Fügés ember

A most bemutatásra kerülő afrikai fügelégy (Zaprionus indianus) a cikk megírásának pillanatában hivatalosan nincsen jelen Magyarországon , de Európa több országát (Ciprus, Málta, Portugália [Madeira], Spanyolország [Kanári-szigeteken és Andalúzia], Ausztria, Franciaország, Olaszország) már sikeresen meghódította. Ebből szerény véleményem szerint az következik, hogy a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) és a fekete fügelégy (Silba adipata) után az elkövetkező években bármikor megjelenhet hazánkban az afrikai fügelégy is. Fotó: inaturalist.org – Katja Schulz Hogy a Közép-Afrikából származónak tekintett, gyümölcslegyek (Drosophilidae) családjába tartozó rovar miért a fügelégy elnevezést kapta, nem tudni, ugyanis nem fajspecifikus kártevő, így nem kizárólag egy gazdanövénye van, hanem úgy nagyjából 80. Ezek között azonban valóban szerepel a füge is olyan egyéb gyümölcsök mellett, mint az őszibarack, eper, málna, szeder, nektarin, szilva és szőlő például, amelyek között t...

Már a tavalyi (2023) évben is több olyan eset volt, amikor arra panaszkodtatok, hogy az éretlen fügék belsejében kukacokat, nyüveket találtatok. Ezen esetek száma az idei szezonban jelentősen megemelkedett, amely engem is arra ösztönzött, hogy mind nagyobb figyelmet szenteljek az akkor még csak gyanusítottként kezelt Fekete fügelégynek (Silba adipata) . Mára már biztosan tudjuk, hogy ezen esetért ez a gyümölcslégy volt a felelős. Fotó: Karthik De nem csak én vettem komolyan ezt az angol nyelven BFF-nek rövidített (Black Fig Fly) fügespecifikus kártevőt, hanem Ballai Gergő növénygyűjtő is, akivel nagyon sokat beszélgettünk már a kártevőiről, és sok hasznos információt cseréltünk már ki egymás között. Gergő komolyabban utána olvasott a fügelégy elleni lehetséges védekezési módoknak, és nagyon érdekes és olvasmányos cikket írt belőle. Ezt a cikket szeretném veletek megosztani úgy, hogy itt-ott hozzáteszek néhány gondolatot – szürke keretes szövegek – ehhez a remek íráshoz. A feke...

A fekete fügelégy (Silba adipata) a közönséges füge (Ficus Carica) egy igen ádáz kártevője, amely a cseresznyelegyekhez, vagy a dióburok-fúrólégyhez hasonló módon károsít. Angol nyelvterületen Black fig fly-nak nevezik, innen ered a közismert rövidítése is, a BFF. Képes a termés egy részét, vagy akár egészét emberi fogyasztásra alkalmatlanná tenni azáltal, hogy a lárvái a termésekbe berágva magukat belülről károsítják azokat. A fekete fügelégy (Silba adipata) a hivatalos források szerint eddig nem volt jelen hazánkban, ugyanakkor az utóbbi két évben hazai forrásokból is kaptam olyan jelzéseket, fényképeket, amelyek arra engednek következtetni, hogy hazánkban is megjelent , nem csak a környező országokban (Ausztria, Németország, Horvátország) . Sőt, idén én is találtam két olyan fügét is augusztus közepe körül a saját kertemben, amelyikben nyüvek voltak, és a Fekete fügelégy tipikus kárképét mutatták. A lárvákat begyűjtöttem, és speciális edénybe raktam, ahol izolált környeze...

A földközi-tengeri gyümölcslégy (Ceratitis capitata Wiedemann 1824) a rovarok osztályán (Insecta) belül a kétszárnyúak (Diptera) rendjéhez, a légyalkatúak, vagy rövidcsápúak alrendjéhez (Brachycera) és a fúrólegyek családjához (Tephritidae) tartozik. Hazánkban szokás narancslégynek vagy mediterrán gyümölcslégynek is nevezni. Az alábbi cikk Dr. Bodor János szakcikke, amely saját kutatómunkáján alapul, és eredetileg az Agrofórum honlapján jelent meg. A földközi-tengeri gyümölcslégy 1928 óta kisebb-nagyobb szünetekkel került be ismételten Magyarországra elsősorban citrusfélék szállítmányaival, de tartósan megtelepedni mindmáig nem tudott. 2010 decemberében először egy budapesti lakás ablakán tűnt fel egy nőstény példánya. A légy után kutatva aztán több gyümölcsüzletben is megtalálták a kifejlett lárváit a Spanyolországból származó mandarinokban. Ezt követően többször is megjelent hazánkban néhány példánya, és ha tovább melegszik az éghajlatunk, akkor hamarosan akár az is előfor...

