Rózsabogarak a fügén? De hát ezek nem is rózsabogarak!
Akik rendszeresen olvassák a Fügés ember cikkeit, azok megszokhatták már, hogy rendszeresen írok olyan témákról is a közönséges fügével (Ficus carica) kapcsolatban, amelyeknek jelenleg nincsen még hazai vonatkozása. Most is egy ilyen témához ragadtam virtuális tollat. A cikk múzsája a közösségi platformokon egyre többször látható – laikusok számára – akár a rózsabogárral összekeverhető fügebogár, másik nevén a zöld gyümölcsbogár (Cotinis mutabilis). Mivel ez a rovarfaj hazánkban egyelőre nincsen jelen, így hivatalos magyar elnevezése sincsen (hogy mégis milyen névvel lehetne leginkább magyarul illetni, írtam egy segítségkérő levelet a Magyar Rovartani Társaségnak. Amint válaszolnak, frissítem a cikket a lehetséges magyar elnevezéssel). Angol nyelvterületen a következő elnevezései használatosak: figeater beetle, green fruit beetle, fig beetle.
A Cotinis mutabilis a rovarok (Insecta) osztályába, a bogarak (Coleoptera) rendjébe és a ganajtúrófélék (Scarabaeidae) családjába, azon belül pedig a virágbogárformák (Cetoniinae) alcsaládjába tartozó faj. És persze nagyon szereti ő is a fügét. Hát hogyne szeretné, hiszen a fügét minden, és mindenki szereti. 😊 Ha pedig nem szeretné, nem is írnék róla. 😉
Mint fentebb már jeleztem, ez a rovarfaj hazánkban legjobb tudomásom szerint jelenleg nincsen jelen, vagy ha igen, még nem észlelték. Ugyanakkor érdekesnek és érdemesnek találtam arra, hogy írjak róla, mert életmódja és külső megjelenése is hasonló a nálunk elterjedt aranyos rózsabogárra (Cetonia aurata). Azaz, ha alaposan szemügyre vesszük őket, akkor külső megjelenésre talán annyira nem is mondhatnánk őket olyan egyformának, mint két tojás, de felületes, vagy laikus szemlélő számára akár még össze is lehetne őket téveszteni. Míg a címfotón a Cotinis mutabilis látható, addíg a következő képen az aranyos rózsabogár pózol. Hasonlóak is, meg nem is. 😊
Életmódjuk azonban igen hasonlatos éppen úgy, mint a mezőgazdasági szakemberek véleménye róluk. Ahogy az aranyos rózsabogár mezőgazdasági szerepe, úgy a Cotinis mutabilisé is igen csak vitatott. Képes a mezőgazdasági károkozásra, de jelentős károkat mindkét faj csak nagy tömegben való megjelenésével tud okozni. Ugyanakkor mindkét faj lárvája komposztkészítő, azaz korhadékokon él, és segítő kezet csáprágót nyújt a lebontási folyamatokban, így talajmegújításban is. 😊Míg a kifejlett rovarok csak pár napig, esetleg hétig élnek, addig a talajban végzett áldásos munkájukat két éves fejlődési szakaszon keresztül végzik. Ezen oknál fogva rendkívül hasznosak.
És most érkeztünk el a válaszúthoz
Most beszélnék a két rovarfaj közötti életmódbeli különbségről. Míg a kifejlett aranyos rózsabogár leginkább a virágok részeivel táplálkozik (szirmok, bibe, virágpor), addig a Cotinis mutabilis sokkal inkább szereti az érett gyümöcsöket. Persze ő sem veti meg a virágokat sem – virágbogárforma ő is –, de jobban szereti az édes, cukros, erjedésnek indult gyümölcsöket. Mivel a szájszerve nem elég erős a vastagabb héjú gyümölcsök feltépéséhez, így a vékonyabb héjú gyümölcsöket részesíti előnyben mint például a szőlő, szilva, barack, körte, kajszibarack, paradicsom, illetve nagy kedvence a füge is, de nem veti meg a kaktuszok gyümölcseit sem.
A párzást követően a nőstények tojásaikat korhadó anyagokba, vagy komposzthalmokba rakják, amelyek táplálékot biztosítanak a kibújó lárvák számára. A Cotinis mutabilis lárvái nagyjából öt cm-esre nőnek, vastagok és fehérek, fejük sötét. Hat kicsi, csökevényes lábuk van, amelyek nem funkcionálnak; hogy mozogjanak, a hátukra fekszenek, és fejjel lefelé hajtják magukat a hátukon lévő merev, sötét szőrszálakat használva. Nyugalmi állapotban C alakra kunkorodnak.
A bebábozódás tavasszal történik; az imágók júliustól szeptemberig jelennek meg (helytől függően változik). A kifejlett Cotinis mutabilis bogarak körülbelül 3,2 centisre nőnek. A nappali órákban aktívak, gyakran a fák árnyékában gyűlnek össze a kiválasztott költőhelyek közelében, hogy társakat találjanak. Ez a rovar is hasznos még lárva korában, mert mint fentebb írtam, ő is részt vesz a lebontó folyamatokban, így hatékony komposztképző. Ugyanakkor kifejlett példányai igen komoly gazdasági károkat tudnak okozni, ha nagyobb menyiségben jelennek meg egy adott területen.
Élőhelyét tekintve az Egyesüllt államoktól Dél-Amerika északi részéig, illetve nagyjából Mexikó teljes területén jelen van. Európában, így hazánkban is ismeretlen ez a faj, jelenlétét nem regisztrálták még, így idehaza nem kell tartani attól, hogy letarolják a fügéinket. Mivel Magyarországon a Cotinis mutabilis nincsen jelen, így teljesen felesleges lenne az ellene történő védekezésről beszélni. A cikket egyrészt érdekességnek szántam, másrészt pedig egy fajta figyelemfelkeltésre, miszerint ezek a bogarak bármennyire is hasonlítanak a nálunk honos rózsabogarakra, nem egyeznek meg azokkal. A rózsabogarak pedig ilyen kártételt nem okoznak.
Felhasznált források: en.wikipedia.org, www.gardenbetty.com
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Köszönjük a jó cikket!
VálaszTörlés"A rózsabogarak pedig ilyen kártételt nem okoznak."
Mármint ha arra vonatkozik, hogy nem eszik a fügét, az sajnos nem igaz, mert irdatlan károkat okoznak nálam... :(
Tudnál esetleg az e-mail címemre fotókat küldeni, amin jól láthatók a rózsabogarak a fügén? Egyébként nem azt mondtam, hogy nem okoznak kárt, csak azt, hogy nem akkora annak a mértéke, mint amekkorát a cikkben szereplő bogarak tudnak okozni. E-mail cím: fugesember[kukac]gmail[pont]com előre is köszönöm a képeket. 🤠
TörlésSzia! Mi most forgattuk àt a komposztot és tele van ilyen fehér làrvàkkal. A google a kép alapjàn a te cikkedet dobta fel. Akkor lehet hogy mégis van Magyarorszàgon?
VálaszTörlésSzia! Ez a rovar nincsen Magyarországon, ami ebben a cikkben szerepel, de rózsabogarak azok bizony vannak szép számmal. A pajorok egyébként elég hasonlóak tudnak lenni egymáshoz. 🙂
Törlés