Translate

A füge kiültetése

A füge (Ficus Carica) egy csodálatos növény, már megjelenésében is szemet gyönyörködtető, hát még a beérett fügék mézédes íze. Nem csoda, hogy egyre többen választák a kertjükbe a fügét, hiszen a lassan, de biztosan változó éghajlati viszonyainknek köszönhetően a füge jól érzi magát nálunk, és több éréshullámban is megajándkéoz minket a bibliában is említett fantasztikus terméseivel, ha kertünkben a megfelelő helyre ültetjük. Korábban már írtam a füge gondozásáról és környezeti igényeiről, ebben a posztban most pár mondatban azt szeretném összefoglalni, hogy hogyan is ültessük ki krtünkbe a fügét.

A fügének feltétlenül szükséges, hogy legalább napi 8-10 órában érje teljes napfény, mert enélkül nem fog gyümölcsöt érlelni. Ezért az első és legfontosabb az ültetési hely kiválasztása. Ezen felül szereti könnyen felmelegedő, jó vízelvezetésű talajokat, amelyeknek pH értéke 5,5-8,0 között van. Láthatjuk tehát, hogy nagyjából minden kerti talajon nevelhető füge. Nem zavarja a köves, kavicsos, agyagos vagy a nagyon homokos talaj sem, így ha elegendő napfény éri azt a helyet, akkor kertünk legrosszabb minőségű talaján is szépen fog fejlődni, hiszen a homokon is megél.

Nem szereti viszont a huzatos helyeket, ezért jobb, ha az ilyet kerüljük. Nagyjából úgy számoljunk, hogy fügénk, mire eléri felnőtt méretét, nagyjából egy 3-3,5m átmérőjű kör alakú területet fog teljesen belakni, ezért kerítéstől, házfaltól minimum két méterre ültessük. A füge fagytűrése a nagykönyv szerint általánosságban -15 fok. Vannak ennél egy-két fokkal jobb és szintén egy-két fokkal rosszabb fagytűrő fajták is. Ha olyan helyen élünk, ahol előfordulnak tartósan ilyen hidegek, akkor jobb ha egy délre néző házfal mellé ültetjük.

Ha megtaláltuk szeretett füge csemeténk számára az ideális helyet, akkor ássunk ki egy 60x60x40 cm ültetőgödröt, ahol a 40 cm a mélységet jelöli. Ha nagyon kemény, tömör a talajunk, akkor segíthetünk fügénknek a kezdeti fejlődésekben azzal, ha szélesebb és mélyebb gödröt ásunk, hiszen ott visszatemetés után laza, puha talaj lesz, ahol könnyedén tudnak fejlődni a gyökerei. Ha kiástuk a füge ültetőgödrét, akkor alaposan öntözzük be. Én ezt úgy szoktam, hogy slaggal teleengedem az ültetőgödröt vízzel, majd megvárom, míg szép lassan felszívja az összeset. Utána hintsünk az aljára érett szarvasmarha trágyát, majd arra négy-öt centi földet, hogy a gyökerek majd ne érintkezzenek közvetlenül a trágyával, mert akkor kiéghetnek. Ha szükséges, több földet is visszalapátolhatunk a gödörbe. A szabály az ültetésnél, hogy legalább olyan mélyre ültessük, ahogy a cserépben is volt. Kicsit ültethetjük mélyebbre is, de nem muszáj. Magasabra viszont nem szabad. Helyezzük be a földlabdával az ültetőgödör közepére, majd óvatosan lapátoljuk vissza öré a földet. Gyengéden lapogassuk le, tömörítsük a talajt, majd képezzünk köré egy mélyedést, amiben meg tud állni a víz. Mert bár az extrém szárazságokat leszámítva a felnőtt korú, három évesnél idősebb fügéket nem kell locsolni, de a frissen ültetetett csemetéket minden nap meg kell öntözni. Ugyanez igaz a füge trágyázására is. Nem muszáj, nem feltétlen kell, de nagyon meg tudjuk vele támogatni, ha az első években trágyázzuk a fügét.

Ha készen vagyunk, akkoralaposan öntözzük meg, és ezzel a füge kiültetésével tulajdonképpen készen is vagyunk. Innentől kezdve ugyanúgy bánjunk vele, mint bármilyen más friss ültetéssel: tartsuk a kis mélyedését, ami körülveszi gyommentesen, és öntözzük rendszeresen. Arra a kérdésre pedig, hogy mikor érdemes a fügét kiültetni, azt szokták mondani, hogy a cserepes fügét egész éveben lehet a tavaszi és a téli fagyok közötti időben. Én ezen annyit módosítanék, hogy ne a legnagyobb nyári kánikulában ültessük, mert a cserepes fügéknek is kell nagyjából egy-két hét, míg új helyüket megszokják, és elkezdenek begyökeresedni. Ha ez az időszak pont a legnagyobb forróság idejére esik, akkor azt a frissen kiültetett fügénk megsínyli. Levelei elkezdenek kókadozni majd, és sajnos az emiatt ért sokkból lassabban tér magához, mintha inkább vártunk volna egy kicsit hűvösebb időszakot.

Ami még fontos, a frissen kiültetett fügéket az első évben, de lehet, még a másodikban is védeni kell az erős fagyoktól. Ha mégis elfagyna, mert nem tudtuk megvédeni, akkor se ássuk ki rögtön tavasszal, mert több, mint valószínű, hogy a föld alatti része túlélte, és onnan nagy eséllye ki fog hajtani tavasszal.

Mindenkinek örömteli füge ültetést kívánok. :)

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét, és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudjon a gyökerek fejle

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdonságokkal bíró utó

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2021 fugesember.hu