Fügés ember

Magyarországon a füge igen közkedvelt és felkapott növény lett az utóbbi évtizedben. Ez nem csoda, hiszen hazánk éghajlata folyamatosan melegszik, így egyre nagyobb az a terület, amelyen egyre kisebb eséllyel éri komolyabb fagykár a fügét. Olvastam mostanában olyan állítást is, miszerint a füge hazai termeszthetőségéhez nem sok köze van az éghajlatunk változásának. Ebben van is egy kevéske igazság, hiszen már a török idők óta van Magyarországon füge, és azóta azért akadt pár igen hideg tél. A Magyarországi fügekörkép cikksorozatomban be is mutattam már néhány igazán említésre méltó magyar fügét.

Igaz, hogy fontos a jó fekvésű termőhely megválasztása is, én mégis azt mondom, hogy igenis számít az éghajlatunk melegedése. Ennek köszönhető – meg persze az én kitartó fügét népszerűsítő kampányomnak a médiákban, amely már több éve tart –, hogy az embereknél felkerült a horizontra a füge. 😊

Elmondhatjuk tehát, hogy a jelenlegi magyarországi klimatikus viszonyok kimondottan kedvezőek a füge számára, bárki nyugodtan ültethet fügét a kertjébe. Tovább erősítette a füge közkedveltté válását, hogy sok, eddig házikertekben is sikerrel termesztett gyümölcstermő egyre nehezebben birkózik meg a számukra hátrányosnak bizonyuló éghajlati változásokkal. Ki akarna kínlódni például az utóbbi években szinte minden tavasszal elfagyó sárgabarackkal, őszibarackkal vagy nektarinnal? Sokban hozzájárult továbbá a füge népszerűségének töretlen növekedéséhez, hogy a média is egyre többet foglalkozik a fügével, valamint a kertészetek kínálatában is egyre több elérhető fajta van. Az persze már más kérdés, hogy mennyire megbízhatóak a kertészetek fajtamegjelölései?

Hiszem, hogy van jövője hazánkban a fügének akár a kiskertekben, akár a mezőgazdaságban. Ahhoz azonban, hogy a füge termesztésébe érdemes legyen belefogni, több feltételnek kellene teljesülnie. Egyrészt meg kell találni azokat a fajtákat, amelyek elviselik a szüretelés, a pakolás és az árumozgatás közbeni mechanikai behatásokat. Másrészt olyan fajtákra van szükség, amik az átlagnál jobban tolerálják a tárolást. A füge ugyanis rendkívül rövid ideig tartható el frissen, hamar romlásnak indul. Ugyanakkor nem utóérő, így nem lehet korábban leszedni, és utólag beérlelni. További problémákat okozhat, hogy a füge termései nem egyszerre érnek be, hanem egy nagyjából két, két és fél hónapos időszak alatt folyamatosan érik. Mivel a füge esetében a gépi betakarítás nem jöhet szóba, igen magas lehet a humánerőforrás igénye a füge szüretelésének, hiszen nagyjából naponta-kétnaponta végig kell járni az ültetvényt, és leszedni az éppen érett fügéket. Ha ez nem történik meg, a túlérett fügék odavonzzák a cukorra éhes rovarokat (hangyák, darazsak, méhek, stb.), és a termés tönkremehet.

A Farmosi füge-fajtagyűjteményemben folyamatosan kutatom azokat a fajtákat, amelyek megfelelhetnek ezeknek a fent leirt feltételeknek, és már most vannak biztató adataim. Ezeket azonban még korai lenne közölni, sok további vizsgálódás, és kitartó kutatómunka szükségeltetik ahhoz az elkövetkező időkben, hogy publikálni lehessen ezen adatokat. Minden estere én hiszem, hogy az Alföldön is sikerrel lehet fügét termeszteni, bár az itteni viszonyok a fentieken kívül egyéb követelményeket is támasztanak a sikeres fügetermesztessel szemben, de én bizakodó vagyok a magyar füge jövőjét illetően.

A füge egy fantasztikus gyümölcs, amely nem csak nagyon gusztusos és ízletes, de még rendkívül egészséges is. Ráadásul nem csak maga a gyümölcs, hanem a füge egyéb részei is – mint például a fügelevél – rengeteg olyan anyagot, mikro- és makroelemet tartalmaz, amelyek előnyösek az egészségünk szempontjából. Egészen biztos vagyok benne, hogy a friss magyar fügének jó piaca lenne, mert a fő szezonban rengetegen keresik az eladó friss fügét. Tele vannak eladó füge hirdetésekkel az apróhirdetési platformok, illetve ma már sok termelői piacon is felbukkant a friss magyar füge. Az emberek kezdenek vele megbarátkozni, és akik eddig csak a kereskedelmi egységekben firss fügeként kapható féléretten leszedett, latexes tejnedvtől kellemetlen izű fügét kóstolták, elkezdték megszeretni az igazi friss fügét. És ugye idén az ország tortája is egy fügés csoda lett, ami tovább erősíti kulináris szerepét a jó magyar fügének.

Nem véletlen tehát, hogy nem csak a fügefajtákkal történő kutásoknak szentelek sok időt, hanem folyamatosan keresem az újabb és újabb felhasználási módjait a friss, és az aszalt fügének is egyaránt. Fontos számomra, hogy a magyar gasztronómiában a füge ne csak a lekvár, a bor és a pálinka alapanyagaként híresüljön el, hiszen még ezeken kívül számtalan módon illeszthető be az egészséges táplálkozásba is. Ezen gasztrokutatásaim és kísérleteim eredményeit rendszeresen publikálom – általában receptek formájában – az immár több, mint tíz éves múlttal rendelkező Ezt fald fel! nevet viselő gasztroblogunk hasábjain.