Fügés ember

A Kaszab Zoltán emlékére Farmoson megtartott Rovartani Konferencián tartottam előadást a közönséges füge (Ficus carica) és az azt beporzó fügedarázs (Blastophaga psenes) szoros kapcsolatáról. Az előadás végén megkérdezték tőlem, hogy ha megtelepedne Magyarországon a fügedarázs tartósan, akkor ennek köszönhetően a hazánkban található adriai típusú fügék képessé válnának az ivaros szaporodásra? És ha ez megtörténne, előfordulhatna-e, hogy a füge invazív fajjá válna, mint mondjuk a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima)? A kérdésre akkor nem tudtam egyértelműen válaszolni, mert nem rendlkeztem ehhez elegendő ismerettel, de ígéretet tettem rá, hogy végzek egy kis kutatómunkát.

Első gondolatom az volt, hogy Pécsett már 2008-óta folyamatosan jelen van a fügedarázs, és nem emlékszem, hogy olvastam volna bárhol is olyan publikációkat, hogy a füge spontán terjedése és térnyerése kardinális változást okozott volna Pécs, és környéke ökoszisztémájában. A konferencia után kutattam egy kicsit, és nem találtam hazai utalásokat a füge invazív terjedésére (az idegenhonos inváziós fajok listáján sem szerepel), vagy hogy Pécsett elkezdte volna kiszorítani az őshonos fajokat.

Ellenben találtam egy önkormányzati rendeletet, amelyet Pécs városának önkormányzata adott ki 2011-ben. Ebben a rendeletben kívánják szabályozni a település zöldterületeinek rendezését, illetve a biológiai aktivitásérték szinten tartását, valamint, hogy annak növelését elősegítse. Ezen rendeletben taglalják az invazív fajokat, amelyek nem kívánatosak a településen, és javaslatokat is tesznek olyan fajokra, amelyek ezek helyére ülethetők. Ezen a fehérlistán szerepel a közönséges füge (Ficus carica) is. Tehét legalább 2011-óta tudatosan ültetik Pécs városában a fügefákat.

A füge nem terjed gyökérről...

Tudni kell azt is, hogy a füge nem összehasonlítható a mirigyes bálványfával, ami igen agresszíven terjed, és ezt elsősorban nem az ivaros szaporodásával teszi. Jellemző rá, hogy erősen tarackol gyökérről, és amikor irtani próbálják, akkor egyetlen pár centiméteres talajban maradt gyökérdarabról képes kihajtani, és rendkívül gyorsan megújulni. Gyökerei a talajfelszín alatt hosszú métereket tesznek meg, és folyamatosan kihajt gyökérről. Emiatt rendkívül gyorsan képes nagy területeket meghódítani. Mindemellett rendkívül jó fagytűrő, hazánkban nem ismert eddig olyan mértékű hideg, amit a bálványfa ne vészelt volna át.

A füge ezzel ellentétben nem terjed gyökérről. Ha kiássák, a talajban maradt gyökérdarabokról nem képes a megújulásra, és nem is tarackol. Tősarjakat képes ugyan fejleszteni a talajszint alatti szárrészeken található rügyekből, de ezzel relatíve nagyon hosszú idő alatt is csak igen kis távolságokra képes elterjedni az anyatőtől. A Magyarországi fügekörkép cikksorozatom írása közben több helyre is ellátogattam személyesen, ahol igen öreg, akár 100 évnél is idősebb fügefákat, fügebokrokat tekinthettem meg. Ezek között olyan is volt, ahol nem feltétlen gondozott a környezete, de nyomát sem láttam annak, hogy ezek a fügék elkezdték volna meghódítani a környező területeket.

A füge ivaros szaporodása ugyanakkor nem olyan gyors, hogy felvegye a versenyt az őshonos növényfajokkal. Főleg, hogy klímaváltozás ide, klímaváltozás oda, azért annyira közel sem barátságos a füge számára a hazai klíma, hogy a gondozásmentesen, spontán magról kelt fügék olyan tömegesen tudjanak megmaradni, és növekedni, hogy a helyi növényflórára veszélyt jelentsenek. Egy magonc fügének még igen sok csapadékra és párára van szüksége ahhoz, hogy annyira megerősödjön, hogy a mi klímánkon önállóan életképes legyen. Pécsett is a magonc fügék többsége olyan helyen figyelhető meg, ahol emberi beavatkozás miatt adottak számára az életkezdés, és a korai életszakaszának feltételei: ereszcsatornák kifolyóiban, rendszeresen öntözött virágágyásokban, szennyvízelvezető lefolyókban, házfalak tövében, és hasonló helyeken.

Elfagyna a fügemagonc mielőtt fagytűrövé válna...

További akadályozó tényező, hogy a magonc fügék a korai életszakaszukban még korántsem annyira tolerálják a fagyokat, mint kifejlett társaik. Ezért maximum csak hőszigetek közelében tudnának biztonsággal áttelelni. Itt a Tápióságban, az Alföldön például egészen biztosan túl zordak a telek a fügemagoncok számára, így erősen megritkítaná a fagy az esetleges magoncokat még akkor is, ha a kifejlett fügebokrok már könnyedén áttelelnek. Ne feledkezzünk meg arról, hogy Pécsett, ahol a mikroklíma kimodottan kedvező a füge és a fügedarázs számára, 2012-ben majdnem elpusztult a teljes fügedarázs populáció egy erősebb tél során.

A fügedarázs sem befolyásolja a helyi ökológiát

A fügedarazsak méginkább nem veszélyeztetik a helyi ökológiai viszonyokat, mert életük során szinte egyáltalán nem lépnek kapcsolatba más rovarokkal és növényekkel. A fügedarázs életének 98%-át egy füge belsejében tölti, és ha kilépve onnan kapcsolatba is lépne más élőlényekkel, akkor azt nagy valószínűséggel azok táplálékaként teszi.

Ezért én semmiképpen sem aggódnék amiatt, hogy a közönséges füge (Ficus carica), vagy akár a fügedarázs (Blastophaga psenes) invazív fajjá tudna válni Magyarországon. Ehhez sem a fügének, sem a darázsnak, sem pedig a hazai környezetnek nincsenek megfelelő képességei.