Fügés ember

Tudvalevő, hogy hazánkban 2008-óta jelen van egy igen kis területen a fügedarázs (Blastophaga psenes) , de eddig még más tájegységekről nem jelezték a jelenlétét. Azonban az utóbbi évtizedekben ahogy a nyaraink egyre melegebbek lettek, úgy váltak egyre enyhébbé a hazai telek, amely változás kedvezett a fügedarázs térhódításának. Tény, hogy a fügedarázs igen különs kapcsolatban áll a kaprifügékkel , mivel csak abban tudnak szaporodni, így elterjedésükhöz a klimatikus viszonyokon túl szükséges a kaprifügék megjelenése is. És bár lajstrom nem készült az ország kaprifügéiről , én mégis biztos vagyok benne, hogy van elegendő belőlük az országban (legalábbis a nagyobb városokban biztosan) ahhoz, hogy a fügedarázs elterjedhessen. Én Budapest XI. kerületében dolgozom, és a munkahelyemen van egy fügefa, amely hozzávetőleg húsz éves lehet nagyjából. Amióta az a fa ott van, soha senki sem látott rajta egyetlen érett fügét sem. Pedig minden évben terem bőven; folyamatosan tele van

Mikor ültessem ki a fügét a kertbe? Ősszel, vagy inkább tavasszal? Ezek a kérdések nagyon sokszor előtérbe kerülnek ilyenkor, amikor beköszöntenek az első esős, és hűvösebb őszi napok. Ebben a cikkemben ezt a témát fogom taglalni, és álláspontomat érvekkel is alátámasztani, mert bizony nem mindegy, hogy mikor ültetjük ki a fügét szabadföldbe. Bár azt szokás mondani, hogy konténeres növényeket bármikor lehet fagymentes időben ültetni, ez sajnos így ebben a formában nem teljesen igaz. Mert ugye nem ugyanazzal az eséllyel indul egy májusi kellemesen napos, esős időszakban ültetett füge, egy októberi hűvös időben ültetett füge, és egy júliusi aszályban ültetett füge. Pedig mindhárom időszak fagymentes. Ugyanakkor mindegyik időszakban történő ültetésnek vannak előnyei, és hátrányai is. Ezért én most sorra fogom venni a konténeres fügék számára lehetséges ültetési időszakokat, és ki fogom vesézni, hogy melyiknek mik az előnyei és hátrányai, majd a cikk vége felé megteszem saját ajánláso

Pontosan három évvel ezelőtt, a mai napon írtam meg első blogbejegyzésemet a Fügés ember weboldalon. Azért mondom, hogy blogbejegyzést, mert akkor még azt gondoltam, írok egy blogot a fügéről a saját tapasztalataim alapján. Aztán úgy alakult, hogy kinőtte az oldal a klasszikus értelemben vett blog kereteit, és egy online fügés tudázbázissá vált, ahol nagyjából mindenről írok, aminek köze van a fügéhez. Rengeteget böngészem a külföldi szaklapokat és szakportálokat, így nagyon sokat olvasok a fügéről. Ezt a tudást osztom meg a Fügés ember webhelyen az olvasókkal immár három esztendeje. Azt, hogy jó amit létrehoztam és csinálok folyamatosan, onnan tudom, hogy rengeteg visszajelzést kapok tőletek, füge kedvelő olvasóktól. Sok-sok értékes kommentet, levelet kapok tőletek, és rendszeresen segítitek a fügével kapcsolatos kutatómunkámat a levélben küldött információkkal, fotókkal. 😊 Mióta pedig anyagilag is támogathatjátok a nem kevés időt és energiát igénylő tartalomkészítői munkámat,

Ez év szeptemberében került Farmoson megrendezésre a Kaszab Zoltán emlékhét , mert a farmosi születésű, majd később világhírűvé vált rovarkutató zoológus emlékére elneveztek róla egy parkot. Ezen a jeles napon került megrendezésre a Kaszab Zoltán Rovartani Konferencia is, amelyen a szakma nagyjai között tarthattam én is egy negyedórás előadást a fügedarazsak és a füge kapcsolatáról (az előadás nézhető anyaga lentebb be van ágyazva a cikkbe) . Egy nagyon tartalmas és érdekes konferecia volt, sok-sok fantasztikus témával. Mivel korábban még nem írtam részleteibe menően a közönséges fügét (Ficus carica) és a Ficus palmata fajt beporzó fügedarázsról (egy rövid cikkben ugyan  írtam Magyarországi jelenlétéről , de ott igen felületes volt a fügedarázs bemutatása) , a Blastophaga psenes-ről itt a Fügés emberen, így most eme súlyos hiányosságot pótlom ezzel a cikkel. Fügedarázs (Blastophaga psenes) Magyarországon A Blastophaga psenes darázs a közönséges füge (Ficus carica) és a hozzá