Néhány éve még azt hangoztattuk, hogy a füge mennyire jó, mert hazánkban nem nagyon van ismert kártevője. Na jó, a füge-levélmoly hosszú ideje jelen van, de azon kívül, hogy elrondítja rágásnyomaival a leveleket, sok más kárt nem tesz a fügében, így igazából sok vizet nem zavart. De aztán egyre több felől lehetett olyanokat hallani, hogy kukacos fügét találtak, meg hogy tele van a füge nyüvekkel, és hogy mit lehet tenni ellene? Ahhoz azonban, hogy tenni tudjunk ellene, fontos lenne tudni, hogy egyáltalán ki vagy inkább mi az ellenség, mi ellen kell tenni bármit is. De sajnos a kártételt ritkán szokták lefotózni az emberek, ami egyrészt érthető is. Ki szeretne egy kukacokkal teli fügét fotózgatni? Pedig ez egy nagyon fontos lépés lenne a tettes azonosítása felé, mert sajnos a fügének több olyan kártevője is van, amelyik ily módon károsít. Ezért ismételten megkérek mindenkit, aki a cikkeimet olvassa, hogyha kukacos fügével találkozik, akkor legyen szíves fényképet készíteni, és azokat e...

Hol vannak már azok az idők, amikor nyugodt lelkiismerettel mondhattuk ki, hogy a fügének itthon nincs ismert kártevője? Sajnos ezek az idők egyre inkább a múlt homályába tűnnek, amint egyik napról a másikra kerülnek elő újabb, és újabb kártevők, amelyek kedvenc fügéinkre (is) fenik a fogaikat. A közösségi terekben egyre többször bukkannak fel olyan posztok, amelyekben arról számolnak be, hogy kukacos a füge, és mitől lehet ez, és hogyan kell ellene védekezni? Mindeddig azt gondoltam, hogy az egyetlen ismert kártevő, amelyik a fügébe petézik, a Fekete fügelégy (Silba adipata) . De azt hivatalosan még nem regisztrálták Magyarországon, így ha jelen is van, akkora mértékű nem lehet a kártétele, mint amennyi a jelzés róla. Ezért kutakodni kezdtem az interneten, és egyszer csak rátaláltam a lehetséges válaszra... A most bemutatásra kerülő Pettyesszárnyú muslica  (Drosophila suzukii) már jó ideje ismert kártevő, de hazánkban az első példányát csak alig egy évtizeddel ezelőtt regisztrál...

A fekete fügelégy (Silba adipata) a közönséges füge (Ficus Carica) egy igen ádáz kártevője, amely a cseresznyelegyekhez, vagy a dióburok-fúrólégyhez hasonló módon károsít. Angol nyelvterületen Black fig fly-nak nevezik, innen ered a közismert rövidítése is, a BFF. Képes a termés egy részét, vagy akár egészét emberi fogyasztásra alkalmatlanná tenni azáltal, hogy a lárvái a termésekbe berágva magukat belülről károsítják azokat. A fekete fügelégy (Silba adipata) a hivatalos források szerint nincs jelen hazánkban (ez már sajnos megdőlt, az első hivatalosan is azonosított fekete fügelegyet én küldtem be a HUN-REN Agrártudományi Kutatóintézetnek azonosításra ) 2024-ben megjelent hazánkban is , de esélyes, hogy régebb óta is jelen lehet, mert az elmúlt években több egymástól távoli helyen is beszámoltak a jelenlétére utaló kártételről idehaza és a környező országokban is. Ezért gondoltam, összeszedem róla a legfontosabb tudnivalókat, és közzéteszem itt, a Fügés emberen. Ki az a fe...