Translate

Részleges fagykár a fügében, avagy mi rágta meg a füge levelét?

Azt ugye már többször leírtam, hogy a fügég általánosságban nagyjából -15 fokig tolerálják a fagyot, de ha tartósan van hidegebb mínusz 10-12 foknál, akkor már az is károkat okozhat. Vannak fajták amelyek kicsit jobban, és vannak fajták, amelyek kicsit kevésbbé viselik el a fagyokat, de bagyjából ± 2 fok az eltérés a fagytűrésben.

Amiről most szeretnék írni, az viszont egy másik téma: a füge részleges fagykára. Mit is jelent ez pontosan? A fentebb leírt hidegtűrés arra az esetre vonatkozik, ha a téli álomban, azaz nyugalmi állapotban van. Azonban ha a hőmérséklet 4-5 napon át meghaladja a 10-12 celsius fokot, akkor a füge lassan elkezd felébresni téli álmából.

Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy ásítózva nyújtózik egyett hajnali napfényben. Sajnos nem enyire látványos a dolog. A nedvkeringése lassan beindul, a rügyek elkezdenek először alig láthatóan, de ha egy hétnél tovább is meleg van, akkor már szemmel láthatóan is duzzadni. Ha ilyenkor a hőmérséklet nulla fok alá cökken akár egyetlen órára is, a fügében részleges fagykár keletkezhet.

Mit jelent a részleges fagykár?

A részleges fagykár azt jelenti, hogy nem fagy el látványosan az egész fügebokor, csak bizonyos részei. Jellemző, hogy az ágvégi csúcsrügyek fagynak el legelőször. Az én fügéimen is ezt történt idén tavasszal, több csúcsrügy is teljesen elfagyott. Elfagyhatnak még az oldalrügyek is, amelyek vagy csak levélrügyek, vagy a levélrügyek mellett vannak apró füge kezdemények is. Ezek ha olyan hideg éri őket, ami határeset nekik, akkor éppen nem halnak még el, csak fagyási károk keletkeznek bennük, ami szabad szemmel nem is észrevehető.

Eljön a tavasz, kisüt a nap, és azt látjuk, hogy a kis fügék elkezdenek növekedni, a rügyek duzzadnak, majd szépen kipattannak, és megjelennek az első levelek. Aztán ahogy a levélkék növekednek, előtűnnek szép lassan a részleges fagykár jelei is: növekedésben megállt, majd sárgulni kezdő, fonnyadozó kis fügék, deformált levelek. Ilyenkor jön a laikus kérdése: 

"Mi rágta meg a füge leveleit?",
"Fura rágásnyomok vannak rajta, de nem látok semmilyen kártevőt rajta.",
"Miért dobálja le a füge bokrom a fügék egy részét?",
"Miért száradnak 1le a fügék a bokorról, mikor eddig olyan szépen fejlődtek?"

Az ehhez és hasonló kérdésekre a válasz: részleges fagykár érte a fügéket. A rügyeknek csak egy-egy pici része fagyott el. Ez a fagykár ismerős már a mezőgazdaságban, a csonthéjasok fejlődő gyümölcsein például fagyási gyűrük, foltok jelenhetnek meg ilyenkor. Szóval, a rügy, vagy kis fügekezdemény részben elfagy, de mivel eleinte pontosan ugyanúgy fejlődik, mint egészséges "szomszédaik", az ember észre sem veszi.


Majd a füge levelei elkezdenek deformálódni, ami valóban hasonlít arra, mintha valami megrágta volna. De ha közelebbről szemügyre veszünk egy ilyen levelet, azt láthatjuk, hogy a deformáció szélein vastagodott, keményedett a levélszél. Egy rágásnál nem ilyen a levélszél.


A részleges fagykár azonban nem csak deformált, megrágottnak tűnő levelek formájában jelentkezhet. Ha ugyanis a rügynek csak a hegye fagy el, könnyen lehet, hogy a levelek formailag szépek, szimmetrikusak, csak a levélkarélyok csúsai vannak deformálódva. Ez is a részleges fagykár egy formája, bár vaéó igaz, hogy ez jóval ritkább, mint az, amikor úgy néz i, mintha valami megrágta volna a füge levelét.
Miért sárgul, majd hullik le a kis fügék egy része?
A kis fügéken pedig úgy jelentkezik a fagyás jele, mintha ott és akkor fagyott volna el. Sárgás-feketés elszíneződés jelentkezik rajta, megáll a növésben, majd pedig szép lassan összetöpped, megfonnyad, és lehullik. Ez ellen sajnos nem tehetünk semmit, ez az első termésre leselkedő egyik csapás. Csak bízhatunk benne, hogy a többi így szebbre és nagybbra nő.

Sajnos az idei télvégi-tavasz eleji időjárás nagyon bolondos volt. Egymás követték a néhány napos felmelegedések, majd a faggyal érkező hidegbetörések. Egyik héten tavasz volt, a másikon már tél, majd megint tavasz. Nem csak a füge, minden növény megszenvedte ezt a szeszélyes időjárást. Az én fügéimen a rügyek már február közepén elkezdtek duzzadni, amikor több, mint egy hétre 10-12 fokos, napos időjárás volt napközben, és még hajnalban ben sem csökkent plusz 4-5 fok alá a hőmérséklet. Majd február végére jött egy hidegbetörés, ami a hajnalokra majd egy héten át -9 és -13 fok közötti hőmérsékletet hozott. Aztán március elején ismét tavaszias volt az idő, de tudjuk, hogy egészen május elejéig rendszeresen visszatértek a hajnali fagyok.

Ez a fajta időjárás sajnos megtizedeli a füge rügyeket, de nem kell túl sokat foglalkozni vele, komolyann kára eből nem származik a füge bokornak.

A cikkben szereplő fotók különböző fügekkel foglalkozó facebook oldalak, csoporto és weboldalak.
Kivéve a termésekről készült fotók, mert azokat én készítettem.

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét, és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudjon a gyökerek fejle

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdonságokkal bíró utó

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2021 fugesember.hu