betegség , füge mozaik vírus , levélfoltosság , növényvédelem ,

Füge mozaik vírus (Fig mosaic virus) – mik a tünetek, és mit tehetünk ellene?

A fügemozaik betegség (FMD) egy komplex vírusos betegség, amellyel 12 vírus, köztük egy megerősített kórokozó, fügemozaik mozaik emaravírus (FMV) és három viroid társul világszerte. A fügének (Ficus Carica) egy régóta ismert és világszinten jelentős vírusos betegsége. Az FMD-t először az 1930-as évek elején írták le Kaliforniában.

A kórokozó mind a levélen, mind pedig a gyümölcsön fog tüneteket okozni. A betegség hatására a levélen jól látható sárga (klorózisos), úgynevezett mozaik foltok alakulnak ki. Ezek később a teljes levéllemezre kiterjednek, majd beszáradnak, barnulnak, míg legvégül a levél lehullik. A gyümölcsök esetében pedig gyakori jelenség lehet a korai gyümölcshullás, ezáltal pedig a csökkent mennyiségű termés. Mindezen tünetek mellett jellegzetes lehet még, hogy a levélér kifehéredik, a leveleken defomitás jelentkezik.

Nagyon súlyos fertőzés esetén úgynevezett tölgyfalevelűség alakul, vagyis a levél nagyon hasonlítani fog egy tölgyfa levélre. A gyümölcsökön is hasonló tüneteket okoz a kórokozó. A fertőzött gyümölcsök sokszor lehullanak vagy ha mégis a fákon maradnak, akkor megállnak a növésben, és minőségük is jelentősen romlik. A füge mozaik vírus elsősorban a füge vegetatív szaporításával terjed. Fertőzött növényekről szedett tősarjakkal, dugványokkal, illetve az azokhoz használt eszközök nem megfelelő tisztán tartásával (pl. metszőolló). Ezért is fontos az ilyen eszközöket minden esetben fertőtleníteni (erre alkalmas a hípos vízzel történő leöblítés), mielőtt egyik növény után egy másikon is használnánk. Kutatások szerint fertőzött növény magjával nem terjed.

A vegetatív szaporításon túl van egy vektora is a füge mozaik vírusnak, a füge levélatka (Aceria fici), amely a füge levelének szívogatásával sikeresen viszi át egyik növényről a másikra a kórokozót. Szerencsére hazánkban (még) nem jelent meg ez az élősködő, így itthon ettől nem kell tartanunk. Azon területeken azonban (elsősorban Törökország, Egyiptom, Irán, Japán, Mexico - térképen lentebb) ahol előfordul, ott muszály védekezni az atka ellen. Az atka általában a rügyekben telel át, és a tavaszi rügypattanáskor bújik elő. Az FMD az egész világon súlyos betegsége a fügefáknak. Hatalmas károkat okoz világszerte a termelőknek.

A betegséget kutatók az elmúlt évtizedek során tizenkét vírust és három viroidot azonosítottak, és találtak összefüggést az FMD-vel a világ különböző füge-termelő területein. Az FMD-hez kapcsolódó vírusok többsége a fertőzött növényi anyagok vegetatív szaporításával - illetve a fentebb említett fügelevél atka közbenjárásával - terjed. Kivételt képeznek a füge látens vírus-1 (FLV) és a fügefa kriptikus vírus (FCV), amelyek magon átfertőződnek (Castellano és mtsai 2009; Fauquet és mtsai 2005). Hazánkban a magokkal történő fertőzés átvitelének nincs (még) túl nagy jelentősége, hiszen a fügedarázs megporzása nélkül a fügék nem érlelnek magokat. Mégis fontosnak tartottam megemlíteni, hiszen Pécs környékén már jelen van a fügedarázs, így a jövőben még lehet jelentősége ennek a ténynek is.

A kórokozó elleni védekezést csak és kizárólag a megelőzésre lehet alapozni. Azon helyeken, ahol a terjesztésért felelős füge levélatka jelen van, vegyszeresen kell az atka ellen védekezni. Ezen kívül a szaporítóanyogak körültekintően szerezzük be, vagy ha bizonytalan forrásból származik, akkor kezeljük azt egészen addig izoláltan, amíg be nem bizonyosodik róla, hogy nem vírusos. Ha pedig egy füg növényről bebizonyosodik, hogy FMV-vel fertőzött, akkor gyógyír nincsen rá, a folyamat visszafordíthtatlan, a növént meg kell semmisíteni ezzel is elkerülendő, hogy tovább lehessen vinni róla a fertőzést.

Mondhatnánk ezt, de nem mondunk ilyet!

A jelen tudományos állás szerint az FMV vírus a legtöbb fügében benne van, de egy egészséges növénynek nem okoz gondot, sokszor a tünetek sem látszanak rajta. Olyan ez, mint a herpeszvírus az emberek esetében. A legtöbbünk bőrén, nyálkahártyáján jelen van, de erős, egészséges szervezetben ritkán okoz megbetegedést. Ezért teljesen felesleges a FMV tüneteit mutató fügénket vákuumcsomagolásba zárni és rohanni vele a legközelebbi krematóriumig. Nyugodtan megtarthatjuk, és ha megerősödik, ki fogja heverni a vírusfertőzést. Persze, ha nagyon féltek tőle, akkor dobhattok rá napalmot is, de tényleg semmi szükségerre. De ha mégis...

...mielőtt elpusztítanánk a beteg fügénket, olvassátok el a Füge mozaik vírus, vagy gomba fertőzés okozta levélfoltosság? cikket, mert van egy gomba okozta megbetegedés, amely hasonló tüneteket produkál a fügén, mint a füge mozaik vírus. Ez azonban az FMV-el szemben kezelhető, sőt, akár teljesen le is győzhető. 

Érdemes tehát megpróbálkozni az említett cikkben leírt módszerrel, hiszen köztudott tény, hogy minden füge megérdemel még egy esélyt! 😊

Ha valakit ennél is behatóbban érdekel a füge mozaik vírus, és az azzal kapcsolatos tudományos kutatások anyagai, annak az alábbiakat ajánlom. Cikkem megírásának is ezek voltak a forrásai, de igyekeztem a legegyszerűbb kivonatot írni róla, ami a házi kertekben is hasznos lehet.

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

Népszerű cikkek

Fügelevél tea – hogy készítsem, és mikor gyűjtsem a hozzávalót?

Korábban már írtam cikket arról, hogy a fügelevélben mennyi, szervezetünk számára hasznos anyag található, és hogy amúgyis segítség lehet a cukorbetegség elleni küzdelemben. Nem kívánom az ott leírtakat itt megismételni, akit érdekel, olvassa el az  Itt a fügeszezon, tudtad, hogy a levele is gyógyhatású?  című cikkemet, mert abból mindent megtudhat a fügelevél, és a cukorbetegség kapcsolatáról. Ezen cikkem a fügelevél teáról fog szólni, és ha végigolvasod, meg fogod tudni, hogyan kell begyűjteni és kiszárítani a fügeleveleket, és hogy abból milyen módon tudsz teát készíteni. A fügelevél tea természetesen nem csak cukorbetegek számára ajánlható. Ha szeretsz teázni, akkor kiválthat egy-egy csésze fekete teát, aminek áldásos hatása leginkább este lesz érezhető. A fügelevélben ugyanis nincsenek élénkítő anyagok, így nem fogják gátolni az esti elalvást. Emellett rendkívül kellemes illata van, főleg ha pár csepp mézzel édesítjük. 😊 Milyen fügelevél alkalmas tea alapanyagnak? Csak egészséges

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Időjárás

Címkék

adriai állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak darázscincér deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény farmosi fügedarazsak Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság levéltetvek lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu