Fügés ember

Tavaly novemberben megjelentettem a Fügés emberen egy előrejelzést a várható 2021/2022 téli időjárásról , amelyet akkor sokan túlzónak és pánikkeltőnek tituláltak. Az előrejelzésben extrém hideg betörések, és enyhébb időszakok váltakozásairól volt szó, főképp a tél második felére, valamint csapadékos télről. A kép csak illusztráció, és nem fügefát ábrázol Annak ellenére, hogy nagyon extrém hidegek azért nem voltak, valóban egymást követték az enyhébb, és a hidegebb időszakok, méghozzá sajnos igen nagy hőmérséklet különbségekkel, mert bizony megesett többször, hogy egyik héten plusz tíz-tizenkét fok körül alakult a nappali csúcs, és hajnalban sem ment nulla fok alá a hőmérő, míg a következő héten hajnalban már akár mínusz tíz-tizenkét fokkal hidegebbek voltak, miközben a nappali csúcs alig emelkedett a pozitív tartományba. Mindehhez társult egy igen szeles, időnként erősebb viharokkal tarkított csapadékmentes, rekord szinten száraz időjárás, amely viszont ellentétben áll az előrejelzéss

A friss füge elég megosztó jelenség, mert kevés ember van, aki kóstolta, de közömbös maradt iránta. Valaki vagy szereti nagyon a friss fügét, vagy egyáltalán nem szereti. Persze az is kérdés, hogy aki nem szereti, az azért nem szereti, mert nem bírja a tömény cukorbombát, vagy azért nem szereti, mert még  sosem evett igazán érett fügét   (a linkre kattintva megtudhatod, milyen is az igazán érett füge) . A kereskedelmi láncok polcain eladásra kínált „friss” fügék ugyanis bárminek nevezhetők, csak éppen frissnek és érettnek nem, ugyanis ha az lenne, ki sem bírná a hosszú utazást, szállítást, és a sokszori átpakolást. Ezért féléretten leszedik, aminek köszönhetően a cukorfoka, és nedvesség tartalma elenyésző, a kaucsukos tejnedv tartalma azonban még elég magas, így egy száraz, kellemetlen ízű vacak csak az egész. Aki ilyen formában találkozott először fügével, az nem csoda, hogy nem szereti. Akadnak azonban olyanok, akik valóban nem rajonganak túlzottan az érett fügéért, de az aszalt vált

Ez a poszt Mike Shanahan  The nearly magical properties of fig trees  című blogbejegyzésének magyar nyelvű fordítása, amelyet a szerző 2018. szeptember 17-én publikált blogján. Szeretem olvasni a cikkeit, bejegyzéseit, mert hatalmas tisztelettel ír a természetről, ezen belül a fügékről, és azok szerepéről az ökológiában. Amikor 1883-ban kitört az indonéz Krakatoa vulkán, az általa kibocsátott hullámok a mintegy 50 kilométerre fekvő Jáva nyugati részén fekvő Bantamba-t is elérték, és a parttól számított több, mint 300 méternyire letarolták az erdőt. Egy évvel később odalátogató francia tudósok elmondták, hogy csak magas fügefák maradtak állva, csupasz ágaik az ég felé nyúltak. Visszatérve a Krakatoa-ra, az életnek nyoma sem volt. A sziget nagy része elpárolgott, és ami megmaradt, azt egy 60 méter mély hamutakaró alá temették. Nemsokára azonban ott is több fügefa faj kezdte megvetni a gyökereit, amelyek vélhetően vándormadarak, és denevérek által kiürített magvakként érkeztek. Ezek a fák

A Panino füge (Ficus Carica) egy jó minőségű füge hírében álló fajta, ezért mindenképpen be akartam szerezni. Idei első rendelésemmel meg is érkezett egy csodaszép, egészséges növény Bulgáriából, bár ez a fajta nem tartozik az itthon beszerezhetetlen fajták közé. Említik még az alábbi neveken is:  Fico dell'Abate, Albachiara . A Panino füge egy végső méretét tekintve alacsony, kompakt méretű füge. Koronája zárt, tömött, inkább felfelé törő, mint elterülő, ezért ez a fajta alkalmas lehet dézsás nevelésre is . Levelei három-, ötkaréjosak, és kicsik. A sűrű lombozata miatt szükséges lehet a ritkító metszés is, hogy szellős legyen a lombkoronája. Terméseit azonban unifera típusú mivolta okán csak egy hullámban érlel; első termése nincsen. Mindezért azonban bőven kárpótol minket a bő másodteremés, melynek fügéi nagyok, átlagosan 90-100 gramm körüliek, és augusztustól a fagyokig érnek. A lapított gömb alakú Panino füge bőre éretten is zöld (vagy sárgászöld) marad, ami miatt nem tanúsí

