Translate

Füge mozaik vírus, vagy gomba fertőzés okozta levélfoltosság?

Az elmúlt jó néhány éveben országszerte felütötte a fejét a gombásodás okozta levélfoltosság, amit sokan a füge mozaikvírusként (FMV) azonosítanak a hasonló tünetek miatt. Természetesen nem minden az, aminek látszik hiszen a vírusokon kívül még ott vannak a baktériumok és a gombák is, amelyek sot általánosságban véve több esetben okoznak gondot, mint a vírusok. Az alábbi teljes cikk Berényi József fügetermesztő írása, és személyes tapasztalatain és kísérletein alapuló gyógymód a minden valószínűsggel gombás eredetű levélfoltosság ellen. Köszönjük, hogy megosztotta velünk, és hozzájárult, hogy a blog keretein belül közkincsé tegyük ezt a tudást.

A gomba okozta betegség pedig nem vírus, és réz, kén tartalmú gombaölő szerekkel kezelhető, és a folyamat visszafordítható. Én öt éve kaptam az első fertőzött növényemet, ami egy szempillantás alatt lefertőzte az egész állományt (azóta már több helyről is kaptam, és több ismerős is kapott ezektől független forrásból fertőzött növényeket).

Ebből is látszik, hogy ez nem lehetett vírusos betegség, mert az nem terjed ennyire gyorsan, annak szüksége van valamilyen közvetítőre (szívogató rovarok, nem megfelelően tisztán tartott eszközök, pl metszőolló). Ellentétben a gombákkal, amelyek kiszórják a spóráikat, amelyeket akár a szél, akár a csapadék vagy az öntözővíz is átvihet egyik növényről a másikra. Az interneten keresgélve nem sok válasz kínálkozott a problémára, mert a levélfoltosság tüneteire ott is leginkább a füge mozaikvírus (FMV) került látótérbe. Ekkor döntöttem úgy, hogy jobban beleásom magam a témába, hiszen a betegség terjedésének sebessége inkább utalt bakteriális vagy gombás fertőzésre, mint vírusosra.

A kiindulópont az volt, hogy a fertőzés a teljes levélszövetet érinti. Ezért mindenképpen a felszívódó szerek között kezdtem keresgélni (ez azért is fontos, mert a gombás betegségek ellen csupán a kontakt szerekkel amúgy sem lehet felvenni a harcot eredményesen - szerk.). Szerencsére néhány sikertelen próbálkozás után az Amistar Top (hatóanyag: 200 g/l azoxistrobin125 g/l difenokonazol) javulást hozott. Mivel azonban ez kettes kategóriás szer, így nem érhető el mindenki számára, így azért mégsem volt teljes a siker. Áttörést az jelentett, amikor a füge bokor fa fórumon az egyik fórumtárs felhívta a figyelmünket arra, hogy a sima Amistár (hatóanyagtartalom: 250 g/l azoxistrobin), és az Alfa-Solo (hatóanyag: 250 g/l difenokonazol) bárki számára szabadon megvásárolható, ugyanis hármas kategóriába tartoznak. E két szerből ki lehet kavarni az Amistar Topot. 

Én 10ml Amistart, és 3ml Alfa-Solot teszek 10liter vízhez. Emellett még Aliette WP80 (hatóanyag fosetil-Al) használok váltásba. A foszetil hatóanyag hatásmechanizmusa a humán gyógyászatban alkalmazott védőoltásokhoz hasonlítható. Felszívódása a növénybe gyors és azonnal stimulálja a növény kórokozók elleni anyagainak termelését. A teljes védettség eléréséhez azonban az ellenanyagok nagyobb koncentrációja szükséges, ezért fontos a preventív, azaz a megelőző alkalmazás. Ezekkel a szerekkel már elég jól kordában tudtam tartani a fertőzést, de sajnos végleg nem sikerült száműzni a foltokat. A probléma abból fakad, hogy ezek a szerek elpusztítják a növényen a kórokozó szervezeteket, de a környezetbe kijutó spórák ellen nem elég hatásosak. Persze az sem kizárt, hogy az újonnan szerzett növények által kerül be ismét a fertőzés. 

