Fügés ember

Hamarosan itt a tavasz, és eljön az ideje a füge körüli tavaszi munkálatoknak is. Ilyenkor mérjük fel az esetleges téli fagykárokat, és ilyenkor jön el a füge metszésének is az ideje is. Ilyenkor sokaknak lesz hirtelen kisebb-nagyobb mennyiségben feleslegessé vált füge ágacskája, amiből kis hozzáértéssel akár új növényeket is nevelhetünk. Adódik is rögvest az első módszer a füge tavaszi szaporítására, ami nem más, mint a füge dugványozása tavasszal. Nekem is ilyenkor szoktak lenni eladásra meghirdetett dugványok a füge-fajtagyűjteményem éppen metszett fügefajtáiról , így ilyentájt érdemes sűrűbben figyelni a weboldalt vagy a Facebook oldalamat , ha érdekel a lehetőség. De ha feliratkozol a hírlevélre , biztosan nem maradsz majd le róla.🤠 Természetesen nem csak dugványozással lehet tavasszal szaporítani a fügét, hanem bujtással, vagy tősarjak leválasztásával is. Mindegyik módszerről írtam már korábban önálló cikket, így most ezeket csak részben írom le összegzésként, hogy egy

A nappalok egyre hosszabbak, a hajnalok pedig egyre melegebbek. Biztos jele ez a közeledő tavasznak, és ilyenkor sokakban merül fel a kérdés, vajon elérkezett-e már a tavaszi munkálatok és a füge metszésének ideje? A fügét – mint tudjuk – tél végén a legideálisabb metszeni, mert akkorra már látszódnak az esetleges fagykárok jelei is. Február vége, március eleje már megfelelő időpont a füge metszéséhez, hiszen innentől már a füge számára kritikus hidegek nem várhatók. Több cikket is írtam már a füge metszése témában, és azok között előfordul olyan is, amiben arról írok, hogy feltétlenül kell metszeni a fügét, míg a többi cikkemben tanácsokat adok arról, hogyan kell szakszerűen metszeni a fügét, vagy hogy éppen hogyan nem szabad metszeni a fügét semmiképpen sem. Ez azonban csak egy látszólagos kettősség, hiszen köztudott, hogy minden növény képes metszés nélkül is teremni. Kiváltképpen igaz ez a fügére is. A nem metszett füge egy idő után beáll, növekedése lassul, és kiegyenlítet

A Vöröslevelű füge (Ficus ingens) őshazája Afrika és Dél-Arábia szubtrópusi és száraz trópusi vidékein van, ahol egy örökzöld növényként viselkedik. Angol nyelvterületen használatos nevét arról kapta, hogy fiatal levelei vöröses színűek, amelyek a növekedésük során folyamatosan zöldülnek ki. Latin neve arra utal, hogy egy hatalmas méretű fikusz fajról van szó, de a gyakorlatban ez nem teljesen van így. Általában szerény méretű cserje vagy fa. A helyi éghajlattól és talajtól függően változó habitusú fikusz faj: sziklás gerinceken jellemzően satnya és alacsony, két méteres magasságot is alig elérő  cserje, míg tápanyagban gazdag körülmények között akár tényleg lehet impozáns méretű fa is, amely akár a tizenöt méteres magasságot is elérheti. Robert Moffat misszionárius 1829-ben talált egy ritka óriási példányt, amelybe egy bennszülött törzs tizenhét nádfedeles kunyhót épített, hogy az oroszlánok ne férhessenek hozzá. Így írt erről beszámolójában : „...Egy hatalmas méretű fára lett

A Karácsonyi füge  (Ficus gasparriniana var. laceratifolia) az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó, Kínában őshonos ficus faj, amely nem túl közismert faj, így sajnos az interneten sem lehet túl sok információt fellelni róla. Nekem is egy kedves ismerősöm hívta fel a figyelmemet erre a ficus fajra, hogy hallottam-e már róla? Ránéztem, és mondtam, hogy eddig még nem találkoztam vele, de azonnal megtetszett. Tetszett a különlegessége, meg az elnevezése is, így rákerestem és éppen találtam egy eladó cserepes példányt egy francia kereskedőnél. Meg is rendeltem gyorsan, hogy nekem is legyen Karácsonyi fügém, aminek tulajdonképpen sok köze nincsen a karácsonyhoz. 😁 Karácsonyi füge (Ficus gasparriniana var. laceratifolia) bemutatása A Ficus gasparriniana var. laceratifolia egy igen különleges növény, amely nevét arról kapta, hogy fügéi későn jelennek meg a bokron, és késői érésűek is. Őshazájában karácsony körül még díszlenek rajta a fügék, amikor a lomb már lehullott róla. V

Szeretem az öreg fügefák történeteit , és azok utáni olvasgatást, nyomozást, mert mindig magába szippant és elragad. Ennek köszönhetően már több fügematuzsálemet is bemutattam a Fügés ember honlapon. Legutóbbi cikkem egy közel 400 éves fügefáról szólt, amelyet sajnos már kivágtak. A most következő történet fügefőhőse mai majdnem 240 éves, és még mindig él. 😊 A most bemutatásra kerülő füge 238 éves, és az angliai Raby kastélyban található. Az az igazán érdekes benne, hogy mivel arrafelé az éghajlat nem mindig kegyes a fügéhez, ezért egy hatalmas üvegházban van, hogy biztosan ne fagyjon el. Valljuk be, azért nem semmi egy növényt közel 240 éven át egy üvegházban nevelgetni. 😀 A kastély és környéke egyébként festői, ha egyszer az Egyesült Királyságba terveznék utazást, mindenképpen meg szeretném nézni, és ezt tudom tanácsolni mindenki másnak is. A cikk alanyát képező fügéről annyit érdemes tudni, hogy 1786-ban hozta Olaszországból Viscount Barnard. Egyetlen törzsű fának van ne

Az LSU Champagne füge a harmadik fügefajta (Ficus carica) , amelyet a Louisiana Állami Egyetem Mezőgazdasági Központjának fügetenyésztési programjából bocsátottak ki. Az 1950-es években fügetenyésztési programot indítottak, hogy új, termeszthetőbb fajtákat kísérletezzenek ki. Ennek a programnak a része több LSU fügefajta is, amelyeket szépen sorban mind bemutatok a Fügés ember weboldalon. Most az LSU Champagne fügefajtát írom le, amelyet korábban Golden Celeste néven is emlegettek (de ez a név több más fügére is ráragadt, így Golden Celeste néven nem biztos Champagne fügét kapunk) . Fotó forrása: 4figlovers.com Az LSU Champagne füge növekedése igen erőteljes. Felfelé törő fajta, amely metszés hiányában piramis alakú fát nevel. Emiatt ez a fajta rendszeres metszést igényel. Nagyon csekély vízszintes növekedés figyelhető meg a fiatalabb növényi részeken. A lombkoronája szellősebb, ritkább, mint ami a Celeste fügére jellemző. Levelei tenyér alakúak, öt jól elkülönülő karéjjal, a l

Sokat lehet olvasni a növénytársításokról mostanában, ami jó dolog, mert talán egyfajta szemléletváltás küszöbén állhat a kiskerti növénytermesztés. Ez nagyon jó dolog, mert idővel talán egyfajta igényt támaszt majd a nagyobb gazdaságok felé a lakosság részéről, hogy ott is történjen változás a mai kemikáliákra támaszkodó, talajkizsákmányoló gazdálkodás felől a permakultúra felé. A minap a Mikorrhiza gomba és a füge szimbiotikus kapcsolatáról írtam cikket, amelyben azt mutattam be, mennyivel kisebb energiabefektetéssel lehet fügét termeszteni, ha alkalmazzuk a természetes társakat, most pedig a füge növénytársításairól fogok írni. Hiszen ha más, egyéb növények esetében sikeres lehet a növénytársítás, akkor miért ne lehetne a füge esetében is. De először tisztázzunk egy fontos kérdést. Mi is az a növénytársítás? „A talaj egészsége és a növények jólléte, a termés fokozása, a betegségek megelőzése érdekében eredményesen alkalmazhatóak a vetésváltások és a növénytársítások. A vetés

Mostanában többször olvastam a Mikorrhiza gomba hasznosságáról a növények fejlődését tekintve, ezért arra gondoltam, jobban utána nézek a témának. Érdekelt, mert azt sejtettem, hogy a Mikorrhiza gomba megbízható társ lehet a biokertészkedésben. Rólam pedig tudható, hogy ha nem muszáj, nem szívesen alkalmazok kemikáliákat a kertemben. Igyekszem nem csak a fügéim, hanem a több, mint száz más fajta egyéb növényemet is a lehető legkevesebb vegyszer felhasználásával tartani, gondozni. Hiszek a természetközeli kertgondozásban, ennek lesz újabb példája a következő cikkem, amely a füge növénytársításairól szól . Érdemes lehet azt is elolvasni. 😉 Mi is az a Mikorrhiza gomba? A Mikorrhiza gomba tulajdonképpen nem egyetlen gombafajt jelent, hanem egy egész családot. Számos Mikorrhiza gombafaj van, amelyeket szakmailag csak szimplán az AMF (arbuscular mycorrhiza fungi) rövidítéssel emlegetnek. Nagyon mélyen nem fogok most belemenni a Mikorrhiza gombák élettanába, akit ez részletesebben ér