Translate

Fekete fügelégy (Silba adipata) – hogyan védekezzünk ellene?

A fekete fügelégy (Silba adipata) a közönséges füge (Ficus Carica) egy igen ádáz kártevője, amely a cseresznyelegyekhez, vagy a dióburok-fúrólégyhez hasonló módon károsít. Képes a termés egy részét, vagy akár egészét emberi fogyasztásra alkalmatlanná tenni azáltal, hogy a lárvái a termésekbe berágva magukat belülről károsítják azokat.

A fekete fügelégy (Silba adipata) a hivatalos források szerint nincs jelen hazánkban, ugyanakkor az elmúlt években több egymástól távoli helyen is beszámoltak a jelenlétére utaló kártételről, ezért gondoltam, összeszedem róla a legfontosabb tudnivalókat, és megosztom a Fügés emberen.

Ki az a fekete fügelégy (Silba adipata)?

A kifejlett kártevő 3,5-4,5 mm hosszú, feketén csillogó légy. Az imágók a füge váladékával, és a fügefa nedvével, valamint esetleg más növények virágaival táplálkoznak. A kifejlett fügelegyek egyaránt szeretik a túlérett fügék nedveit, és az éretlen füge tejszerű nedvét, a latexet. A fekete fügelégy lárvái azonban csak az ehető fügét (Ficus carica) tekintik tápnövényüknek (beleértve mind a fügét, mind a kaprifügét). Tehát míg a kifejlett fügelégynek több tápnövénye is lehet, a lárvái csak a fügében képesek fejlődni. A nőstény legyek petecsoportokat raknak le a füge serlegnyílásánál található pikkelyek alá, majd a kikelő lárvák berágják magukat a füge bőre alá, és onnan kezdik meg kártételüket.

A megfigyelések szerint leginkább az éretlen, és árnyékolt helyzetben (például egy levél takarásában lévő füge) gyümölcsöket részesítik előnyben a peterakáskor. A jelentések szerint a felnőttek aktivitása kora reggel, és késő délután a legnagyobb, amikor a hőmérséklet alacsonyabb. A lárvák a gyümölcs belsejében táplálkoznak, és ez gyakran a gyümölcs korai lehullásához vezet. A lehullott gyümölcsökben aztán befejezik a fejlődést, és körülbelül 1 mm átmérőjű lyukakat rágva kijutnak a fügéből a talajba, ahol bebábozódnak, majd kikelve kezdik elölről az egész folyamatot.

Állítólag évente akár 4-6 nemzedéke is kifejlődhet, ami nagyjából a teljes fügeszezont lefedi, beleértve az első - és második terméshullámot is. Az utolsó nemzedék bábjai a talajban telelnek át (jelenleg nem ismert pontos információ arra vonatkozólag, hogy mekkora hideg az, amiben a bábok már nem élik túl a telet), hogy tavasszal újra elkezdhessék károkozásukat. A felnőtt fügelegyek májustól novemberig aktívak Törökországban.

Elterjedése

A Fekete fügelégy (Silba adipata) fertőzések gyümölcscsökkenést okoztak Szlovéniában, de a hatás helyenként, és fügefajtánként változott (Rote et al., 2017). Tunéziában „masszív” gyümölcshullást okozott, és a fertőzöttség aránya (a fertőzött gyümölcsök %-a) egyes esetekben meghaladta a 80%-ot. A jelentések szerint minden fügefajta fogékony volt (Abbes et al., 2021).

A fekete fügelégy (Silba adipata) a beszámolók szerint a Földközi-tenger térségében és a Közel-Keleten őshonos. Elterjedése magában foglalja: Afrika: Egyiptom, Dél-Afrika (a közelmúltban jelent meg), Tunézia; Ázsia: Izrael, Szíria, Törökország; Európa: Spanyolország, Olaszország, Málta, Szlovénia (a közelmúltban jelent meg); Észak-Amerika: Egyesült Államok (Kalifornia) (Abbes et al., 2021; D'Antonio és Fimiani, 1988; Giliomee, 2011; MacGowan és Freidberg, 2008; Mifsud és mtsai, 2012; Rot és mtsai, 2017; Tutmuş 2011). 2013).

Hogyan védekezhetünk a fekete fügelégy ellen?

