A füge gondozása és környezeti igényei
A füge (Ficus Carica) egy szubtrópusi (azon belül pedig mediterrán) növény, amely mindezek ellenére mára már egész Európában elterjedt, így megél hazánkban is. Az alapvető igényei a mediterráneumra jellemző környezet biztosította feltételekkel egyezik meg. Nagyon szereti a meleget, a sok napfényt és a nem túl sok csapadékot. A füge évi csapadékigénye nagyjából évi 500 mm körüli (hazánkban az évi csapadékmennyiség nagyjából 500-750 mm között mozog tájegységektől függően). Nem kevés helyen olvasom azt, hogy a fügét bőségesen kell öntözni, de ez nem teljességgel igaz. De akkor most kell locsolni a fügét vagy sem? A füge annyira szárazságtűrő növény, hogy van ahol a homok megkötésére használják. Nyilván van szüksége vízre, de a mi éghajlatunkon a nyarak esetlegesen extrém száraz időszakait leszámítva nem kíván külön öntözést. Olyannyira nem, hogy a túl sok víz hatására túlzott vegetatív növekedésbe kezdhet, amire csökkenő terméshozammal reagálhat. Egyes fajtáinak gyümölcse felrepedezhet, vizessé, ízetlenné válhat.
Ezért ha igazán jó minőségű fügét szeretnénk, akkor nem kell túlöntözni, viszont olyan helyre ültessük, ahol legalább napi nyolc órában élvezheti a teljes napfényt, de az sem baj, ha ennél több fényt is kap. Nem szereti a félárnyékot, a teljes árnyékban pedig nem érnek be a termések, és a mennyiségük is kevesebb. A talajjal szemben azonban igénytelen, szinte minden fajta vízáteresztő talajon jól boldogul, de nyilván a lazább talajokon gyorsabban fejlődik, ellenben a pangó vizet nem bírja, mert a gyökerei elrohadnak tőle. Tápanyagban szegény talajon is elvan, tápanyag utánpótlásnak teljesen elegendő ősszel vagy tavasszal körbehinteni érett komposzttal. A nagyon magas nitrogén tartalmú műtrágyák folyamatos használatát kerüljük, mert arra erős vegetatív növekedéssel reagál, akár a fügéket is lerúghatja magáról. A fügét nem muszáj trágyázni, elvan anélkül is, de igazán jelentősen meg tudjuk támogatni a fejlődését és a gyümölcsök mennyiségét, méretét és minőségét is, ha trágyázzuk a fügét, és azt ráadásul jól is csináljuk.
Hova ültessük a fügét?
A fent leírtak alapján mindenképpen a kert egy melegebb, naposabb részébe ültessük. Érdemes tudni, hogy a füge nem teljesen téltűrő a mi éghajlatunkon. A szakirodalom azt mondja, hogy a teljesen beérett füge vesszők mélynyugalmi állapotban -13-18 fokot bírnak ki fajtától függően, de általános konszenzus alapján azt mondhatjuk, hogy nagyjából -15 celsius fokig bírja. A nem teljesen beérett vesszők pedig még ennyit sem, azok már -11-12 celsius fok környékén elfagyhatnak. A füge azonban olyan, mint a hamvaiból újjászülető főnix madár, mert ha talajszintig vissza is fagy, tavasszal nagy valószínűséggel gyökérről újra kihajt. Ebben az esetben azonban két-három évig ne számítsunk értékelhető mennyiségű termésre. Ezért, ha nagyon hideget jeleznek előre, akkor a még nem túl nagyra nőtt bokrokat érdemes ellátni téli takarással. Amit még a füge téltűréséről érdemes tudni, hogy amennyiben tavasszal felébred a téli mélynyugalmi állapotból, és utána jön egy egy enyhe fagy, akkor sajnos már -1-2 fok is komoly károkat okozhat benne. Ez ellen azonban túl sok védekezési lehetőségünk nincs. Ugyanakkor vannak olyan trükkök, amivel több esélyt adhatunk a fügebokrunknak a hidegben.
Ilyen trükk például, ha délre néző fal tövébe, vagy ami még jobb, a fűtött, meleg otthonunk falaihoz közel ültetjük. Egy fűtött házfal közelében akár 3-5 celsius fokkal is melegebb lehet a levegő, mint tőle távolabb, ez pedig akár meg is mentheti a fügénk élet egy komolyabb tél alkalmával. Az is segíthet, ha szélvédett helyre ültetjük. De a legjobb trükk, ha nem fának neveljük, hanem bokornak. Akkor ugyanis nagyobb az esélye, hogy sok tő közül nem fagy el mind egyszerre, hanem néhány kivétellel mind túléli a telet, hiszen a részleges fagykár kevesebb veszteséget okozhat nekünk, és a kedvünket sem szegi annyira, ha nem azt látjuk, hogy a fáradtságos munkával fává nevelt kedvencünk földig fagyott.
Mikor ültessük a fügét?
A füge ültetésére a mi éghajlatunkon a legideálisabb időszak a tavaszi fagyok után van. május második felében már nyugodtan kiültethetjük, ekkor már kicsi az esélye a fagyoknak. Őszig pedig bőven van ideje megerősödni, és felkészülni a télre. Bár ettől még előfordulhat, hogy a fiatal fügéket takarni kell az első télen. Ősszel viszont, ha nem muszáj, ne ültessünk fügét, mert a tél beálltáig még rendesen begyökeresednie sem lesz ideje, nemhogy az ágait beérlelni a télre. Tavasszal viszont, mikor ültetjük, jó nagy ültető gödröt ássunk neki, legalább 60x60x40cm-est. Az aljára hintsünk érett szarvasmarha trágyát, majd arra egy kevés földet. Ezután helyezzük a földlabdájával együtt a fügét az ültetőgödörbe. Nem baj, ha egy kicsivel mélyebbre tesszük, mint ahogy a cserépben volt. Szórjuk vissza köré, óvatosan nyomkodjuk le, majd alaposan öntözzük be.
Kell-e metszeni a fügét?
Általánosságban erre a kérdésre mindig nemmel felelek, mert bár a füge jól bírja a metszést, nem feltétlenül tesz neki jót. Ültetéskor érdemes visszavágni egy arasznyira, ha több ága van, akkor mindet, de ezt követően nem igényel alakító metszést. Csak karbantartó metszést kell rajta végezni, annak pedig legjobb ideje a tavaszi fagyok után van. A karbantartó metszés lényege, hogy a nagyon besűrűsödött bokorból kivágjuk a föld felett tőből a nagyon elöregedett, felkopaszodott törzseket. Egy szezonban egyszerre maximum csak a törzsek egyharmad részét vágjuk ki. Ezen felül már csak az elfagyott, valamint a korona belsejében keresztbe növő ágakat kell lemetszeni. Erről a témáról a füge metszése cikkemben olvashatsz bővebben. A levágott ágrészeket pedig - az elfagyottak kivételével - eldugványozhatjuk, és így könnyedén szaporíthatjuk szeretett fügénket.
Ha megtetszet a cikkem, és felhasználnád saját cikk írására, kérlek jeleníts meg egy hivatkozást, hogy itt található a forrás. Köszönöm előre is. 💚 Nyilván te sem szeretnéd, hogy forrásmegjelölés nélkül elvigyék több órányi munkád eredméynét! A képeket pedig kérlek, csak egészében használd fel vágás nélkül. Legyünk egymásra tekintettel! 😊
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Kedves Zsolt!
VálaszTörlésA fenti bejegyzés olvasása közben fogalmazódott meg a kérdés, hogy át szeretném ültetni a fügebokromat, de hogyan fogjak neki?
Sajnos a kerítéshez nagyon közel, kb 60-70 cm tőtávolságra lett ültetve 2019-ben.
A bokor átmérője most kb 1.7m és magassága is hasonló.
Hátsó oldala láthatóan kisebb, kevesebb ágat növeszt, míg az elülső része szemmel láthatóan vígan növekszik.
2019-ben lett ültetve, és tavaly 2021-ben már hozott termést.
A kérdés az, hogy inkább hagyjam ahol van és majd idővel benövi a helyet, amit talál vagy inkább ültessem át, de akkor mire kell figyelnem, hogy a túlélési esélye minél nagyobb legyen. A trágyázásról szóló írásban olvastam, hogy a gyökerek nagyon szerteágazóak és jóval túlnyúlnak a bokor "lombokoronáján" (bokorra mondunk ilyet?) Milyen mélyre mennek le?
Köszönettel,
Tamás