gondozás , hasznos tippek , kordonos nevelés , metszés ,

Ezért nem érdemes hazánkban japán módszerel nevelni a fügét

A fügét a szőlőhöz hasonlóan többféle nevelési módszer szerint is lehet gondozni. Az egyik ilyen fügenevelési módszer a japán nevelési mód, amelynek a lényege a fiatal, azévi vesszőkre alapozza a teljes termesztést. A japán fügenevelési mód rendkívül látványos, a maga szabályosságával kimondottan érdekes képet mutat. Gondolom, ennek köszönhető, hogy termédek sokszor osztják meg az emeberek az erről a módszerről szóló videókat, posztokat, amelyek mindegyike idegenyelvű, nam hazánkban készült tartalom.

Ennek legfőbb oka az, hogy a hazai klimatikus viszonyok között a Japánban (is) elterjedt nevelési mód a hagyományoshoz képest rendkívüli módón kevesebb termést eredményez. Ezért is szoktam az unalomig ismételgetni minden ilyen poszt alatt kommentben a következő mondatot:

Hazánkban nem éri meg a japán módszerrel nevelni a fügét!

De miért is van ez így? Ahhoz, hogy megértsük, miért felesleges fáradozás Magyarországon tartott fügék esetében ezt a módszert alkalmazni, meg kell érteni, hogyan működik a módszer, és hogyan alakulnak a füge terméshullámai.

A fügék többsége bifera tipusú, azaz kétszer terem egy évben. Az első hullám fügéi még a tavaszi rügypattanás előtt megjelennek az egy éves (azaz tavalyi, fás) ágak – jobbára – felső egy harmadában, és valamikor júlus-augusztus körül érnek be fajtától függően. Ez az a terméshulám, amely, bár általában kevesebb, mint a második hullámé, de szinte maradéktalanul beérik az összes a forró magyar nyarakon. A második hullám fügéi július körül jelennek meg a fiatal, azévi hajtásokon, amelyek akkor még zöldek (ezek a hajtások fognak őszre befásodni, és jövő tavasszal ezeken jelenik meg az azévi első hullám termése). Ezek a fügék – mivel a fügének a megjelenéstől számítva száznál is több nap kell, míg beérik – csak valamikor szeptember-október környékére érnek be. Azaz érnének, mert sajnos Magyarország területének legnagyobb részén az őszök nem elég melegek a füge éréséhez, ezért szokott az megesni, hogy a második hullám termésének igen tetemes része vagy lepotyog a bokorról, vagy rápenészedik, rárohad az ágakra a hideg, és csapadékos őszi napokon.

A füge japán módszer szerinti nevelése

A japán módszer lényege, hogy a fügének a talajszinttől mérve nagyjából ötven centiméteres magasságban kinevelnek két ellentétes irányú vízszintes termőkart. Ezeken szakszerű metszéssel kialakítanak kis termő alapokat, amelyekből a termő vesszők kinőnek tavasszal.

Mivel ezek a vesszők tavasszal fakadtak, ezeken még akkor nincs első terméshullám (az jövőre lenne rajta, amikor már beérett egy éves vessző lenne), majd csak a második hullám fügéi fognak megjelenni valamikor július körül. Japánban igen kellemesen meleg van még ősszel is, így ott akár decemberig is érhet a füge, de október-novemberig egészen biztosan. Bár a szezon végi fügéket már sok esetben ott is csak érésgyorsítós permetezéssel tudják rávenni, hogy még időben beérjenek.

Aztán amikor vége a szezonnak, hagyják téli álomba merülni a fügét, majd amikor eljön a január, kezdődik a metszés. Ekkor az összes termővesszőt visszametszik, hogy a helyükbe újak nőhessenek, így egyetlen olyan része sem marad a fügének, amin az első hullám fügéi megjelenhetnének.

Ezzel a módszerrel – megtámogatva rendszeres trágyázással, és ha szükséges érésgyorsítós permetezéssel – maximalizálni tudják a második hullám termésmennyiségét. Ez egy igen intenzív művelési mód, amely amúgy sem javasolt házikertekbe, mert igénybe veszi a talajt és a növényt is, valamint igen intenzív munkát is igényel.

Ezért nem éri meg Magyaroszágon japán módszerrel fügét nevelni

Mint a fent leírtakból látható, a japán nevelési mód amelett, hogy rendkívül munkaigényes, és intenzív, nem nagyon éri meg hazánkban. Ennél a módszernél sajnos le kell mondani az első – Magyarországon egészen biztosan beérő – teljes termésmennyiségről, cserébe a kíszámíthatatlanért. Mert a kimondottan sok munkánkért cserébe vagy szerencsénk lesz, és beérik a füge második terméshullámának akár a fele is, vagy ha pont rossz időjárást fogunk ki őszre – ami valljuk be, elég gyakori kicsiny hazánkban –, akkor alig eszünk majd pár szem fügét.

Akkor egyáltalán nem is érdemes a fügét japán módszerrel nevelni?

Azt a fügét, amiről rendszeresen szeretnénk enni, nem. Mindazonáltal kísérleti jelleggel mindenképpen hasznos lehet kipróbálni. Az ember sokat tanulhat egy-egy ilyen kísérletből a fügéről. Ha pedig szerencsénk van, és olyan részén lakunk az országnak, ahol a mikroklíma a pozitív irányba tér el az országos átlagtól a füge viszonylatában, akkor akár még sikerélményünk is lehet a dologból.

Azt azonban érdemes tudni, hogy bár az utóbbi évek telei elég enyhék voltak itthon, elegendő egyetlen éjszaka, amikor a hőmérőben a higanyszál a füge számára kritikus -15 Celsius fok alá süllyed, és máris előfrdulhat, hogy a több év alatt kemény munkával kialakított kordonkarok elfagynak, és kezdhetjük az egészet előlről...

Akit részletesebben érdekel a füge japán módszerrel nevelése, annak ajánlom figyelmébe a viragtalanok.hu blog erről készült részletes beszámolóját. Egyébiránt köszönet a fotókért a blognak, az összes képet tőlük kaptuk ehhez a cikkhez.

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés tartalmak létrehozása rengeteg időt és energiát emészt fel. És mint tudjuk, az idő pénz. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Ezt magánemberként egyre nehezebben tudom előteremteni, pedig azt gondolom, hogy értékteremtő projektbe fogtam bele. Ha sikerül megtalálnom azt a nagyjából két tucatnyi fügefajtát, amelyek termesztésével komoly sikereket lehet elérni Magyarország változóban lévő éghajlatán, az minden fügekedvelőnek csak jó lehet. Ha szerinted is értékes az önkéntes kutatómunkám, és van rá lehetőséged, kérlek, támogass engem, és ezáltal légy részese te is mindannak, amit megalkotok, létrehozok.

Támogatnám a Fügés embert! 💛

Megjegyzések

Népszerű cikkek

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudjon

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu