Füge mozaik vírus (Fig mosaic virus) – mik a tünetek, és mit tehetünk ellene?
A fügemozaik betegség (FMD) egy komplex vírusos betegség, amellyel 12 vírus, köztük egy megerősített kórokozó, fügemozaik mozaik emaravírus (FMV) és három viroid társul világszerte. A fügének (Ficus Carica) egy régóta ismert és világszinten jelentős vírusos betegsége. Az FMD-t először az 1930-as évek elején írták le Kaliforniában.
A kórokozó mind a levélen, mind pedig a gyümölcsön fog tüneteket okozni. A betegség hatására a levélen jól látható sárga (klorózisos), úgynevezett mozaik foltok alakulnak ki. Ezek később a teljes levéllemezre kiterjednek, majd beszáradnak, barnulnak, míg legvégül a levél lehullik. A gyümölcsök esetében pedig gyakori jelenség lehet a korai gyümölcshullás, ezáltal pedig a csökkent mennyiségű termés. Mindezen tünetek mellett jellegzetes lehet még, hogy a levélér kifehéredik, a leveleken defomitás jelentkezik.
Nagyon súlyos fertőzés esetén úgynevezett tölgyfalevelűség alakul, vagyis a levél nagyon hasonlítani fog egy tölgyfa levélre. A gyümölcsökön is hasonló tüneteket okoz a kórokozó. A fertőzött gyümölcsök sokszor lehullanak vagy ha mégis a fákon maradnak, akkor megállnak a növésben, és minőségük is jelentősen romlik. A füge mozaik vírus elsősorban a füge vegetatív szaporításával terjed. Fertőzött növényekről szedett tősarjakkal, dugványokkal, illetve az azokhoz használt eszközök nem megfelelő tisztán tartásával (pl. metszőolló). Ezért is fontos az ilyen eszközöket minden esetben fertőtleníteni (erre alkalmas a hípos vízzel történő leöblítés), mielőtt egyik növény után egy másikon is használnánk. Kutatások szerint fertőzött növény magjával nem terjed.
A vegetatív szaporításon túl van egy vektora is a füge mozaik vírusnak, a füge levélatka (Aceria fici), amely a füge levelének szívogatásával sikeresen viszi át egyik növényről a másikra a kórokozót. Szerencsére hazánkban (még) nem jelent meg ez az élősködő, így itthon ettől nem kell tartanunk. Azon területeken azonban (elsősorban Törökország, Egyiptom, Irán, Japán, Mexico - térképen lentebb) ahol előfordul, ott muszály védekezni az atka ellen. Az atka általában a rügyekben telel át, és a tavaszi rügypattanáskor bújik elő. Az FMD az egész világon súlyos betegsége a fügefáknak. Hatalmas károkat okoz világszerte a termelőknek.
A betegséget kutatók az elmúlt évtizedek során tizenkét vírust és három viroidot azonosítottak, és találtak összefüggést az FMD-vel a világ különböző füge-termelő területein. Az FMD-hez kapcsolódó vírusok többsége a fertőzött növényi anyagok vegetatív szaporításával - illetve a fentebb említett fügelevél atka közbenjárásával - terjed. Kivételt képeznek a füge látens vírus-1 (FLV) és a fügefa kriptikus vírus (FCV), amelyek magon átfertőződnek (Castellano és mtsai 2009; Fauquet és mtsai 2005). Hazánkban a magokkal történő fertőzés átvitelének nincs (még) túl nagy jelentősége, hiszen a fügedarázs megporzása nélkül a fügék nem érlelnek magokat. Mégis fontosnak tartottam megemlíteni, hiszen Pécs környékén már jelen van a fügedarázs, így a jövőben még lehet jelentősége ennek a ténynek is.
A kórokozó elleni védekezést csak és kizárólag a megelőzésre lehet alapozni. Azon helyeken, ahol a terjesztésért felelős füge levélatka jelen van, vegyszeresen kell az atka ellen védekezni. Ezen kívül a szaporítóanyogak körültekintően szerezzük be, vagy ha bizonytalan forrásból származik, akkor kezeljük azt egészen addig izoláltan, amíg be nem bizonyosodik róla, hogy nem vírusos. Ha pedig egy füg növényről bebizonyosodik, hogy FMV-vel fertőzött, akkor gyógyír nincsen rá, a folyamat visszafordíthtatlan, a növént meg kell semmisíteni ezzel is elkerülendő, hogy tovább lehessen vinni róla a fertőzést. Sajnos már nekem is kellett FMV miatt fügét megsemmisíteni, mert a postán kapott dugvány mikor kihajtott, a leveleken láthatóvá váltak a fertőzés tünetei.
Azonban mielőtt elpusztítanánk a beteg fügénket, olvassátok el a Füge mozaik vírus, vagy gomba fertőzés okozta levélfoltosság? cikket, mert van egy gomba okozta megbetegedés, amely hasonló tüneteket produkál a fügén, mint a füge mozaik vírus. Ez azonban az FMV-el szemben kezelhető, sőt, akár teljesen le is győzhető.
Érdemes tehát megpróbálkozni az említett cikkben leírt módszerrel, hiszen köztudott tény, hogy minden füge megérdemel még egy esélyt! 😊
Ha valakit ennél is behatóbban érdekel a füge mozaik vírus, és az azzal kapcsolatos tudományos kutatások anyagai, annak az alábbiakat ajánlom. Cikkem megírásának is ezek voltak a forrásai, de igyekeztem a legegyszerűbb kivonatot írni róla, ami a házi kertekben is hasznos lehet.
- https://www.researchgate.net/profile/Toufic-Elbeaino/publication/26834220_Complete_nucleotide_sequence_of_four_RNA_segments_of_Fig_mosaic_virus/links/00b49531ddb90d169a000000/Complete-nucleotide-sequence-of-four-RNA-segments-of-Fig-mosaic-virus.pdf
- https://apsjournals.apsnet.org/doi/pdf/10.1094/PHYTO-05-13-0145-R
- https://apsjournals.apsnet.org/doi/10.1094/PDIS-06-20-1352-FE
- https://www.microbiologyresearch.org/content/journal/jgv/10.1099/vir.0.042663-0?crawler=true
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés tartalmak létrehozása rengeteg időt és energiát emészt fel. És mint tudjuk, az idő pénz. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Ezt magánemberként egyre nehezebben tudom előteremteni, pedig azt gondolom, hogy értékteremtő projektbe fogtam bele. Ha sikerül megtalálnom azt a nagyjából két tucatnyi fügefajtát, amelyek termesztésével komoly sikereket lehet elérni Magyarország változóban lévő éghajlatán, az minden fügekedvelőnek csak jó lehet. Ha szerinted is értékes az önkéntes kutatómunkám, és van rá lehetőséged, kérlek, támogass engem, és ezáltal légy részese te is mindannak, amit megalkotok, létrehozok.
Megjegyzések
Szólj hozzá!