A Paradiso füge (Ficus Carica) , amely valószínűleg a Battaglia Green, és az Ischia Green szinonimája, egy nagyon ígéretesnek tűnő füge a számomra, mert eddig szinte csak jókat hallottam róla. Így muszáj voltam beszerezni, ami idén sikerült is, egy gyönyörű, egészséges cserepes füge személyében. A Paradiso (magyarra fordítva: paradicsom [értsd: mennyország]) fügefa nevéhez bájos történet fűződik. A mese egy idős férfiról szól az olaszországi Genovában, aki minden nap a nagyra becsült, és szeretett fügefája alatt üldögélve fogyasztotta a fügéből, és kenyérből álló reggelijét. Amikor az arra járó emberek érdeklődtek tőle a hogyléte felől, a férfi válasza ez volt: „Ez az én Paradisomom” . Nos, hogy a történet igaz, vagy sem, és a fajta neve valóban innen ered-e, azt nem tudni. Minden esetre nagyon kedves történet, amelytől rögtön szerethetőbbé válik ez a fajta már ismeretlenül is. :) A Paradiso füge növekedési erélye, és végső mérete egyaránt közepes. Ágrendszere szétterülő, így igen hel

A füge háziasítása jóval a gabonafélék megjelenése előtt döntő változást jelenthetett az emberiség történelmében. A régészbotanikusok bizonyítékokat találtak arra vonatkozóan, hogy a mezőgazdaság hajnala a fügefák háziasításával kezdődhetett a Közel-Keleten, mintegy 11400 évvel ezelőtt, nagyjából 1000 évvel azelőtt, hogy a régióban háziasítottak volna olyan alapvető élelmiszereket, mint a búza, az árpa és a hüvelyesek. A felfedezés szerint a háziasított füge körülbelül 5000 évvel korábbi, mint azt korábban gondolták a szakemberek, így a gyümölcsfák a legrégebbi ismert háziasított növény. Kép forrása: www.world-archaeology.com Ofer Bar-Yosef, a Harvard Egyetem, Mordechai E. Kislev és Anat Hartmann, a Bar-Ilan Egyetem munkatársa pedig a Science folyóirat e heti számában számol be eredményeiről. „Tizenegyezer évvel ezelőtt az emberi gondolkodásban egy alapvető változás történt – a Föld kiaknázása helyett a környezet aktív megváltoztatása felé, hogy az igényeinknek megfeleljen” – mondja B

Ez a poszt Mike Shanahan  Who eats figs? Everybody (Ki eszik fügét? Mindenki)  című blogbejegyzésének magyar nyelvű fordítása, amelyet a szerző 2013. január 22-én publikált blogján. Szeretem olvasni a cikkeit, bejegyzéseit, mert hatalmas tisztelettel ír a természetről, ezen belül a fügékről és azok szerepéről az ökológiában. „A füge elfogyasztásának legmegfelelőbb módja, ha négy részre osztjuk a csonknál fogva, és felnyitjuk, hogy csillogó, rózsás, nedves, mézes, nehéz. szirmú négyszirmú virágot alkosson. … De a közönséges módszer az, ha a szájunkhoz emeljük, és egy harapással kiesszük belőle a belsejét.”  – írta D. H. Lawrence Én közönséges fügefaló vagyok. Kevés dolog okoz nagyobb örömet, mint amikor beleharapok egy érettbe, és megeszem. Megfelelő fügével az ízek olyan intenzívek, gazdagok lehetnek, hogy számomra egyértelműnek tűnik, hogy más gyümölcshöz nem lehet hasonlítani. De a füge, amit eszem, csak egy a közel ezer fügefaj közül, és hogy mi eszi meg a többit, az igazán érdekes

Korábban már írtam nektek a palmi.bg bolgár kertészetről, ahonnan sok egyéb mellett rengeteg fajta fügét lehet beszerezni. Éppen a mai napon érkezett meg egy újabb rendelésem tőlük, amelyben hét fajta volt. Szép lassan majd mindegyikről írni fogok, de az első a Hardy Yellow füge lesz, amelyről a kertészet a következőket állítja: „Ez egy nagyon érdekes fajta, amelyet körülbelül 15 évvel ezelőtt találtunk egy magánkertben Assenovgrad városában, Bulgáriában, de lehet, hogy görög eredetű. Amíg nem tudjuk meghatározni a végleges hivatalos nevét, addig a Hardy Yellow nevet használjuk. Ez a fajta jobban, vagy ugyanolyan mértékben teljesített, mint a Michurinska-10 a 2012. februári fagyos időszakban, amikor kísérleti táblánkon károsodás nélkül telelt át.  ”  – palmi.bg A Hardy Yellow termése nagy, 100-120 g körüli. Bőre sárga, húsa pedig borostyán sárga, édes, lédús. Nem túl tartósak, így sajnos tárolásra, és szállításra nem nagyon alkalmasak, fogyasztásuk frissen javasolt. Két hullámban, és

