Ezért nem érdemes hazánkban japán módszerrel nevelni a fügét
A fügét a szőlőhöz hasonlóan többféle nevelési módszer szerint is lehet gondozni. Az egyik ilyen fügenevelési módszer a japán nevelési mód, amelynek a lényege a fiatal, azévi vesszőkre alapozza a teljes termesztést. A japán fügenevelési mód rendkívül látványos, a maga szabályosságával kimondottan érdekes képet mutat. Gondolom, ennek köszönhető, hogy termédek sokszor osztják meg az emeberek az erről a módszerről szóló videókat, posztokat, amelyek mindegyike idegenyelvű, nam hazánkban készült tartalom.
Ennek legfőbb oka az, hogy a hazai klimatikus viszonyok között a Japánban (is) elterjedt nevelési mód a hagyományoshoz képest rendkívüli módón kevesebb termést eredményez. Ezért is szoktam az unalomig ismételgetni minden ilyen poszt alatt kommentben a következő mondatot:
Hazánkban nem éri meg a japán módszerrel nevelni a fügét!
De miért is van ez így? Ahhoz, hogy megértsük, miért felesleges fáradozás Magyarországon tartott fügék esetében ezt a módszert alkalmazni, meg kell érteni, hogyan működik a módszer, és hogyan alakulnak a füge terméshullámai.
A fügék többsége bifera tipusú, azaz kétszer terem egy évben. Az első hullám fügéi még a tavaszi rügypattanás előtt megjelennek az egy éves (azaz tavalyi, fás) ágak – jobbára – felső egy harmadában, és valamikor júlus-augusztus körül érnek be fajtától függően. Ez az a terméshulám, amely, bár általában kevesebb, mint a második hullámé, de szinte maradéktalanul beérik az összes a forró magyar nyarakon. A második hullám fügéi július körül jelennek meg a fiatal, azévi hajtásokon, amelyek akkor még zöldek (ezek a hajtások fognak őszre befásodni, és jövő tavasszal ezeken jelenik meg az azévi első hullám termése). Ezek a fügék – mivel a fügének a megjelenéstől számítva száznál is több nap kell, míg beérik – csak valamikor szeptember-október környékére érnek be. Azaz érnének, mert sajnos Magyarország területének legnagyobb részén az őszök nem elég melegek a füge éréséhez, ezért szokott az megesni, hogy a második hullám termésének igen tetemes része vagy lepotyog a bokorról, vagy rápenészedik, rárohad az ágakra a hideg, és csapadékos őszi napokon.
A füge japán módszer szerinti nevelése
A japán módszer lényege, hogy a fügének a talajszinttől mérve nagyjából ötven centiméteres magasságban kinevelnek két ellentétes irányú vízszintes termőkart. Ezeken szakszerű metszéssel kialakítanak kis termő alapokat, amelyekből a termő vesszők kinőnek tavasszal.
Mivel ezek a vesszők tavasszal fakadtak, ezeken még akkor nincs első terméshullám (az jövőre lenne rajta, amikor már beérett egy éves vessző lenne), majd csak a második hullám fügéi fognak megjelenni valamikor július körül. Japánban igen kellemesen meleg van még ősszel is, így ott akár decemberig is érhet a füge, de október-novemberig egészen biztosan. Bár a szezon végi fügéket már sok esetben ott is csak érésgyorsítós permetezéssel tudják rávenni, hogy még időben beérjenek.
Aztán amikor vége a szezonnak, hagyják téli álomba merülni a fügét, majd amikor eljön a január, kezdődik a metszés. Ekkor az összes termővesszőt visszametszik, hogy a helyükbe újak nőhessenek, így egyetlen olyan része sem marad a fügének, amin az első hullám fügéi megjelenhetnének.
Ezzel a módszerrel – megtámogatva rendszeres trágyázással, és ha szükséges érésgyorsítós permetezéssel – maximalizálni tudják a második hullám termésmennyiségét. Ez egy igen intenzív művelési mód, amely amúgy sem javasolt házikertekbe, mert igénybe veszi a talajt és a növényt is, valamint igen intenzív munkát is igényel.
Ezért nem éri meg Magyaroszágon japán módszerrel fügét nevelni
Mint a fent leírtakból látható, a japán nevelési mód amelett, hogy rendkívül munkaigényes, és intenzív, nem nagyon éri meg hazánkban. Ennél a módszernél sajnos le kell mondani az első – Magyarországon egészen biztosan beérő – teljes termésmennyiségről, cserébe a kíszámíthatatlanért. Mert a kimondottan sok munkánkért cserébe vagy szerencsénk lesz, és beérik a füge második terméshullámának akár a fele is, vagy ha pont rossz időjárást fogunk ki őszre – ami valljuk be, elég gyakori kicsiny hazánkban –, akkor alig eszünk majd pár szem fügét.
Akkor egyáltalán nem is érdemes a fügét japán módszerrel nevelni?
Azt a fügét, amiről rendszeresen szeretnénk enni, nem. Mindazonáltal kísérleti jelleggel mindenképpen hasznos lehet kipróbálni. Az ember sokat tanulhat egy-egy ilyen kísérletből a fügéről. Ha pedig szerencsénk van, és olyan részén lakunk az országnak, ahol a mikroklíma a pozitív irányba tér el az országos átlagtól a füge viszonylatában, akkor akár még sikerélményünk is lehet a dologból.
Azt azonban érdemes tudni, hogy bár az utóbbi évek telei elég enyhék voltak itthon, elegendő egyetlen éjszaka, amikor a hőmérőben a higanyszál a füge számára kritikus -15 Celsius fok alá süllyed, és máris előfrdulhat, hogy a több év alatt kemény munkával kialakított kordonkarok elfagynak, és kezdhetjük az egészet előlről...
Akit részletesebben érdekel a füge japán módszerrel nevelése, annak ajánlom figyelmébe a viragtalanok.hu blog erről készült részletes beszámolóját. Egyébiránt köszönet a fotókért a blognak, az összes képet tőlük kaptuk ehhez a cikkhez.
Ha megtetszet a cikkem, és felhasználnád saját cikk írására, kérlek jeleníts meg egy hivatkozást, hogy itt található a forrás. Köszönöm előre is. 💚 Nyilván te sem szeretnéd, hogy forrásmegjelölés nélkül elvigyék több órányi munkád eredméynét! A képeket pedig kérlek, csak egészében használd fel vágás nélkül. Legyünk egymásra tekintettel! 😊
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Megjegyzések
Szólj hozzá!