Fügés ember

Néhány éve még azt hangoztattuk, hogy a füge mennyire jó, mert hazánkban nem nagyon van ismert kártevője. Na jó, a füge-levélmoly hosszú ideje jelen van, de azon kívül, hogy elrondítja rágásnyomaival a leveleket, sok más kárt nem tesz a fügében, így igazából sok vizet nem zavart. De aztán egyre több felől lehetett olyanokat hallani, hogy kukacos fügét találtak, meg hogy tele van a füge nyüvekkel, és hogy mit lehet tenni ellene?

Ahhoz azonban, hogy tenni tudjunk ellene, fontos lenne tudni, hogy egyáltalán ki vagy inkább mi az ellenség, mi ellen kell tenni bármit is. De sajnos a kártételt ritkán szokták lefotózni az emberek, ami egyrészt érthető is. Ki szeretne egy kukacokkal teli fügét fotózgatni? Pedig ez egy nagyon fontos lépés lenne a tettes azonosítása felé, mert sajnos a fügének több olyan kártevője is van, amelyik ily módon károsít. Ezért ismételten megkérek mindenkit, aki a cikkeimet olvassa, hogyha kukacos fügével találkozik, akkor legyen szíves fényképet készíteni, és azokat eljuttatni nekem e-mailben a FUGESEMBER[kukac]GMAIL[pont]COM címre.

De melyek is azok a kártevők, amelyektől nyüvekkel telik meg a füge?

Sajnos Európában több olyan kártevő is jelen van, amelyek lárvái a fügében fejlődnek. Ezekből több több faj is megjelent már hazánkban, míg más fajok megjelenése még várat magára. Most csak azokról írok, amelyek már megjelentek hazánkban is. Ezek közül az egyik a Fekete fügelégy (Silba adipata), a másik pedig a Pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii). A két faj közül az utóbbi (update: mint fentebb írtam, már mindkettő kártevő jelen van az országban), amely itthon is károsít, bár elsődleges tápnövénye hazánkban nem a füge, hanem az egyéb bogyósok. Ennek oka az lehet, hogy Magyarországon meglehetősen kevés a füge ültetvény. Brazíliában például rendkívül komoly károkat okoz, képes a termésnek akár a 40%-át is tönkretenni.

Fújjuk le, öljük meg!

Na igen! Míg a Fekete fügelégy (Silba adipata) esetében a védekezés könnyen megoldhatónak tűnhet (de nem az, mert akár hat nemzedéke is kifejlődhet egy évben, és zöld fügék mindig vannak a bokron, akkor is, amikor tucatjával érik a füge), mert leginkább a még éretlen terméseket károsítja, addig a Pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) elleni védekezés lehetőségeit jelentősen korlátozza az a tény, hogy éppen az érés előtt álló, vagy éppen érésben lévő terméseket károsítja. És ha még csendben szemet is hunyunk azon tény felett, hogy hazánkban jelenleg a fügére nincsen engedélyezett permetszer, akkor sem könnyű a helyzet. Lehet ugyan találni olyan kemikáliákat, amelyek más országokban (vagy épp itthon, csak más növény kultúrákban) esetleg már beváltak, de érésben lévő gyümölcsöt permetezni sosem lehet teljesen biztonságos.

Minden esetre mindkét kártevőről szóló cikkben vannak javaslatok a védekezésre, de ugye ehhez tényleg fontos lenne tudni, mi ellen kell védekezni. Ezért ennek a cikknek az alján is közzéteszem a felhívásomat.

Felhívás!

Több helyről hallottam olyan panaszt, hogy nyüveket találtak a fügékben, ezért szeretnék egy felhívást eszközölni: kérem, aki kukacos fügét talál, az próbálja meg jó minőségben lefényképezni (legyen kép az esetlegesen lyukacsos fügéről egyben, és belülről is, amin látszanak a kukacok), és küldje el a képeket a FUGESEMBER[kukac]GMAIL[pont]COM címre. A levélben a csatolt képek mellé írja le a település nevét, ahol a fertőzött fügét találta. Előre is köszönöm a segítséget.