Fügés ember

Magyarországon már 2008-óta dokumentáltan jelen van a fügedarázs (Blastophaga psenes) , a Ficus carica és Ficus palmata beporzó rovara. Eddig tőlünk északabbra nem volt még hivatalos adat a fügedarázs jelenlétéről. Ugyanakkor Európa számos országában vannak fanatikus füge gyűjtők és rajongók, akik közül többen is igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy megtelepítsék fügés kertjeikben a fügedarazsakat. Forrás: dez.pensoft.net Nem tudni, hogy ennek köszönhető-e vagy csak spontán természetes úton jelent meg egy szomszédos országunkban ez a parányi rovar, de a mai napon  hivatalos közlemény jelent meg, amely kimondja, hogy Németország nyugati és délnyugati részén négy különböző helységben is detektálták a fügedarázs jelenlétét , amelyet megfigyelt és gyűjtött példányokkal igazoltak is 2022-ben. A kutatók és a szakemberek még vitatják a megjelenés lehetséges okait az ország több pontján is, ugyanakkor azt már biztosan lehet tudni, hogy a három észlelési helyen gyűjtött da...

Nagyjából két éve döntöttem el, hogy szeretnék majd saját fügedarázs   (Blastophaga psenes) populációt Farmosra, ezért gőzerővel álltam neki a kaprfügék kinevelésének. Több forrásból is vannak kaprifügéim, és tavaly ért el odáig a dolog, hogy megpróbáljam őket betelepíteni. Az ugye nem titok, hogy Magyarországon már hosszú évek óta jelen van a fügedarázs egy egészen picike területen, de az Alföldön stabil populációja nem ismert eddig, ezért gondoltam, hogy majd én közbejárok az ügyben... Kaptam postán olyan tavaszi (profichi) kaprifüge terméseket, amelyekben ott voltak a pici fügedarazsak, és éppen a kirajzásuk folyt. Ezeket kis kampókkal felakasztgattam a kaprifügéim ágaira, hogy az ezekből kirajzó fügedarazsak legelőször a kaprifügéim nyári terméseit (mammoni) találják meg. Ez meg is történt, az újdonsült lakók beköltöztek a nyári kaprifügéimbe, majd ahogy annak a rendje van, ősszel kirajzottak onnan, és beköltöztek a kaprifügék téli (mamme) terméseibe, ahol leraktá...

Tudvalevő, hogy hazánkban 2008-óta jelen van egy igen kis területen a fügedarázs (Blastophaga psenes) , de eddig még más tájegységekről nem jelezték a jelenlétét. Azonban az utóbbi évtizedekben ahogy a nyaraink egyre melegebbek lettek, úgy váltak egyre enyhébbé a hazai telek, amely változás kedvezett a fügedarázs térhódításának. Tény, hogy a fügedarázs igen különs kapcsolatban áll a kaprifügékkel , mivel csak abban tudnak szaporodni, így elterjedésükhöz a klimatikus viszonyokon túl szükséges a kaprifügék megjelenése is. És bár lajstrom nem készült az ország kaprifügéiről , én mégis biztos vagyok benne, hogy van elegendő belőlük az országban (legalábbis a nagyobb városokban biztosan) ahhoz, hogy a fügedarázs elterjedhessen. Én Budapest XI. kerületében dolgozom, és a munkahelyemen van egy fügefa, amely hozzávetőleg húsz éves lehet nagyjából. Amióta az a fa ott van, soha senki sem látott rajta egyetlen érett fügét sem. Pedig minden évben terem bőven; folyamatosan tele van...

Ez év szeptemberében került Farmoson megrendezésre a Kaszab Zoltán emlékhét , mert a farmosi születésű, majd később világhírűvé vált rovarkutató zoológus emlékére elneveztek róla egy parkot. Ezen a jeles napon került megrendezésre a Kaszab Zoltán Rovartani Konferencia is, amelyen a szakma nagyjai között tarthattam én is egy negyedórás előadást a fügedarazsak és a füge kapcsolatáról (az előadás nézhető anyaga lentebb be van ágyazva a cikkbe) . Egy nagyon tartalmas és érdekes konferecia volt, sok-sok fantasztikus témával. Mivel korábban még nem írtam részleteibe menően a közönséges fügét (Ficus carica) és a Ficus palmata fajt beporzó fügedarázsról (egy rövid cikkben ugyan  írtam Magyarországi jelenlétéről , de ott igen felületes volt a fügedarázs bemutatása) , a Blastophaga psenes-ről itt a Fügés emberen, így most eme súlyos hiányosságot pótlom ezzel a cikkel. Fügedarázs (Blastophaga psenes) Magyarországon A Blastophaga psenes darázs a közönséges füge (Ficus carica) és a ho...

Hosszú ideje tervezek már írni a fügedarázsról (Blastophaga psenes) , és a fügedarázs hazai jelenlétéről egy önálló posztot, mert említeni már több cikkemben is megemlítettem. De valahogy ez eddig mindig elmaradt. Most pótlom eme restanciámat. 😊 Időközben azonban egy rovartani konferencián a fügedarázs és a füge kapcsolatáról tartottam előadást. Az előadásomat követően közzétettem annak vieóját (lentebb be van ágyazva ebbe a cikkbe is) , valamint egy, ennél a cikknél sokkal részletesebb cikket is írtam Fügedarázs (Blastophaga psenes) és a közönséges füge (Ficus carica) kapcsolata címmel. „A szmirnai típusú fügéket (Ficus carica) és az ún. caprificus fügéket (Ficus carica caprificus) vizsgálva Schmidt (2010) 2008-tól folyamatosan kimutatja a fügedarázs jelenlétét a Pécs város feletti házi kertekben, a Mecsek déli lejtőin. Bár a szerző 2010-es tanulmányában fotókkal is bizonyította a faj magyarországi elterjedését, a hazai hymenopterológusok mégsem tekintették a taxont a ma...

A füge magról való neveléséről cikkemben már ejtettem szót arról, hogy a hazánkban jelenlévő, úgynevezett adriai típusú fügék magjaiból szinte teljesen esélytelen új növényt létrehozni, mert azok magjai meddők. A jelenség oka a partenokarpikus gyümölcséréssel magyarázható, ami azt jelenti, hogy egy növény úgy érlel gyümölcsöt, hogy virágait nem porozta be semmilyen rovar. A füge virágzata egy speciális virágzat   (serlegvirágzat) , amit csak egyetlen rovar, a fügedarázs képes beporozni. Ez a parányi kis beporzó azonban hazánkban nem nagyon van jelen, hiszen a fügedarázs  hazánkban nem őshonos, és megtelepedni is csak a  Mecsek enyhe telű dombjain, lejtőin, Pécs környékén [PDF]  sikerült. Ugyanakkor tudni kell, hogy bár az adriai típusú füge beérik partenokarpikus módon is, azonban ha mégis történik beporzás, akkor nagyobb, finomabb, jobb minőségű terméseket érlel... És pontosan ezen tény vezetett addig az elhatározásig, hogy megpróbáljak kézzel, manuálisan beporozn...

Sokszor merül fel kérdés a füge típusaival és virágaival, terméseivel kapcsolatban. Úgy vettem észre, van egy kis kavarodás, hogy akkor mihez is kell fügedarázs , mihez nem, melyik típus érlel egy, illetve melyik két hullámban termést, és hogy akkor most a füge az termés, vagy virág. Gondoltam, egy rövidke poszt keretein belül megpróbálkozom azzal, hogy tisztába tegyem ezt a kérdéskört. Még mielőtt azonban belemennék a típusokba, tisztázzuk a terméshullámok elnevezéseit, amely nyelvterületenként eltérő. Első termés: lampo  (portugál) , breba (spanyol, angol) , fioroni (olasz) , figues-fleurs (francia) . Másodtermés:  vindimo  (portugál) , higo (spanyol) , main crop (angol) , forniti (olasz) , figues d’automne (francia) . Miután a terméshullámokat sikerült jól a nevükön neveznünk, most beszéljük meg azt, hogy mi is a füge tulajdonképpen. A füge típusai Adriai típusú füge: két terméshulláma van, mindkettő partenokarp, azaz beporzás nélkül érlel gyümölcsöt, azonban, ha a fe...