Ha még a blog olvasása közben nem derült ki számodra, akkor most elárulom, hogy teljesen beleszerettem a fügébe, mint gyümölcstermő növénybe. Annyira különc, egyedi és fajtagazdag növény, hogy azt elmondani is nehéz lenne. Mindezek mellett ősidők óta velünk van, egyes régészeti leletek szerint már a dinoszauruszok korában is volt füge, tehát egy igazi túlélő. Azt már több cikkben is leírtam, hogy mennyire tápláló ez a növény, és hogy eredeti hazájában, az amazonasi esőerdőkben több faja is egész évben fő táplálék forrása az ott élő rengeteg állatnak (ha érdekel, erről bővebben olvashatsz itt és itt ) . A Ficus nemzetség számtalan fajt tartalmaz, de emberi fogyaszthatóság, és a termesztés szempontjából csak a közönséges füge (Ficus Carica) bír nagyobb jelentőséggel (a Ficus nemzetség több faja is érlel ehető termést, de azokat nem termesztik) , melynek önmagában van akár 700-800 fajtája, ha csak az Adriai típusú fügét nézzük, de azért még ott van a másik három típus is:  San Pedro, S

Az idei első cserepes füge rendeléseim egyike volt a Turca füge (Ficus Carica) , mert már régóta szemeztem vele az interneten. A fajta egyik sajátossága, hogy unifera tipusú , ami azt jelenti, hogy csak egyszer terem, első terméshulláma nincsen, de mindezek ellenére nagy elvárásaim vannak a fajtával szemben, mert a róla olvasottak erre adnak okot. A Turca füge egy Török füge, amelynek fája igen jó növekedési eréllyel van megáldva. Ágrendszere a szétterülő, és a felfelé törő között helyezkedik el, így a kifejlett lombkorona alakja megközelítőleg gömb formájú. Levelei nem túl nagyok, és leginkább három karéjosak, enyhén fogazott szélekkel. Terméseit pedig egy hullámban augusztus közepétől október elejéig érleli. Nos, eddig ez még csak egy szép bokor, de akkor írnék a terméseiről is. A Turca füge termései nem túl nagyok, mindössze 50-70 g körüliek. Formájuk lehet alulról kicsit lapított tojás forma, vagy kicsit megnyúlt forma is rövid szárral. Vékony bőre fekete alapon lilás, pépje pedig

A Füge antraknózis   (Colletotrichum acutatum)  egy nemrégiben felfedezett betegség. Ez a kórokozó már feltűnt a szamócánál is, de sajnálatos módon a fügén (Ficus Carica) is jelen van . Rendszertanilag az acervuluszos gombák közé sorolható a betegség. A kórokozó számos más gyümölcsön is okoz tüneteket pl: meggyen. Elsősorban a gyümölcsökön, és a levélen fog tüneteket okozni. A termésen sárgásbarna, vagy világosabb színű, vizenyős léziók alakulnak ki, amik később besüllyednek. A foltokban barnássárga penészgyep figyelhető meg, majd a szövet jellegzetesen megszilárdul, kiszárad, és mumifikálódik. Amennyiben az ágakat károsítja, azokon hosszanti irányban fekete léziók jelenhetnek meg. A beszáradt gyümölcsmúmiákon képes a kórokozó áttelelni, illetve sokszor a levelekben látensen jelen van, és onnan fertőzi át a gyümölcsöket. Nagy befolyásoló tényező a csapadék, ugyanis csapadékos időben nagyobb a fertőzés veszélye. A magas pártartalom szintén nagyon kedvez a kórokozónak. Védekezés: A fer

Amikor a fügefa (Ficus Carica) környezeti igényeiről és gondozásáról esik szó, minduntalan leírják (jómagam is több alkalommal tettem már meg) , hogy a széltől védett helyet szereti a legjobban, az a legideálisabb a számára. Ez eddig teljesen rendben is van, de mi van akkor, ha nincs ilyen helyünk?  A kép csak illusztráció, és nem fügefát ábrázol Könnyen előállhat ugyanis az a helyzet, hogy szeles vidéken lakunk, vagy éppen a tanyánkra szeretnénk fügefát ültetni, ahol a közelben semmi, de semmi sem töri meg a síkság egyhangúságát. Ilyenkor természetesen joggal merülhet fel a kérdés: Ha nincs széltől védett helyem, ne is álmodjak saját fügéről? Szerencsére azért a képlet ennél némiképpen árnyaltabb. A füge ugyanis valóban sokkal jobban szereti a széltől védett helyeket, mint az ellenkezőjét, de azért a mediterráneumban is szép számmal fordulnak elő szeles, vagy akár viharos tájakon magányosan álldogáló fügefák. Így tehát az ebből kiderülhet, hogy alapvetően maga a légmozgás nem zavarn