Fügés ember

Mivel füge-fajtagyűjteményem van, folyamatosan keresem a legjobb fügefajtákat , illetve a legritkább fügefajtákat. Sajnos ezek a fügék a legtöbb esetben nem kertészetkben találhatóak, ahonnan csak úgy rendel az ember egy szép fejlett cserepes példányt, hanem a világ különböző pontjain élő gyűjtőktől kell beszerezni a legértékesebb fügefajták szaporítóanyagait. Ezek a legtöbb esetben egyszerű ágdarabok, azaz fügedugványok, amelyeket a megfelelő gyökereztető közegbe beledugva dugványozással szaporíthatunk . Ez eddig teljesen rendben is van, nincs semmi gond a dugványozással, hiszen már többszáz alkalommal dugványoztam fügét, meg persze sok más egyéb növényt is, de az most nem ide tartozik. 😊 A kellő gondoskodással eldugványozott fügék a megfelelő környezetben (magas páratartalom, minimum 20-22 Celsius fok hőmérséklet) nagyjából a dugányozástól számítva másfél-két hónap alat gyökeresednek. Ez is rendben, láttam sokszor. Vannak az álomszuszék, „lusta” fügedugványok... Azonban néha előf

Sikerült felkutatnom három újabb, régóta vágyott fügefajtát az interneten, amelyeket meg is rendeltem. Ezt követően azt az információt kaptam, hogy a nagy hidegek miatt nem tudják szabadföldből felszedni a fügéket, így bizonytalan a postázás ideje. Aztán nagyjából egy hete megjött az e-mail, hogy a csomagomat feladták Romániában, merthogy onnan rendeltem egy tő Black mission , egy tő Vasilika Aspra Sika   (Royal white) és egy tő Vasilika Mavra Sika   (Royal black) fügét. A webshop felülete magyar volt ugyan, de igen csak magyartalanul magyar, így megmondom őszintén, fogalmam sincs, hogy a fügék fajtaazonosság tekintetében köszönő viszonyban vannak-e azzal, aminek eladták őket. Minden esetre én úgy döntöttem, megér egy próbát. Aztán ha mégsem az, aminek eladták, legfeljebb felszedem, és megválok tőle. Visszatérve arra, amit mondtak a szabadföldből felszedésre, már ott gyanakodtam, hogy ezek bizony nem konténeres fügék lesznek. Amikor pedig a postás megérkezett a fügéimmel, realizálód

A közönséges füge (Ficus carica) , vagyis az ehető füge évezredek óta fontos és közkedvelt tápláléka az emberiségnek. Mint egy korábbi cikkemben már írtam róla, a füge az egyik első ember által háziasított növény . Sokféleségének köszönhetően redkívüli változatosságokat produkál mind kinézetében, mind pedig ízvilágában. Mindemellett a füge egy renkívül egészséges gyümölcs , amelyből ajánlott lenne mindenkinek sokkal többet fogyasztania. Több cikket is írtam már a fügéről, ebben a posztban egy általános, de átfogó leírást szeretnék róla adni. A füge gyümölcsének külső megjelenése Alakja általában körtére emlékeztető, de akadnak ettől eltérő formájúak (akár egészen gömbölyűek is) és mérete nagyjából a 15-200 grammos tartományon belül van fajtától függően, de nagy ritkán akadnak ennél nagyobbak is. A füge bőre sima, bőrszerű tapintású, némelyik fajtánál viaszos borítású is lehet. Külső színe igen sokféle lehet (lila, zöld, sárga, piros, narancs, fekete, kék, stb.) .

A fügét a szőlőhöz hasonlóan többféle nevelési módszer szerint is lehet gondozni. Az egyik ilyen fügenevelési módszer a japán nevelési mód, amelynek a lényege a fiatal, azévi vesszőkre alapozza a teljes termesztést. A japán fügenevelési mód rendkívül látványos, a maga szabályosságával kimondottan érdekes képet mutat. Gondolom, ennek köszönhető, hogy termések sokszor osztják meg az emberek az erről a módszerről szóló videókat, posztokat, amelyek mindegyike idegennyelvű, nem hazánkban készült tartalom. Ennek legfőbb oka az, hogy a hazai klimatikus viszonyok között a Japánban (is) elterjedt nevelési mód a hagyományoshoz képest rendkívüli módon kevesebb termést eredményez. Ezért is szoktam az unalomig ismételgetni minden ilyen poszt alatt kommentben a következő mondatot: Hazánkban nem éri meg a japán módszerrel nevelni a fügét! De miért is van ez így? Ahhoz, hogy megértsük, miért felesleges fáradozás Magyarországon tartott fügék esetében ezt a módszert alkalmazni, meg kell érteni, hogyan m

Ahogy egykoron az emberiség folyamatosan kereste az örökélet forrását, éppen úgy kutatja a mai füge rajongó, vagy éppen fajtagyűjtő a legjobb fajta fügéket. Emiatt az általam ismert fügés közösségekben időről időre, újra és újra felbukkan a kérdés, hogy melyik a legjobb fügefajta, vagy ha több ilyen is van, akkor melyek a legjobb fügefajták, amelyek hazánkban a legjobban teljesítenek. Ebben a cikkben erre a kérdéskörre próbálok választ adni, de előre szólok, hogy aki konkrét fajták ajánlását várja a cikktől, az csalódni fog. Tanácsot adok arra, hogy milyen szempontok alapján válasszunk fügét a kertünkbe ahelyett, hogy a legjobb fügefajtát hajszolnánk. A füge minősítésére ugyanis tudomásom szerint nincsen globális mérce, egy fügés ISO szabvány, amelynek keretében meg lenne határozva, mitől jó egy fügefajta, vagy mitől lenne az éppen a legjobb. Mivel globális kritériumrendszer nincsen, így jobb híján mindenki saját szubjektív szempontjai szerint értékeli a fügéket, így könnyedén előfordu