Drostophila suzukii , Fekete fügelégy , kártevő , növényvédelem , Pettyesszárnyú muslica , Silba adipata ,

Mitől kukacos a füge?

Néhány éve még azt hangoztattuk, hogy a füge mennyire jó, mert hazánkban nem nagyon van ismert kártevője. Na jó, a füge-levélmoly hosszú ideje jelen van, de azon kívül, hogy elrondítja rágásnyomaival a leveleket, sok más kárt nem tesz a fügében, így igazából sok vizet nem zavart. De aztán egyre több felől lehetett olyanokat hallani, hogy kukacos fügét találtak, meg hogy tele van a füge nyüvekkel, és hogy mit lehet tenni ellene?

Ahhoz azonban, hogy tenni tudjunk ellene, fontos lenne tudni, hogy egyáltalán ki az ellenség, ki ellen kell egyáltalán tenni valamit. De sajnos a kártételt nem szokták lefotózni az emberek, ami egyrészt érthető is. Ki szeretne egy kukacokkal teli fügét fotózgatni? Pedig ez egy nagyon fontos lépés lenne a kártevő azonosítása felé, mert sajnos a fügének több olyan kártevője is van, amelyik ily módon károsít. Ezért ismételten megkérek mindenkit, aki a cikkeimet olvassa, hogyha ilyen kártétellel találkozik, akkor legyen szíves fényképet készíteni, és azokat eljuttatni nekem.

De kik is azok a kártevők, akiktől nyüvekkel telik meg a füge?

Eddigi ismereteim alapján Európában két kártevő van jelen, amelyikből az egyiket már a hozzánk közeli országokban is detektáltak, de nálunk még nem, míg a másikat 2012-ben Magyarországon is regisztrálták, amely az azóta eltelt évtizedben szépen lassan meghódította az országot. Mind a két fajtáról írtam önálló cikket, így most nem részletezném őket. Az egyik a Fekete fügelégy (Silba adipata), a másik pedig a Pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii). A két faj közül az utóbbi, amely itthon is károsít, bár elsődleges tápnövénye hazánkban nem a füge, hanem az egyéb bogyósok. Ennek oka az lehet, hogy Magyarországon meglehetősen kevés a füge ültetvény. Brazíliában például rendkívül komoly károkat okoz, képes a termésnek akár a 40%-át is tönkretenni.

Fújjuk le, öljük meg!

Na igen! Míg a Fekete fügelégy (Silba adipata) esetében a védekezés megoldható könnyedén, mert leginkább a még éretlen terméseket károsítja, addig a Pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) elleni védekezés lehetőségeit jelentősen korlátozza az a tény, hogy éppen az érés előtt álló, vagy éppen érésben lévő terméseket károsítja. És ha még csendben szemet is hunyunk azon tény felett, hogy hazánkban jelenleg a fügére nincsen engedélyezett permetszer, akkor sem könnyű a helyzet. Lehet ugyan találni olyan kemikáliákat, amelyek más országokban (vagy épp itthon, csak más növény kultúrákban) esetleg már beváltak, de érésben lévő gyümölcsöt permetezni sosem lehet teljesen biztonságos.

Minden esetre mindkét kártevőről szóló cikkben vannak javaslatok a védekezésre, de ugye ehhez tényleg fontos lenne tudni, mi ellen kell védekezni. Ezért ennek a cikknek az alján is közzéteszem a felhívásomat.

Felhívás!

Több helyről hallottam olyan panaszt, hogy nyüveket találtak a fügékben, ezért szeretnék egy felhívást eszközölni: kérem, aki kukacos fügét talál, az próbálja meg jó minőségben lefényképezni (legyen kép az esetlegesen lyukacsos fügéről egyben, és belülről is, amin látszanak a kukacok), és küldje el a képeket a fugesember[KUKAC]gmail[PONT]com címre. A levélben a csatolt képek mellé írja le a település nevét, ahol a fertőzött fügét találta. Előre is köszönöm a segítséget.

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudjon

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu