Füge-levélmoly (Choreutis nemorana), a füge legfőbb kártevője.
A levélmolyfélék családjába tartozó füge-levélmoly (Choreutis nemorana) egyre több helyen okoz gondot a füge (Ficus Carica) bokrokon. Ezt a kártveőt igen gyakorta ligeti molynak is nevezik, ami azonban a faj életmódjának ismeretében kerülendő, szemantikai értelemben félrevezető.
Európa mediterrán területein jelentősen elterjedt kártevő, gyakori faj, kelet felé Üzbegisztánig, dél felé Észak-Afrikáig fordul elő ott, ahol tápnövénye is megél. Elterjedésének északi határa Közép-Európa, Európa északabbi területein nem fordul elő. Legészakabbi előfordulása Londonból származik, ahol 2014-ben jelent meg. Megjelenését Kínában is észlelték. Hazánkban először 1955-ben írták le Csepelen, vélhetően behurcolták, majd évtizedekig nem bukkant fel. Hosszú idő után, 2011-ben az ELTE budapesti füvészkertjéből közölték előfordulását. 2014-től már egyre több helyről jelentették: a Dunántúlról, a Mecsekből, Keszthelyről, a Velencei tó környékéről, a főváros melletti Törökbálintról és Biatorbágyról, és Budapest több pontjáról érkeztek a hírek. A legkeletebbi ismert előfordulási helye hazánkban Eger.
A lepke viszonylag kis termetű (15-20 mm-es szárnyfesztávolság), az elülső szárny vörösesbarna, sárgás behintéssel, két világos harántsávval. A hátsó szárny sötét barna, rajta két apró sárgás folt található. A hernyók színe sárgászöld, fekete szemölcsök borítják, hossza legfeljebb 20 mm. A báb hosszú, barna színű, szövedékbe burkolt.
A hernyókat főleg füge leveleken (Ficus carica) találták meg, de vannak meg nem erősített, igen bizonytalan adatok Malus-, Sorbus- és Crataegus fajokról is. Sajnos nem csak a leveleket dézsmálják, de sok esetben a zöld fügékbe is belerágnak. A moly nálunk kétnemzedékes. Az áttelelt imágók áprilisban kezdenek repülni. A tojásokat csoportosan rakják le a levelekre. A kikelt hernyók május közepétől rágják a leveleket, majd egy csónak alakú fehér szövedékben bábozódnak a levélzetben vagy ágcsomókban. Az első generáció imágói június végétől repülnek (nappal is) a fügebokrok körül. A második generáció hernyói július végétől októberig táplálkoznak, majd bebábozódnak, a kikelt lepkék védett téli helyre húzódnak. Dél-Európában a lombkártételen kívül a hernyók a gyümölcsöt is károsítják, rontva a piaci értéküket, illetve utat nyitva a kórokozóknak. Hazánkban eddig gyümölcskárosítást nem figyeltek meg.
Bár a mediterrán vidéken jelentős kártevőnek számít, nálunk eddig nem volt számottevő a jelenléte. Az utóbbi időkben azonban ez változni látszik, több tényezőnek köszönhetően. A hazánkban is tapasztalható klímaváltozás, melegedés kedvez a faj terjedésének, szaporodásának. A faj mind gyakoribb felbukkanása valószínűleg a nyitott európai határoknak, és az ellenőrizetlen csemete szállítmányoknak is köszönhető. A viszonylag enyhe telek is kedveznek a fügemoly áttelelésének.
A védekezést nehezíti, hogy Magyarországon jelenleg termő fügében nincs engedélyezett növényvédőszer. A hernyók megjelenése esetén célszerű minél előbb kézzel leszedegetni őket. Esetleg a termőkor előtti években, amikor még díszcserjének tekinthető a növényünk, akkor tudunk kémiai védekezést folytatni ellene (dísznövényként kezelt fügében létezik engedélyezett szer).
Azonban, ha megelégszünk a BIO gazdálkodásokban is engedélyezett szerekkel, akkor a Dipel DF nevű permetszert ajánlanám ellene. Fajtája (III. kategóriájú, szabadforgalmú) Biológiai rovarölőszer. Célkártevők Almamoly, aknázómolyok, sodrómolyok, szőlőmolyok, barackmoly, keleti gyümölcsmoly, kukoricamoly, gyapottok-bagolylepke, káposzta-bagolylepke, répalepke, paradicsommoly, lombrágó hernyók, amerikai fehér szövőlepke.
Felhasználható Alma, körte, birs, szőlő, őszibarack, kukorica, káposztafélék, paprika, hajtatott zöldségfélék, hajtatott dísznövények, cseresznye, meggy, kajszi, szilva, bogyós gyümölcsűek, héjas gyümölcsűek. A szernek azonnali hatása nem tapasztalható a károsítókon. A lárvák táplálkozása a szer kijuttatása után 1-2 órával leáll, ezért 5-6 nap elteltével elpusztulnak. A kijuttatás az esti órákban javasolt. A készítmény lúgos kémhatású szerekkel nem keverhető! A felsorolásból hiányzik itt is a füge, mert mint fentebb írtam, arra Magyarországon engedélyezett növényvédőszer (még) nincsen. De mivel védekezni kell, úgy vélem, akkor már inkább bio szerekkel. A Dipel DF élelmezésegészségügyi várakozási ideje: 2 nap, tehát az érés közeledtével is használható még.
Forrás: Fazekas Imre: A füge-levélmoly [Choreutis nemorana (Hübner, 1799)] egy adventív faj Magyarországon
Ha megtetszet a cikkem, és felhasználnád saját cikk írására, kérlek jeleníts meg egy hivatkozást, hogy itt található a forrás. Köszönöm előre is. 💚 Nyilván te sem szeretnéd, hogy forrásmegjelölés nélkül elvigyék több órányi munkád eredméynét! A képeket pedig kérlek, csak egészében használd fel vágás nélkül. Legyünk egymásra tekintettel! 😊
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Megjegyzések
Szólj hozzá!