Farmosi fügeföld , kutatás , magyar füge , termesztés ,

Sikeres lehet a magyar füge – füge projekt Farmoson

Magyarországon a füge igen közkedvelt és felkapott növény lett az utóbbi évtizedben. Ez nem csoda, hiszen hazánk éghajlata folyamatosan melegszik, így egyre nagyobb az a terület, amelyen egyre kisebb eséllyel éri komolyabb fagykár a fügét. Olvastam mostanában olyan állítást is, miszerint a füge hazai termeszthetőségéhez nem sok köze van az éghajlatunk változásának. Ebben van is egy kevéske igazság, hiszen már a török idők óta van Magyarországon füge, és azóta azért akadt pár igen hideg tél. A Magyarországi fügekörkép cikksorozatomban be is mutattam már néhány igazán említésre méltó magyar fügét.

Igaz, hogy fontos a jó fekvésű termőhely megválasztása is, én mégis azt mondom, hogy igenis számít az éghajlatunk melegedése. Ennek köszönhető – meg persze az én kitartó fügét népszerűsítő kampányomnak a médiákban, amely már több éve tart –, hogy az embereknél felkerült a horizontra a füge. 😊

Elmondhatjuk tehát, hogy a jelenlegi magyarországi klimatikus viszonyok kimondottan kedvezőek a füge számára, bárki nyugodtan ültethet fügét a kertjébe. Tovább erősítette a füge közkedveltté válását, hogy sok, eddig házikertekben is sikerrel termesztett gyümölcstermő egyre nehezebben birkózik meg a számukra hátrányosnak bizonyuló éghajlati változásokkal. Ki akarna kínlódni például az utóbbi években szinte minden tavasszal elfagyó sárgabarackkal, őszibarackkal vagy nektarinnal? Sokban hozzájárult továbbá a füge népszerűségének töretlen növekedéséhez, hogy a média is egyre többet foglalkozik a fügével, valamint a kertészetek kínálatában is egyre több elérhető fajta van. Az persze már más kérdés, hogy mennyire megbízhatóak a kertészetek fajtamegjelölései?

Hiszem, hogy van jövője hazánkban a fügének akár a kiskertekben, akár a mezőgazdaságban. Ahhoz azonban, hogy a füge termesztésébe érdemes legyen belefogni, több feltételnek kellene teljesülnie. Egyrészt meg kell találni azokat a fajtákat, amelyek elviselik a szüretelés, a pakolás és az árumozgatás közbeni mechanikai behatásokat. Másrészt olyan fajtákra van szükség, amik az átlagnál jobban tolerálják a tárolást. A füge ugyanis rendkívül rövid ideig tartható el frissen, hamar romlásnak indul. Ugyanakkor nem utóérő, így nem lehet korábban leszedni, és utólag beérlelni. További problémákat okozhat, hogy a füge termései nem egyszerre érnek be, hanem egy nagyjából két, két és fél hónapos időszak alatt folyamatosan érik. Mivel a füge esetében a gépi betakarítás nem jöhet szóba, igen magas lehet a humánerőforrás igénye a füge szüretelésének, hiszen nagyjából naponta-kétnaponta végig kell járni az ültetvényt, és leszedni az éppen érett fügéket. Ha ez nem történik meg, a túlérett fügék odavonzzák a cukorra éhes rovarokat (hangyák, darazsak, méhek, stb.), és a termés tönkremehet.

A Farmosi füge-fajtagyűjteményemben folyamatosan kutatom azokat a fajtákat, amelyek megfelelhetnek ezeknek a fent leirt feltételeknek, és már most vannak biztató adataim. Ezeket azonban még korai lenne közölni, sok további vizsgálódás, és kitartó kutatómunka szükségeltetik ahhoz az elkövetkező időkben, hogy publikálni lehessen ezen adatokat. Minden estere én hiszem, hogy az Alföldön is sikerrel lehet fügét termeszteni, bár az itteni viszonyok a fentieken kívül egyéb követelményeket is támasztanak a sikeres fügetermesztessel szemben, de én bizakodó vagyok a magyar füge jövőjét illetően.

