Translate

Kell-e a fügét locsolni, avagy mennyi a füge vízigénye?

Rendszeresen felmerülő kérdés, hogy kell-e locsolni a fügét (Ficus Carica), vagy sem. És ha kell öntözni, akkor milyen időközönként, és milyen mennyiségben. A felmerülő kérdésre a válaszok rendre két csoportra oszthatók. A válaszadók egyik fele megesküszik rá, hogy a fügét rendszeresen, akár napi szinten bőségesen locsolni kell, mert csak akkor várható biztos termés.

A válaszadók másik fele pedig azt állítja, a fügét nem nagyon kell a mi éghajlatunkon öntözni, mert szubtrópusi (de ezen belül inkább mediterrán, tehát a továbbiakban csak mediterránként említem) növény lévén jól bírja a száraz nyarakat.

De kinek van akkor igaza?

Ahhoz hogy ezt meg tudjam válaszolni, előbb megosztanék néhány gondolatot a fügéről. A füge egy mediterrán növény. Mint köztudott, a mediterrán éghajlat jellemzője a csapadékos, de enyhe tél, amelyet rendszerint egy meleg, száraz, csapadékban nagyon szegény nyár követ. A füge pontosan ezt az éghajlatot szereti. Jeszenszky Árpád leírásából tudhatjuk, hogy: 

"A talaj iránt a füge nem igényes, tűri a meszes és a lúgos talajt egyaránt. Jól tenyészik a hazai dolomit-málladékon is. Asperon félszigetén (a Fekete-tenger partján) a homokdűnék megkötésére használják. Sztrebkova (1934) szerint öntéstalajon is jól tenyészik, sőt a sós talajokat is bírja. Apseronban a futóhomok néha betemeti. Ilyenkor az ágain gyökeret ver, és a homok fölé kitör. Ha viszont a homokot a szél ismét elfújja, akkor gyökeres ágain, törzsén ismét kihajt és termést hoz."

Gyökérzete tehát erős, agresszíven terjeszkedve kutatja a vizet, és bár a gyökerei legnagyobb rész a talaj felsőbb rétegeiben van (ez nam a felső 5-10 centit jelenti, hanem a felső nagyjából két méteres réteget), az a szint mélyebben helyezkedik el, mint amilyen mélyen a hazai talajokat a szárazság tartósan sújtani szokta. Egyébiránt a füge megél köves, szikes, sziklás helyeken is. Csapadék igénye pedig nagyjából évi 500 mm körülire tehető.

De akkor most kell locsolni a fügét, vagy sem?

Hazánkban az évi csapadékmennyiség nagyjából 500-750 mm között mozog tájegységektől függően. Tehát a hazai évi cspadékmennyiség pontosan megfelelő a füge számára, ami azok véleményét igazolja, akik arra szavaznak, hogy nem kell locsolni a fügét. De teljesen még sincsen igazuk. A fiatal telepítésű fügét az első egy-két évben mindenképpen locsolni kell, főképp a szárazabb forró nyári napokon. De mire eléri a három éves kort a fügénk, már lesz olyan kiterjedt a gyökérzete, hogy az extrém száraz időszakokat leszámítva nem kell öntözni. Én sosem öntözöm a fügéimet. Kivétel persze az extrém száraz és forró időszak, amikor hetek, vagy akár több, mint egy hónapja nem hullott csapadék, mert olyankor azért hetente érdemes meglocsolni. Ezen locsolások alkalmával érdemes inkább esőztetően locsolni (és nem pedig a tövét elárasztani), hogy a lombkoronája kapja elsődlegesen a vizet, hiszen ami onnan lecsorog, lecsöpög, az úgyis a földre jut, onnan pedig a gyökerekhez. De ezeket az időszakokat leszámítva én sosem locsolom a füge bokraimat, mégis gyönyörű termésük van. Igaz, hogy - amint Jeszenszkí Árpád is írja - a füge nem bírja a talajszárazságot, mert ilyenkor érettebb gyümölcseit lerúgja magáról. De egy egészséges füge gyökérzete van olyan mélyen, ahol a haza csapadékviszonyok között ritkán van talajszárazság. Természetesen ez a füge fajtájától, és a talaj minőségétől is függ, hiszen egy homokos, kavicsos, löszös talaj hamarabb kiszárad, mint egy mély rétegű agyagos talaj. Ahogy Jeszenszky Árpád is írja az A Füge című könyvében: 

"A fajták szárazságtűrése nem egyforma. Hazai megfigyelések szerint szárazságban csak gyenge terméshullás áll be, és talajaink nem száradnak ki annyira, hogy annak a fenti következményei lennénel. A mi 600 mm körüli csapadékunk teljesen elegendő a füge vegetációjához, viszont a hűvös és csapadékos ősz egyenesen káros a gyümölcs beérésére."