Sajnos egyelőre nem tudni arról, hogy lenne természetes ellensége a fekete fügelénynek, így a célzott biológiai védekezés nem megoldható ellene, marad a kémiai védekezés. A kémiai védekezéssel azonban az a legnagyobb baj, hogy a füge belsejében lévő lárvák szinte teljesen védettek a kemikáliákkal szemben, ami azt jelenti, hogy csak a preventív jellegű kémiai védekezés jelenthet védelmet ellene, ami azt jelenti, hogy ha a kártevő jelenlétével számolunk, akkor még peterakás előtt lehet érdemes felszívódó rovarölő szerekkel permetezni. Ezek hatékonysága jelenősen csökken, ha már a lárvák a füge belsejében vannak. A Delegate™ 250 WG (növényvédőszer-adatbázisban ITT található meg) peszticid a dél-afrikai (Corteva) fügén található S. adipata elleni védekezésre alkalmasnak bizonyult (sajnálatos módon azonban ez a készítmény jelenleg hazánkban csak az alma, körte, és japán körte esetében engedélyezett. Egyébként étkezési célra termesztett füge esetében jelenleg egyetlen kémiai szer sem engedélyezett). Valamint védelmet nyújthat még a rendszeresen végzett talajfertőtlenítés a fügefa alatt.

Előfordulása hazánkban

Mint a bevezetőben már írtam, hivatalos források szerint Közép- és Kelet-Európában nincs jelen a fekete fügelégy (Silba adipata), de fügetermesztők, hobbi fügések, és kiskert tulajdonosok több esetben számoltak már be Németországban és hazánkban is olyan esetekről, amikor a füge tele volt nyűvekkel.

Jelen állás szerint ilyen kárképet pedig a fekete fügelégy okoz, így előfordulhat, hogy sajnos ha nem is a teljes területen, de egy-egy ponton megjelent már Közép- és Kelet-Európában (hazánkban) is a fekete fügelégy, ami egyáltalán nem jó hír a fügét kedvelők számára.

Felhívás!

Mivel ez a kártevő jelenleg hivatalosan nincs jelen hazánkban, mégis több helyről hallottam olyan panaszt, hogy nyűveket találtak a fügékben, szeretnék egy felhívást eszközölni: kérem, aki kukacos fügét talál, az próbálja meg jó minőségben lefényképezni (legyen kép az esetlegesen lyukacsos fügéről egyben, és belülről is, amin látszanak a kukacok), és küldje el a képeket a fugesember[KUKAC]gmail[PONT]com címre. A levélben a csatolt képek mellé írja le a település nevét, ahol a fertőzött fügét találta. Előre is köszönöm a segítséget.

Kapcsolódó anyagok (jobbára nem magyar nyelvűek):

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudjon

Címkék

adriai amerikai lepkekabóca Arany mézfüge aszalódó aszalt füge aszály átültetés azonosítatlan fajta Babits Bacorinho beporzás beszerzés betakarítás betegség Blanche d'Argenteuil Botanikus kert Budai barna aszalódó Budai barna bőtermő Budai zöld óriás bujtás Cachopeira Ceglédi óriás Christian Ziegler Crna Cu de Burro csapadék csíkos füge csíráztatás Dalmatie deformálódott levelek Della Monaca Della Signora Desert King dézsás füge Dottato Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii Drostophila suzukii dugványozás egészség élet előrejelzés Emma Marris érdekesség Erdőkertesi Dalmát fagykár fajtaazonosság fajtabemutató Farmosi barna Farmosi bőtermő Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi fügeföld Farmosi Törpe Fekete fügelégy feldolgozás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus grossu-larioides Ficus microcarpa Ficus punctata Ficus religiosa Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus variegata Ficus watkinsiana Firoma® fojtogató füge fordítás füge füge a lakásban füge antraknózis füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügehullás fügekávé fügelevél fügerozsda fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gold Orphan gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérsarj Györöki Lapos hangya Hardy Yellow háromszor termő hasznos tippek hidegtűrés Homotoma ficus időjárás India Jégfüge Jin Ao Fen Kadota kapri füge kártevő Kátai aszalódó Kátai sárga óriás keszthelyi barna Keszthelyi fekete kísérletezés klímaváltozás kórokozó Krakatoa látványosság légbujtás levélfoltosság lexikon Little Miss Figgy® madarak Madeleine des Deux Saisons magnélküli Martinsfeige Mary Lane Meg Lowman megtermékenyítés Mei Li Ya metszés mézfüge Michurinska-10 Mike Shanahan Miljska Morena Naha Harbour Diner Napolitana Napolitana negra növényvédelem Orphan öntözés őszi munkálatok panache Panino Paradiso Pécsi lila Pedro Petrovača bileja Petrovka Pettyesszárnyú muslica Pingo de Mel porbujtás Ronde de Bordeaux Ross Raddi San Pedro Sankt Martin Šaraguja Sárga Óriás Silba adipata Sinkó lila óriás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szirnai szüret takarás talajtakarás talajtakatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok teleltetés téli munkálatok téli védelem Termenjača típusok törpe füge tősarj trágyázás tudomány Turca turizmus unifera utazás ültetés vásárlás védjegyzett fajta videó Violette de Sollies Zamojcica Zamorčica

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2022 fugesember.hu