A füge egy fantasztikus gyümölcs, amely nem csak nagyon gusztusos és ízletes, de még rendkívül egészséges is. Ráadásul nem csak maga a gyümölcs, hanem a füge egyéb részei is – mint például a fügelevél – rengeteg olyan anyagot, mikro- és makroelemet tartalmaz, amelyek előnyösek az egészségünk szempontjából. Egészen biztos vagyok benne, hogy a friss magyar fügének jó piaca lenne, mert a fő szezonban rengetegen keresik az eladó friss fügét. Tele vannak eladó füge hirdetésekkel az apróhirdetési platformok, illetve ma már sok termelői piacon is felbukkant a friss magyar füge. Az emberek kezdenek vele megbarátkozni, és akik eddig csak a kereskedelmi egységekben firss fügeként kapható féléretten leszedett, latexes tejnedvtől kellemetlen izű fügét kóstolták, elkezdték megszeretni az igazi friss fügét. És ugye idén az ország tortája is egy fügés csoda lett, ami tovább erősíti kulináris szerepét a jó magyar fügének.

Nem véletlen tehát, hogy nem csak a fügefajtákkal történő kutásoknak szentelek sok időt, hanem folyamatosan keresem az újabb és újabb felhasználási módjait a friss, és az aszalt fügének is egyaránt. Fontos számomra, hogy a magyar gasztronómiában a füge ne csak a lekvár, a bor és a pálinka alapanyagaként híresüljön el, hiszen még ezeken kívül számtalan módon illeszthető be az egészséges táplálkozásba is. Ezen gasztrokutatásaim és kísérleteim eredményeit rendszeresen publikálom – általában receptek formájában – az immár több, mint tíz éves múlttal rendelkező Ezt fald fel! nevet viselő gasztroblogunk hasábjain.

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

Népszerű cikkek

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudj...

Pöttyös lámpahordó-kabóca (Lycorma delicatula) – hogyan védekezzünk ellene?

A Lycorma delicatula, vagy ahogy idehaza hivatkoznak rá, a pöttyös lámpahordó-kabóca egy renkívül nagy károkat okozó kabócafaj. Az állatcsoport a fura nevét annak köszönheti, hogy „magasan hordja az orrát”, erről régen úgy hitték, éjszaka képes fényt kibocsátani – ez ugyan nem így van, de a név rajtuk ragadt. Mivel a hazai cikkek, amelyek erről a kártevőről szólnak, eléggé felületesek, elnagyoltak és adatszegények, gondoltam, írok egy cikket, melyben a lehető legtöbb – a tudomány jelen állása szerint elérhető – információt közlöm róla. Azt mindenképp le kell szögezzem a pánikhangulat kialakulásának elkerülése érdekében, hogy ezt a kártevőt a cikkem megjelenéséig sem hazánkból, sem más európai országból nem jelentették. Csak azért írok róla, mert egyes terjedését vizsgáló kutatások előrejelzései alapján bármikor megjelenhet Európában is. A legfeljebb 25 mm hosszú Lycorma delicatula ázsiai eredetű (Kínában, Indiában és Vietnamban őshonos) . A 2000-es évek közepe táján jelen...

Időjárás

Címkék

Aclees taiwanensis adriai Afrikai fügelégy állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Carpophilus hemipterus Ceratitis capitata Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak darázscincér deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előadás előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség esemény fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény farmosi fügedarazsak Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana Fig endosepsis fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge ormányos füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelégy fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj gyümölcslégy hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kabóca kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kétszínű gyümölcsfénybogár kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kukacos füge kultúra kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság levélhullás levéltetvek lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Mt. Etna Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus ujjas óriás unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak Zaprionus indianus

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020- fugesember.hu