Ezért, jobb is ha nem locsoljuk, mert a füge a túl sok vízre erős vegetatív növekedéssel reagál, hiszen a a túl sok víz számára nem előnyös, nem is szereti, így arra törekszik, hogy minnél nagyobb lombozatot növesszen, amelyen keresztül hatékonyabban tudja a felesleges vizet elpárologtatni. Ilyenkor csökken a termés mennyisége és minősége is. Puhább, vizesebb lesz a gyümölcshús. Fajtától függően akár ehetetlenül ízetlen és puha is lehet a sok víztől. Vannak afajták, amelyek a sok öntözés hatására felrepedt gyümölcsökkel reagálnak, amelyekre aztán megjelennek a hangyák és a darazsak. Sajnos több füge növényt árusító weboldal is azt állítja tévesen, hogy a füge vízigénye a vegetációs időszakban kimondottan magas. De ez nem igaz, mert akkor nem teremne meg a mediterráneumban. Ha pedig mégis előáll az a helyzet, hogy több héten át szárazság van, aszály, és hőség, akkor előkerülhet a locsolótömlő, és lehet locsolni, de mint fentebb írtam már, akkor is inkább a lombozatot érintő esőztető locsolással, mint a talajának elárasztásával. De folyamatosan nagy mennyiségű vízzel elárasztani a fügéket teljesen felesleges, és inkább káros, mint hasznos, ahogy azt lentebb leírom.

"Én heti több száz liter vizet öntök rájuk, és gyönyörűek!"

Mondják ezt azok, akik arra esküsznek, hogy a fügét öntözni, mi több, elárasztani kell. Nem tisztem meggyőzni őket, de akkor is azt kell, hogy mondjam, hogy sokkal szebb, jobb termésük lenne, ha nem öntöznék annyit. A füge öntözését ténylegesen a száraz, csapadéktól teljesen mentes nyári kánikulára kell koncentrálni. Ha több, mint két-három hete nem hullott eső, de a hőmérő higanyszála tartósan 29 C fok felett van árnyékban, akkor bizony nem árt egy kis esőztető öntözés. De akkor is módjával. Ha a fügénket igényeinek megfelelően gondozzuk, akkor kisebb a lombkorna. Valamelyest kisebb és kevesebb levele van, de több és szebb, jobb minőségű füge terem rajta.

A sok és folyamatos öntözés még kárt is okoz!

Ha a fügét folyamatosan nagy mennyiségű vízzel látjuk el, akkor nem kényszerül arra, hogy mélyre hatoló gyökérzetet fejlesszen. Gyökerei a talaj felső néhány centiméterében, sekélyen fognak futni és szétterülni, ami miatt aztán tényleg rászorulnak majd a folyamatos öntözésre, mert amint kiszárad a talaj felső rétege, azonnal elkezdenek kókadozni a levelek, potyogni a fügék. Olyan ez, mint a madáretetőhöz szoktatott madarak. Ha a madarakat folyton etetik, hozzászonak, és akár képesek a vándorló madarak télen itt is maradni, mert megszokták, hogy van étel. Aztán, ha kimarad az etetés, elkezdenek pusztulni. Így van ez a fügével is, emiatt aztán aki éveken át folyamatosan elárasztotta fügéjét vízzel, mintha legalábbis rizst termesztene, azt fogja érezni, hogy szokása igazolást nyert, hiszen a füge kókad, ha nem kap vizet.. Ne szoktassuk a folyamatos sok vízhez, mert kárt okozunk neki ezzel! Arról nem is beszélve, hogy ha nem megfelelően vízelvezető a talajunk, akkor a gyökerek rohadását is előidézhetjük, valamint a folyamatosan nedves talajban a gyökereket megbetegítő kártevők, kórokozók is konnyabben megtelepednek.

