségügyi várakozási ideje: 2 nap, tehát az érés közeledtével is használható még.
Forrás: Fazekas Imre: A füge-levélmoly [Choreutis nemorana (Hübner, 1799)] egy adventív faj Magyarországon
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés tartalmak létrehozása rengeteg időt és energiát emészt fel. És mint tudjuk, az idő pénz. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Ezt magánemberként egyre nehezebben tudom előteremteni, pedig azt gondolom, hogy értékteremtő projektbe fogtam bele. Ha sikerül megtalálnom azt a nagyjából két tucatnyi fügefajtát, amelyek termesztésével komoly sikereket lehet elérni Magyarország változóban lévő éghajlatán, az minden fügekedvelőnek csak jó lehet. Ha szerinted is értékes az önkéntes kutatómunkám, és van rá lehetőséged, kérlek, támogass engem, és ezáltal légy részese te is mindannak, amit megalkotok, létrehozok.
Megjegyzések
Szólj hozzá!