Az elmúlt három év igen mozgalmas volt a számomra úgy a füge-fajtagyűjteményemben , mint az online platformokon. Rengeteg – remélem – hasznos szakmai cikket írtam itt, a Fügés ember weboldalon, és több alkalommal megjelentem az online és offline médiákban is. Rengeteg levelet kaptam tőletek ez idő alatt, amelyekben sok-sok kérdést tettetek fel nekem. Én ezeket mindig a legjobb szaktudásom alapján igyekeztem megválaszolni. 😊Sok-sok visszajelzést kaptam, amiben megerősítettetek engem abban, hogy amit csinálok, az jó és értékes. Hogy az út, amit kijelöltem magam előtt, az nagyon hasznos mások számára, hiszen magyar nyelvű fügés tudásbázis egyedül csak a Fügés ember van. Hálásan köszönöm ezt nektek! 💛 Több ízben is jeleztétek, hogy szívesen vennétek, ha videós tartalmakat is készítenék, amelyeket nem kell olvasni, elég csak nézni és hallgatni. Én ezért úgy döntöttem, hogy elindítom a Fügés ember YouTube csatornát , és arra kérek mindenkit, aki szereti a tartalmaimat, az látogassa

Akik rendszeresen olvassák a Fügés ember cikkeit , azok megszokhatták már, hogy rendszeresen írok olyan témákról is a közönséges fügével (Ficus carica) kapcsolatban, amelyeknek jelenleg nincsen még hazai vonatkozása. Most is egy ilyen témához ragadtam virtuális tollat. A cikk múzsája a közösségi platformokon egyre többször látható – laikusok számára – akár a rózsabogárral összekeverhető fügebogár, másik nevén a zöld gyümölcsbogár  (Cotinis mutabilis) . Mivel ez a rovarfaj hazánkban egyelőre nincsen jelen, így hivatalos magyar elnevezése sincsen (hogy mégis milyen névvel lehetne leginkább magyarul illetni, írtam egy segítségkérő levelet a Magyar Rovartani Társaságnak . Amint válaszolnak, frissítem a cikket a lehetséges magyar elnevezéssel) . Angol nyelvterületen a következő elnevezései használatosak: figeater beetle, green fruit beetle, fig beetle. A Cotinis mutabilis a rovarok (Insecta) osztályába, a bogarak (Coleoptera) rendjébe és a ganajtúrófélék (Scarabaeidae) családjába,

A következő napokban végre jelentős változás áll be Európában. A kontinensre vonatkozó időjárás-előrejelzés szerint északon egy erős mélypont alakul ki, amely a hétvégén és a jövő hét elején a kontinens nyugati és középső részein felszabadítja az első sarkvidéki hideglökést. – írja a Severe Weather Europe A szeptembertől október közepéig tartó történelmi hőhullám és a példátlan meleg után az időjárási mintázat a hétvégén megfordul. A hőmérsékletváltozás az előrejelzések szerint meglehetősen éles lesz a mozgó hidegfront mentén, amely a jövő hét elejére a kontinens nagy részén elterjed. Nyugat- és Közép-Európa alföldi területein a szezon első fagyaira lehet számítani. Az Európában az ősz közepi hidegbetörést elindító frontrendszer Skandinávia egyes részein is elég sok friss havat fog hullatni. Az Egyesült Királyság északi részén és esetleg Dánia északi részén is téli záporok várhatóak. Európa számos részén szerdán ismét megdőlt néhány magas hőmérsékleti rekord: Franciaország dél-közé

Sokféle rovarról írtam már, amelyek az érett vagy éretlen fügét látogatják. Voltak közöttük direkt kártevők, és olyanok is, amelyek csupán másodlagos károkozók, azaz valamilyen más rovar által okozott kárképen jelennek meg, és ott tevékenykednek tovább. Most a harlekinkaticáról fogok írni, mert sajnos ő is szereti meglátogatni a túlérett, kellően felcukrosodott fügéket. Természetesen ő sem direkt azzal a céllal érkezik a fügére, hogy a termésünket és a kedvünket tönkretegye. Továbbmegyek ennél, ő is csak egy másodlagos károkozó, mert a szájszerve nem elég erős ahhoz, hogy felsértse egy egészséges füge bőrét. Azonban ha a darazsak, a madarak vagy a hangyák feltépték a fügét, akkor már szabad az út a harlekinkaticák számára is. De mit keres a harlekinkatica a fügén? A kérdés jogos, hiszen ragadozó rovarról van szó. Ugyanakkor a telelésre készülve keresik a sok tápanyagot jelentő cukrot, és a túlérett gyümölcsökben rengeteg cukor van. Ezért akár nagy tömegekben is megjelenhetek ha i

A Kaszab Zoltán emlékére Farmoson megtartott Rovartani Konferencián tartottam előadást a közönséges füge (Ficus carica) és az azt beporzó fügedarázs (Blastophaga psenes) szoros kapcsolatáról . Az előadás végén megkérdezték tőlem, hogy ha megtelepedne Magyarországon a fügedarázs tartósan, akkor ennek köszönhetően a hazánkban található adriai típusú fügék képessé válnának az ivaros szaporodásra? És ha ez megtörténne, előfordulhatna-e, hogy a füge invazív fajjá válna, mint mondjuk a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima) ? A kérdésre akkor nem tudtam egyértelműen válaszolni, mert nem rendlkeztem ehhez elegendő ismerettel, de ígéretet tettem rá, hogy végzek egy kis kutatómunkát. Első gondolatom az volt, hogy Pécsett már 2008-óta folyamatosan jelen van a fügedarázs , és nem emlékszem, hogy olvastam volna bárhol is olyan publikációkat, hogy a füge spontán terjedése és térnyerése kardinális változást okozott volna Pécs, és környéke ökoszisztémájában. A konferencia után kutattam egy ki