Ekkor viszont új fertőzés ütötte fel a fejét, ami más megközelítést igényel. Történt ugyanis a tavaszi rügyfakadáskor, hogy az előbújó új levelek hiányosak voltak. Ekkor ismét az interneten kerestem a választ, de megint semmi, ami magyarázná a kór lefolyását. Mondtak rágást, részleges fagyást, gyógymódnak kézrátételt, ráolvasást, hideg vasat, és más egyebet. Így nem maradt más, mint a józan paraszti ész! Ha a merisztéma az az a csúcsrügy sejtjei sérülnek, akkor azok a sejtek nem szaporodnak, az épp sejtek viszont simán túlnövik a fagyott részt. Tegyük fel hogy az első levél mégis hiányos, de a következőnek már egészségesnek kell, legyen, hisz a merisztémasejtek diferenciálódás nélkül szaporodnak, majd a széleken képződő sejtek alakulnak át különböző képletekké (ha ez így lett volna, akkor az lehetett volna részleges elfagyás - a szerk.). Ezzel szemben egymást követik a torz levelek, maga az ág is torzul, a végén le is áll a csúcsrügy növekedése, majd ezek a csökevényes torz ágak a következő évre el is száradnak. Előfordul az is hogy néhány torz levél után egészségesek jönnek, de ez a ritkább. Általában az oldalhajtásokból nevel új ágakat, ami ugyan abban a zónában van fagyás szempontjából, de még sincs egyetlen egyen sem torz levél.

Akkor most mi legyen? Nincs levél, amire fújhatom a felszívódót, ha meg már van, akkor fújhatom, hisz torz! Így marad a lemosó! Elő a kapott szereket, Cuproxat kiváló. Ökológiai termesztésben engedélyezett, a növény rézigényét is kielégíti, és a legjobb, kaptam, ingyen van! Ennél már csak az a jobb hogy a réz megoldás lett mindkét problémára. A tavalyihoz képest elenyésző mennyiségű torz levél lett, és a levélfoltosság is visszaszorult, annyira hogy az idén még nem is kellett permetezni a felszívódó szerekkel. Pedig csak egy lemosót kapott rügyfakadáskor. Terveztem többet is, de az esős tavasz miatt elmaradt. 

Tehát a fentiek fényében, ha valakinek fertőzött növénye van, vagy ilyet hoz a postás, akkor a következőket ajánlom: első lépésben permetezze le Amistar 10ml + Alfo-Solo 3ml 10liter vízhez + Nonit nedvesítő néhány csepp. Egy-két nap elteltével Cuproxat FW-vel de ne csak a fertőzött növényt, hanem a környezetét is (10liter vízhez 20-25ml) töménységű oldattal. Ezután jöhet hét-tíz nap elteltével az Amistar 10ml + Alfo-Solo 3ml 10liter vízhez + Nonit nedvesítő néhány csepp ismét. Sajnos az Aliette WP 80-at már nem tudom ajánlani, mert az utolsó információk megszüntették a forgalmazását. Viszont a fenti három szer is elégséges a védekezéshez. Mellesleg aki még nem látta, ide kattintva saját fotóimon is megtekintheti a növények gyógyulását az fügés fórumon. Igaz az ott leírt kezelés nem egyezik meg teljes egészében azzal, amit itt leírtam, de mind a kettő célravezető, sőt az itt leírtak még jobbnak is bizonyultak. Megelőzésre pedig a Cuproxat FW-t ajánlom rügypattanáskor, majd a vegetáció folyamán néhány alkalommal.

A cikk írója: Berényi József

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

A füge szaporítása - 3. rész: légbujtás, léggyökereztetés

A füge szaporításáról szóló cikksorozat előző két részében írtam a füge dugványozásáról és a füge vízben gyökereztetéséről . Mindkét módszer elsődlegesen a nyugalmi állapotban vágott dugványokhoz, ág darabokhoz használható. Azokkal azonban az a helyzet, hogy termőképes növény leghamarabb is két év múlva fejlődik belőlük általában. Ha valaki nem akar ennyi időt várni, és szeretne magának egy évet (vagy akár többet is)  megspórolni a növény neveléséből, annak ajánlom a légbújtást, vagy más néven a léggyökereztetést. Ez sem bonyolultabb, mint a dugványozás, sőt! Még egyszerűbb is talán. De mi is az a légbujtás? Az angol nyelvterületen ezt az air laying kifejezéssel illetik, és számtalan videó található a legnépszerűbb videómegosztón. Én most a saját módszeremet fogom bemutatni képekkel illusztrálva. A legygyökereztetés egyébként nem más, mint a növényi rész levegőben való gyökereztetése. Persze itt természetesen nem arról van szó, hogy csak levegő kell hozz, mert az nem lenne igaz. Ugya

A füge szaporítása - 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal (anyanövény) megegyező tulajdonságokkal bíró utód