A cikkben leírtak kizárólag kiskerti füge termesztésre vonatkoznak. Aki ültetvényi szinten foglalkozik füge termesztéssel, az valószínűleg úgyis használ csepegtető öntözést az egyenlöbb vízellátás érdekében. De legjobb tudomásom szerint itthon ez sem annyira divatos. Japánban azonban például a füge termesztők többsége használ csepegtető öntözést. Itthon, kiskerti körülmények között azonban ez felesleges. Ugyanakkor a csepegtető öntözés és a talaj elárasztása között festeni lehetne a különbséget.

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Hogyan aszaljunk fügét napon?

Tombol a nyár, a kánikula pedig az elviselhetetlenséggel határos, mindeközben pedig érik a füge. Bár az ország melegebb részein már az első terméshullám szinte teljesen leérett, az ország középső, és keleti részen még javában érik a füge. Ha pedig a kettőt – tikkasztó napsütés és érett füge – egy mondatban említjük, szinte elkerülhetetlen, hogy az aszalt fügére asszociáljunk... Aki evett már igazán jó minőségű aszalt fügét, az egészen biztosan szereti. Mert hogyan is lehetne nem szeretni az aszalt fügét? 😏 Persze a jó minőségű aszalt füge alatt nem arra a sok esetben boltban kapható cipőtalp keménységű vacakra gondolok, aminek a színe szürkés foltokkal tarkított, mintha penészes lenne, és még egy krokodil állkapcsát is próbára tenné. Az igazi aszalt füge aranysárga, vagy barnás színű attól függően, hogy sárga, vagy lila bőrű fügéből készült. Ezen túl pedig természetesen lágy, puha, és rendkívül kellemes zamatú. Az igazán jó minőségű aszalt füge már akkor beindítja a nyáltermelődést, m

Címkék

adriai amerikai lepkekabóca Arany mézfüge aszalódó aszalt füge aszály átültetés azonosítatlan fajta Babits Bacorinho beporzás beszerzés betakarítás betegség Blanche d'Argenteuil Botanikus kert Budai barna aszalódó Budai barna bőtermő Budai zöld óriás bujtás Cachopeira Ceglédi óriás Christian Ziegler Crna Cu de Burro csapadék csíkos füge csíráztatás Dalmatie deformálódott levelek Della Monaca Della Signora Desert King dézsás füge Dottato Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii Drostophila suzukii dugványozás egészség élet előrejelzés Emma Marris érdekesség Erdőkertesi Dalmát fagykár fajtabemutató Farmosi barna Farmosi bőtermő Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi Törpe Fekete fügelégy feldolgozás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus grossu-larioides Ficus microcarpa Ficus punctata Ficus religiosa Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus variegata Ficus watkinsiana Firoma® fojtogató füge fordítás füge füge a lakásban füge antraknózis füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélmoly fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügehullás fügekávé fügelevél fügerozsda fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gold Orphan gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérsarj Györöki Lapos hangya Hardy Yellow háromszor termő időjárás Jégfüge Jin Ao Fen Kadota kapri füge kártevő Kátai aszalódó Kátai sárga óriás keszthelyi barna Keszthelyi fekete kísérletezés klímaváltozás kórokozó Krakatoa látványosság légbujtás levélfoltosság lexikon Little Miss Figgy® madarak Madeleine des Deux Saisons magnélküli Martinsfeige Mary Lane Meg Lowman megtermékenyítés Mei Li Ya metszés mézfüge Michurinska-10 Mike Shanahan Miljska Morena Naha Harbour Diner Napolitana Napolitana negra növényvédelem Orphan öntözés őszi munkálatok panache Panino Paradiso Pécsi lila Pedro Petrovača bileja Petrovka Pettyesszárnyú muslica Pingo de Mel porbujtás Ronde de Bordeaux Ross Raddi San Pedro Sankt Martin Šaraguja Sárga Óriás Silba adipata Sinkó lila óriás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szirnai szüret takarás talajtakarás talajtakatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok teleltetés téli munkálatok téli védelem Termenjača típusok törpe füge tősarj trágyázás tudomány Turca unifera utazás ültetés védjegyzett fajta videó Violette de Sollies Zamojcica Zamorčica

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2022 fugesember.hu