Mitől kukacos a füge?
Néhány éve még azt hangoztattuk, hogy a füge mennyire jó, mert hazánkban nem nagyon van ismert kártevője. Na jó, a füge-levélmoly hosszú ideje jelen van, de azon kívül, hogy elrondítja rágásnyomaival a leveleket, sok más kárt nem tesz a fügében, így igazából sok vizet nem zavart. De aztán egyre több felől lehetett olyanokat hallani, hogy kukacos fügét találtak, meg hogy tele van a füge nyüvekkel, és hogy mit lehet tenni ellene?
Ahhoz azonban, hogy tenni tudjunk ellene, fontos lenne tudni, hogy egyáltalán ki az ellenség, ki ellen kell egyáltalán tenni valamit. De sajnos a kártételt nem szokták lefotózni az emberek, ami egyrészt érthető is. Ki szeretne egy kukacokkal teli fügét fotózgatni? Pedig ez egy nagyon fontos lépés lenne a kártevő azonosítása felé, mert sajnos a fügének több olyan kártevője is van, amelyik ily módon károsít. Ezért ismételten megkérek mindenkit, aki a cikkeimet olvassa, hogyha ilyen kártétellel találkozik, akkor legyen szíves fényképet készíteni, és azokat eljuttatni nekem.
De kik is azok a kártevők, akiktől nyüvekkel telik meg a füge?
Eddigi ismereteim alapján Európában két kártevő van jelen, amelyikből az egyiket már a hozzánk közeli országokban is detektáltak, de nálunk még nem, míg a másikat 2012-ben Magyarországon is regisztrálták, amely az azóta eltelt évtizedben szépen lassan meghódította az országot. Mind a két fajtáról írtam önálló cikket, így most nem részletezném őket. Az egyik a Fekete fügelégy (Silba adipata), a másik pedig a Pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii). A két faj közül az utóbbi, amely itthon is károsít, bár elsődleges tápnövénye hazánkban nem a füge, hanem az egyéb bogyósok. Ennek oka az lehet, hogy Magyarországon meglehetősen kevés a füge ültetvény. Brazíliában például rendkívül komoly károkat okoz, képes a termésnek akár a 40%-át is tönkretenni.
Fújjuk le, öljük meg!
Na igen! Míg a Fekete fügelégy (Silba adipata) esetében a védekezés megoldható könnyedén, mert leginkább a még éretlen terméseket károsítja, addig a Pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) elleni védekezés lehetőségeit jelentősen korlátozza az a tény, hogy éppen az érés előtt álló, vagy éppen érésben lévő terméseket károsítja. És ha még csendben szemet is hunyunk azon tény felett, hogy hazánkban jelenleg a fügére nincsen engedélyezett permetszer, akkor sem könnyű a helyzet. Lehet ugyan találni olyan kemikáliákat, amelyek más országokban (vagy épp itthon, csak más növény kultúrákban) esetleg már beváltak, de érésben lévő gyümölcsöt permetezni sosem lehet teljesen biztonságos.
Minden esetre mindkét kártevőről szóló cikkben vannak javaslatok a védekezésre, de ugye ehhez tényleg fontos lenne tudni, mi ellen kell védekezni. Ezért ennek a cikknek az alján is közzéteszem a felhívásomat.
Felhívás!
Több helyről hallottam olyan panaszt, hogy nyüveket találtak a fügékben, ezért szeretnék egy felhívást eszközölni: kérem, aki kukacos fügét talál, az próbálja meg jó minőségben lefényképezni (legyen kép az esetlegesen lyukacsos fügéről egyben, és belülről is, amin látszanak a kukacok), és küldje el a képeket a fugesember[KUKAC]gmail[PONT]com címre. A levélben a csatolt képek mellé írja le a település nevét, ahol a fertőzött fügét találta. Előre is köszönöm a segítséget.
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés tartalmak létrehozása rengeteg időt és energiát emészt fel. És mint tudjuk, az idő pénz. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Ezt magánemberként egyre nehezebben tudom előteremteni, pedig azt gondolom, hogy értékteremtő projektbe fogtam bele. Ha sikerül megtalálnom azt a nagyjából két tucatnyi fügefajtát, amelyek termesztésével komoly sikereket lehet elérni Magyarország változóban lévő éghajlatán, az minden fügekedvelőnek csak jó lehet. Ha szerinted is értékes az önkéntes kutatómunkám, és van rá lehetőséged, kérlek, támogass engem, és ezáltal légy részese te is mindannak, amit megalkotok, létrehozok.
Megjegyzések
Szólj hozzá!