aszály , előrejelzés , időjárás , öntözés , talajtakarás ,

Az aszály, és a füge...

Az elmúlt másfél évtizedben egyre többször esik szó a klímaváltozásról. Én most a klimatikus mélységekbe, és az ok-okozat közötti összefüggésekbe nem mennék bele. "Maga az aszály ugyanis közvetlenül nem kötődik a klímakatasztrófához, ám az egyre sűrűsödő hőhullámok, illetve az egyre és egyre forróbb nyarak sajnos az aszályhajlamot is jelentősen megnövelik, vagyis a két tényező (aszály - klímaváltozás) bár nem közvetlenül, de mégis összefügg." – köpönyeg.hu 

Én most az aszály, és a füge kapcsolatáról szeretnék írni néhány érdekes hivatalos adat, és pár saját tapasztalaton alapuló kijelentés köntösébe bújtatva, hiszen klímaváltozás ide vagy oda, az elmúlt évszázadok során is voltak melegebb, forróbb, hidegebb, fagyosabb, aszályosabb, és csapadékban bővelkedőbb periódusok (erről egyébként cikket is írtam Aszály – normális jelenség, vagy nyakunkon a klímakatasztrófa? címmel)

Megosztottak egy erről szóló tanulmányt is, amely szerint a Dunától keletre általában a 200 millimétert sem érte el a féléves csapadék, az Alföld középső, és tiszántúli részén egy nagyobb területen 120 milliméter alatt maradt, amely az érintett területen szokásos érték nagyjából felének felel meg. Ezzel szemben a dunántúli hegyvidékeken, a nyugati és délnyugati országrészben többfelé a 250–300 millimétert is elérte már a június végéig lehullott csapadék mennyisége, amely megközelíti az átlagos csapadékmennyiséget. A tanulmányban kitértek arra is, hogy általában véve is 150–200 milliméterrel csapadékosabb a délnyugati országrész, mint a délkeleti. 1937-ben például 405,4 milliméterrel volt átlagosan csapadékosabb Zala és Somogy megye, mint Csongrád-Csanád és Békés. Ekkor viszont, a következő évben, 1938-ban, átlagban csak 8,4 milliméterrel volt csapadékosabb a két délnyugati megye. Azt írták: Magyarországon átlagosan háromévente fordul elő szárazabb, vagy csapadékosabb év. Rendszertelenül előfordulnak továbbá tartósan száraz, illetve csapadékos évek sorozatban is. Tartósan száraz évek jellemezték például az 1940-es évek közepét, vagy az 1980-as évek végét, 1990-es évek elejét. Tartósan csapadékos évek sorozata volt például az 1910-es vagy 1960-as években.

Az azonban egészen biztos, hogy az utóbbi másfél-két évtizedben egyfajta melegedő tendencia figyelhető meg hazánkban is, ami teret adott a mediterráneum növényeinek kicsiny országunkban, hiszen a telek egyre enyhébbek, a nyarak egyre forróbbak lettek. Nem hiába, hogy a kiskert tulajdonosok körében is egyre kedveltebb lett a füge, amely manapság már egészen biztonságosan vészeli át a teleinket.

A füge kimondottan kedveli ezt a megváltozott éghajlatot!

Hogyne kedvelné, hiszen rengeteg közvetlen napfényt, meleget és a nem túl fagyos teleket kedveli. Ez idáig rendben van, azonban a fügének – bármennyire is a mediterráneum növénye – szüksége van vízre is az élethez, mint bármely más élőlénynek. Nem kíván túl sok vizet, de azért szüksége van rá. Egészen pontosan meghatározva a fügének az ideális, a nagyjából évi 500 mm csapadék, egyenletes eloszlásban. Hazánkban az évi csapadékmennyiség körülbelül 500-750 mm között mozog tájegységektől függően. Tehát a hazai évi csapadékmennyiség pontosan megfelelő a füge számára. Emiatt szoktam azt mondani, hogy normális körülmények között nem kell a fügét locsolni. Ismétlem, normális körülmények között. Igen ám, csakhogy jelenleg...

...egyáltalán nem normális körülmények között vagyunk.

A tavalyi évben is kevesebb csapadék hullott már, mint az évi átlag, ráadásul egy viharos, szeles, csapadékmentes száraz téllel végződött az esztendő, majd ugyanígy kezdődött az idei év is. Az ezt megelőző őszi esőzések sem voltak elegendőek ahhoz, hogy megfelelően feltöltődjön a talaj csapadékkal, aminek köszönhetően nagyon sok helyről hallottam vissza – és sajnos jómagam is megtapasztaltam huszonhét tő kiültetett fügével –, hogy bár nem voltak a füge számára kritikus fagyok, tavasszal azok mégsem hajtottak ki...

Egyszerűen kiszáradtak!

Tavaly írtam is egy cikket a 2021/2022 téli időjárás előrejelzésről, amelyért a közösségi oldalakon megkaptam, hogy csak riogatok, pedig legfőbb vonalaiban sajnos utólag beigazolódott, amit írtam akkor. Sok kisebb hideg-betörés, kevés csapadék, szelek, viharok. Nem csoda, hogy ahol nem volt kellő mennyiségű csapadék a talajban, ott sok növény megsínylette. Nekem sem elfagytak a fügéim, hiszen a fagykár másként néz ki, mint a szimpla kiszáradás. Fiatal, és több éves tövek is talajszintig, vagy nem sokkal a feletti részig visszaszáradtak (szerencsére tavasszal mind kihajtott tőről). Hiszen ha kevés a csapadék a talajban, és a növény veszélyben érzi magát, elkezdi a nedvességet a legfelsőbb részektől kezdve visszaáramoltatni a gyökerekhez, hiszen onnan tud megújulni majd.

Akkor azt gondoltam, hogy nem lesz itt semmi baj, majd a tavaszi esőzések jönnek, és jól megmentenek minket. A talaj feltöltődik, és visszaáll a kozmikus rend a fügéim között. De nem így lett. Sőt, utána mentem, milyen időjárást jósolnak a 2022-es nyárra, majd májusban erről is írtam egy cikket. Ismét sok volt a szkeptikus a cikkel kapcsolatban, de mostanra kijelenthetjük, hogy sajnos ez az előrejelzés is beigazolódott. Nem jött májusi eső, sem júniusi, sem júliusi. Jött helyette rekordokat döntögető hőség, és aszály. Jelenleg ott tartunk, hogy a keleti tájakon, az Alföld jelentős részén kritikusan száraz a talaj, amely a növények számára hasznosítható vízmennyiség kevesebb, mint 40%-át tartalmazza. Az ország nagy részében (nyugati országrészt leszámítva) már a talaj első egy méteréből 120-150 mm csapadék hiányzik, ami rengeteg.

Az említett cikkemben már akkor javasoltam, hogy aki teheti, az most építsen ki öntözőrendszert, esővízgyűjtő rendszert, vagy fúrasson kutat, mert szükség lesz rá. Jómagam, aki ellene vagyok a füge túlzott öntözésének, rendszeresen öntözöm a fügéimet, mert a 3-4 éves bokrok ugyan látszólag jól bírják öntözés nélkül (nem lógnak, nem sárgulnak a levelek), de eldobálják idő előtt a terméseket, vagy azok látszólag beérnek, de aprók maradnak, és belül szárazak, ízetlenek... ehetetlenek. A kisebb fügék, amelyek az elmúlt két évben lettek ültetve - nem is bírják. Erőtlenül lógnak, ha 4-5 napnál tovább kimarad az öntözés. Viszont, ha nagyon hosszú ideig sújtja az aszály őket, akkor a korosabb fügebokrok levelei is elkezdenek lógni, sárgulni, vagy akár extrémebb esetben le is hullhatnak.

Itt az Alföldön akkora a szárazság, hogy 60-70 centiméteres mélységben is porlik a talaj, amikor ültetőgödröt ások. Márpedig ekkora szárazságot a füge sem szeret, hiszen eredeti hazája nem a sivatag. Az a kevés csapadék, ami pedig néhanapján hull, arra sem elegendő, hogy a felső 20 centimétert megáztassa. Akinél pedig kemény, agyagos, kötött talaj van, egyszerűen csak elfolyik a tetején, vagy simán felszárad, mielőtt a talaj mélyebb részeibe juthatna. Itt jegyzem meg, hogy a homokos talaj ebből a szempontból előnyösebb, mert az azonnal felissza a vizet, és mélyebbre is jut benne, mint a kötött talajokon. De ha nincs amit felszívjon, akkor ez is hiába.

Ugyanez a helyzet a mulcsolással. A mulcs nagyon jó dolog, mert csökkenti a talajból elpárolgó nedvesség mértékét. De ha nincs a talajban már semmi tartalék, akkor nincs is amit a mulcs visszatartson. Öntözéssel párosítva azonban a mulcsolás nagyon jó megoldás.

Nincs más megoldás, öntözni kell, és mulcsolni!

Ezért én rendszeresen öntözöm a fügéimet június eleje óta. Ha enni akarunk a füge bokrokról, akkor öntözni kell őket, és mulcsolni. Szalmával, fenyőkéreggel, agrofóliával vagy geotextillel. Bármivel, ami a locsoláskor átengedi a vizet, de nem forrósodik fel nagyon. Tehát nem jó a zúzott kő (még a fehér kavics sem), mert felforrósodik, és visszasugározza alulról a növényre a meleget még órákkal azután is, hogy a nap elbújt. Ettől pedig a növény még jobban szenved.

Ami pedig még segíthet abban, hogy kevesebb vizet veszítsen a füge alatt a talaj, ha megfontoljuk azt a tanácsot, amelyet én is rendszeresen szoktam osztogatni, hogy fügefa helyett neveljünk fügebokrot. A füge elég szétterülő bokrot alkot általában, aminek köszönhetően árnyékolja, takarja saját maga alatt a talajt, így az kevésbé melegszik fel, és sokkal kevesebb vizet párologtat, ami azért valljuk be, igen komoly előny aszály idején.

Esti, vagy reggeli öntözés?

Az öntözés ideális ideje mindig az este, amikor a nap már lement, és a hőmérséklet is jelentősen csökkent. Egy ekkor megejtett áztató öntözés után egészen a másnapi forróságig van ideje a talajnak magába szívni a vizet ahelyett, hogy a nagy része rögtön vízgőzzé alakulna. Én mindig este locsolok emiatt, és ezt is tanácsolom mindenkinek. Eddig minden növényem meghálálta ezt, közöttük a fügéim is.

Aszályos időben óvatosan a műtrágyával!

Ami pedig szintén nagyon fontos, hogy aszályos időben bánjunk óvatosan a műtrágyával, mert a túltrágyázás önmagában is okozhatja a fügék be nem érését, és/vagy korai hullását, de ha ez még társul a csapadék hiányával is, akkor sokszorozhatja a bajt. Ezért aszály idején vagy mellőzük a műtrágyát, vagy gondoskodjunk a megfelelő öntözésről.

Aki még nem készült fel, annak sem késő!

Egy másik tanulmány arról ír záró soraiban, hogy sajnos az idei ősszel sem várható gyökeresebb változás, és számottevő csapadékban sem reménykedhetünk:

A nyári félév végén a lehűlő levegőben nagyobb eséllyel indul meg a kondenzáció, és mivel a feldúsult nedvesség miatt ez magasabb hőmérsékleten történik, ezért több látens hőfelszabadulás, intenzívebb csapadékkal járó aktívabb ciklontevékenység várható. A térbeli eloszlás azonban nem egyenletes, például a mediterrán térségben az ősszel kialakuló intenzív ciklonok nem garantálják a Kárpát-medencében a csapadék többletet.

Így még most sem késő felkészülni, és valamilyen módon megoldani az öntözést, és talajtakarással, a füge bokorrá nevelésével megpróbálni minimalizálni a talajból kipárolgó nedvességet...

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

Népszerű cikkek

Fügelevél tea – hogy készítsem, és mikor gyűjtsem a hozzávalót?

Korábban már írtam cikket arról, hogy a fügelevélben mennyi, szervezetünk számára hasznos anyag található, és hogy amúgyis segítség lehet a cukorbetegség elleni küzdelemben. Nem kívánom az ott leírtakat itt megismételni, akit érdekel, olvassa el az  Itt a fügeszezon, tudtad, hogy a levele is gyógyhatású?  című cikkemet, mert abból mindent megtudhat a fügelevél, és a cukorbetegség kapcsolatáról. Ezen cikkem a fügelevél teáról fog szólni, és ha végigolvasod, meg fogod tudni, hogyan kell begyűjteni és kiszárítani a fügeleveleket, és hogy abból milyen módon tudsz teát készíteni. A fügelevél tea természetesen nem csak cukorbetegek számára ajánlható. Ha szeretsz teázni, akkor kiválthat egy-egy csésze fekete teát, aminek áldásos hatása leginkább este lesz érezhető. A fügelevélben ugyanis nincsenek élénkítő anyagok, így nem fogják gátolni az esti elalvást. Emellett rendkívül kellemes illata van, főleg ha pár csepp mézzel édesítjük. 😊 Milyen fügelevél alkalmas tea alapanyagnak? Csak egészséges

Hogyan aszaljunk fügét napon?

Tombol a nyár, a kánikula pedig az elviselhetetlenséggel határos, mindeközben pedig érik a füge. Bár az ország melegebb részein már az első terméshullám szinte teljesen leérett, az ország középső, és keleti részen még javában érik a füge. Ha pedig a kettőt – tikkasztó napsütés és érett füge – egy mondatban említjük, szinte elkerülhetetlen, hogy az aszalt fügére asszociáljunk... Aki evett már igazán jó minőségű aszalt fügét, az egészen biztosan szereti. Mert hogyan is lehetne nem szeretni az aszalt fügét? 😏 Persze a jó minőségű aszalt füge alatt nem arra a sok esetben boltban kapható cipőtalp keménységű vacakra gondolok, aminek a színe szürkés foltokkal tarkított, mintha penészes lenne, és még egy krokodil állkapcsát is próbára tenné. Az igazi aszalt füge aranysárga, vagy barnás színű attól függően, hogy sárga, vagy lila bőrű fügéből készült. Ezen túl pedig természetesen lágy, puha, és rendkívül kellemes zamatú. Az igazán jó minőségű aszalt füge már akkor beindítja a nyáltermelődést, m

Időjárás

Címkék

adriai állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak darázscincér deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előadás előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség esemény fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény farmosi fügedarazsak Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kultúra kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság levéltetvek lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu