Translate

A füge gondozása és környezeti igényei

A füge (Ficus Carica) egy mediterrán növény, amely mindezek ellenére mára már egész Európában elterjedt, így megél hazánkban is. Az alapvető igényei a mediterráneumra jellemző környezet biztosította feltételekkel egyezik meg. Nagyon szereti a meleget, a sok napfényt és a nem túl sok csapadékot. Nem kevés helyen olvasom azt, hogy a fügét bőségesen kell öntözni, de ez nem teljességgel igaz. A füge annyira szárazságtűrő növény, hogy van ahol a homok megkötésére használják. Nyilván van szüksége vízre, de a mi éghajlatunkon az extrém száraz nyarak kivételeit tekintve nem kíván külön öntözést. Olyannyira nem, hogy a túl sok víz hatására túlzott vegetatív növekedésbe kezdhet, aminek csökkenő terméshozammal reagálhat. Egyes fajtáinak gyümölcse felrepedezhet, vizessé, ízetlenné válhat.

Ezért ha igazán jó minőségű fügét szeretnénk, akkor nem kell túlöntözni, viszont olyan helyre ültessük, ahol legalább napi nyolc órában élvezheti a teljes napfényt, de az sem baj, ha ennél több fényt is kap. Nem szereti a félárnyékot, a teljes árnyékban pedig nem érnek be a termések, és a mennyiségük is kevesebb. A talajjal szemben azonban igénytelen, szinte minden fajta vízáteresztő talajon jól boldogul, de nyilván a lazább talajokon gyorsabban fejlődik, ellenben a pangó vizet nem bírja, mert a gyökerei elrohadnak tőle. Tápanyagban szegény talajon is elvan, tápanyag utánpótlásnak teljesen elegendő ősszel vagy tavasszal körbehinteni érett komposzttal. A nitrogén tartalmú műtrágyákat kerüljük, mert arra erős vegetatív növekedéssel reagál, akár a fügéket is lerúghatja magáról.

Hova ültessük a fügét?

A fent leírtak alapján mindenképpen a kert egy melegebb, naposabb részébe ültessük. Érdemes tudni, hogy a füge nem teljesen téltűrő a mi éghajlatunkon. A szakirodalom azt mondja, hogy a teljesen beérett füge vesszők mélynyugalmi állapotban -13-18 fokot bírnak ki fajtától függően, de általános konszenzus alapján azt mondhatjuk, hogy nagyjából -15 celsius fokig bírja. A nem teljesen beérett vesszők pedig még ennyit sem, azok már -11-12 celsius fok környékén elfagyhatnak. A füge azonban olyan, mint a hamvaiból újjászülető főnix madár, mert ha talajszintig vissza is fagy, tavasszal nagy valószínűséggel gyökérről újra kihajt. Ebben az esetben azonban két-három évig ne számítsunk értékelhető mennyiségű termésre. Ezért, ha nagyon hideget jeleznek előre, akkor a még nem túl nagyra nőtt bokrokat érdemes ellátni téli takarással. Amit még a füge téltűréséről érdemes tudni, hogy amennyiben tavasszal felébred a téli mélynyugalmi állapotból, és utána jön egy egy enyhe fagy, akkor sajnos már -1-2 fok is komoly károkat okozhat benne. Ez ellen azonban túl sok védekezési lehetőségünk nincs. Ugyanakkor vannak olyan trükkök, amivel több esélyt adhatunk a fügebokrunknak a hidegben.

Ilyen trükk például, ha délre néző fal tövébe, vagy ami még jobb, a fűtött, meleg otthonunk falaihoz közel ültetjük. Egy fűtött házfal közelében akár 3-5 celsius fokkal is melegebb lehet a levegő, mint tőle távolabb, ez pedig akár meg is mentheti a fügénk élet egy komolyabb tél alkalmával. Az is segíthet, ha szélvédett helyre ültetjük. De a legjobb trükk, ha nem fának neveljük, hanem bokornak. Akkor ugyanis nagyobb az esélye, hogy sok tő közül nem fagy el mind egyszerre, hanem néhány kivétellel mind túléli a telet, hiszen a részleges fagykár kevesebb veszteséget okozhat nekünk, és a kedvünket sem szegi annyira, ha nem azt látjuk, hogy a fáradtságos munkával fává nevelt kedvencünk földig fagyott.

Mikor ültessük a fügét?

A füge ültetésére a mi éghajlatunkon a legideálisabb időszak a tavaszi fagyok után van. Április végén, május elején már nyugodtan kiültethetjük, ekkor már kicsi az esélye a fagyoknak. Őszig pedig bőven van ideje megerősödni, és felkészülni a télre. Bár ettől még előfordulhat, hogy a fiatal fügéket takarni kell az első télen. Ősszel viszont, ha nem muszáj, ne ültessünk fügét, mert a tél beálltáig még rendesen begyökeresednie sem lesz ideje, nemhogy az ágait beérlelni a télre. Tavasszal viszont, mikor ültetjük, jó nagy ültető gödröt ássunk neki, legalább 60x60x40cm-est. Az aljára hintsünk érett szarvasmarha trágyát, majd arra egy kevés földet. Ezután helyezzük a földlabdájával együtt a fügét az ültetőgödörbe. Nem baj, ha egy kicsivel mélyebbre tesszük, mint ahogy a cserépben volt. Szórjuk vissza köré, óvatosan nyomkodjuk le, majd alaposan öntözzük be.

Kell-e metszeni a fügét?

Általánosságban erre a kérdésre mindig nemmel felelek, mert bár a füge jól bírja a metszést, nem feltétlenül tesz neki jót. Ültetéskor érdemes visszavágni egy arasznyira, ha több ága van, akkor mindet, de ezt követően nem igényel alakító metszést. Csak karbantartó metszést kell rajta végezni, annak pedig legjobb ideje a tavaszi fagyok után van. A karbantartó metszés lényege, hogy a nagyon besűrűsödött bokorból kivágjuk a föld felett tőből a nagyon elöregedett, felkopaszodott törzseket. Egy szezonban egyszerre maximum csak a törzsek egyharmad részét vágjuk ki. Ezen felül már csak az elfagyott, valamint a korona belsejében keresztbe növő ágakat kell lemetszeni. Erről a témáról a füge metszése cikkemben olvashatsz bővebben. A levágott ágrészeket pedig - az elfagyottak kivételével - eldugványozhatjuk, és így könnyedén szaporíthatjuk szeretett fügénket. 

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

A füge szaporítása - 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal (anyanövény) megegyező tulajdonságokkal bíró utód (kló

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét, és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudjon a gyökerek fejle