biokertészkedés , gondozás , kutatás , mikorrhiza , permakultúra , trágyázás , tudomány ,

A füge és a Mikorrhiza gomba szimbiózisa – biokertészkedés

Mostanában többször olvastam a Mikorrhiza gomba hasznosságáról a növények fejlődését tekintve, ezért arra gondoltam, jobban utána nézek a témának. Érdekelt, mert azt sejtettem, hogy a Mikorrhiza gomba megbízható társ lehet a biokertészkedésben.

Rólam pedig tudható, hogy ha nem muszáj, nem szívesen alkalmazok kemikáliákat a kertemben. Igyekszem nem csak a fügéim, hanem a több, mint száz más fajta egyéb növényemet is a lehető legkevesebb vegyszer felhasználásával tartani, gondozni. Hiszek a természetközeli kertgondozásban, ennek lesz újabb példája a következő cikkem, amely a füge növénytársításairól szól. Érdemes lehet azt is elolvasni. 😉

Mi is az a Mikorrhiza gomba?

A Mikorrhiza gomba tulajdonképpen nem egyetlen gombafajt jelent, hanem egy egész családot. Számos Mikorrhiza gombafaj van, amelyeket szakmailag csak szimplán az AMF (arbuscular mycorrhiza fungi) rövidítéssel emlegetnek. Nagyon mélyen nem fogok most belemenni a Mikorrhiza gombák élettanába, akit ez részletesebben érdekel, itt olvashat róla. Én most csak annyit írok le, amennyi fontos a füge számára is fontos szimbiotikus kapcsolat megértéséhez.

A Mikorrhiza gombák olyan számunkra és növényeink számára jó gomabafajok, amelyek szimbiózisban élnek a gazdanövényeikkel. Ezek a gombák gyakorlatilag belenőnek a gazdanövény (mi esetünkben ez a füge, így a továbbiakban csak fügét írok majd) gyökereibe, behálózzák azokat így sokszorozva meg a gyökérrendszer méretét, tápanyag- és vízfelvevő képességét. A gomba a fügéből cukrokat és egyéb szerves tápanyagokat von el (a füge számára nem végezetes mennyiségben), cserébe a micélium hatalmas felszínével és a füge gyökereinél sokkal jobb felvevőképességével több vízhez és ásványi anyaghoz jut. Így például az olyan talajokból, amelyekben a foszfát-ionok szorosan kötődnek vas-oxidokhoz, a füge gyökerei képtelenek kivonni a foszfort, de a mikorrhizális micéliumok ezekhez a forrásokhoz is hozzáférnek, miként a füge számára immobilis cink-, molibdén- és rézvegyületekhez is.

És itt jutottunk el oda, hogy miért nagyon hasznos a Mikorrhiza gomba a füge számára. A rosszabb minőségű talajokon is segít több vizet és ásványi anyagot felvenni a talajból, amivel hozzájárul a füge jobb fejlődéséhez és vitalitásához, valamint javítja annak vízgazdálkodását.

Kutatások a füge és a Mikorrhiza gomba szimbiózisával kapcsolatban

2008-ban jelent meg egy cikk egy tudományos kutatásról, amely a közönséges füge (Ficus carica) és a Mikorrhiza gomba közötti szimbiózist vizsgálta. A közönséges füge egy fontos gyümölcstermő, amelyet a világ számtalan arra alkalmas országban termesztenek. Azokban az országokban, ahol mezőgazdasági jelentőséű fügetermesztés folyik, fontos a terméshozam optimalizálása, így kutatásokat is végeznek a fügével kapcsolatban.

A fent linkelt kutatás célja az volt, hogy megismerje a Mikorrhiza gombák fajgazdagságát és eloszlását a füge gyökérrendszerében, valamint hogy megvizsgálja a Mikorrhiza gombák hatását a füge növekedésére és termésére. A kutatók két fügefajtát használtak a kísérletben: a két faj a Brown Turkey és a Black Mission volt. A fügepalántákat különböző kezeléseknek vetették alá: Mikorrhiza gombával fertőzött, Mikorrhiza gombával nem fertőzött, és sterilizált talajban. A kísérlet két évig tartott, eközben a növények fejlődését folyamatosan naplózták.

A kutatók a következő módszertant alkalmazták a kísérletben:
  • A fügepalántákat egy literes műanyag cserepekbe ültették, amelyeket két részre osztottak egy műanyag hálóval. A háló egyik oldalán a növény gyökerei voltak, a másik oldalán pedig a Mikorrhiza gombák extraradikális hifái (ERH) nőhettek. A cserepekben sterilizált homokot használtak talajként.
  • A Mikorrhiza gombával fertőzött kezeléshez a kutatók Glomus intraradices spórákat adtak a homokhoz, amelyeket előzőleg izoláltak egy kukoricáról. A spórák száma 500 spóra/liter homok volt. A Mikorrhiza gombával nem fertőzött kezeléshez a kutatók nem adtak spórákat a homokhoz. A sterilizált talajban növekedő füge homokját pedig előzőleg 121 °C-on, 20 percig autoklávozták, hogy elpusztítsák a benne lévő mikroorganizmusokat.
  • A növényeket 16 órás fény/8 órás sötét ciklusban, 25 °C-on, 60% relatív páratartalom mellett tartották, és hetente kétszer öntözték 100 ml vízzel, amelyhez 0,5 g/liter mennyiségben Hoagland tápoldatot adtak. A tápoldat nitrogén-, foszfor- és káliumtartalma (NPK) 15, 0,5 és 10 mg/liter volt.
  • A növényeket 2, 4, 6, 8, 10, 12, 14, 16, 18 és 20 hónap után megmérték és megvizsgálták. A mért paraméterek a következők voltak: növénymagasság, levélszám, gyümölcsszám, gyümölcstömeg, nitrogén- és foszfortartalom, Mikorrhiza kolonizáció, ERH hossz, Mikorrhiza gomba spóraszám és fajazonosság.
  • A kutatók statisztikai elemzést végeztek az adatokon, amelyeket ANOVA-val, Tukey teszttel, korrelációs és regressziós analízissel értékeltek. A Mikorrhiza gomba fajgazdagságát és eloszlását a Shannon-Weaver index, a Simpson index, a Pielou egyenletességi index és a Sorensen hasonlósági index segítségével határozták meg.
A kutatók a következő eredményeket érték el a kísérletben:
  • A Mikorrhiza gombával fertőzött növények jelentősen nagyobbak voltak, több levelet és gyümölcsöt termeltek, mint a Mikorrhiza gombával nem fertőzött vagy a sterilizált talajban növekedő növények. A Mikorrhiza gombák hatása a fügefajtától is függött: a 'Brown Turkey' fajta jobban reagált a Mikorrhiza gombákra, mint a 'Black Mission' fajta. A Mikorrhiza gombák növelték a fügék nitrogén- és foszforfelvételét, ami javíttotta a vitalitásukat és stressztűrő képességüket.
  • A Mikorrhiza gombák fajgazdagsága és eloszlása változott a füge gyökérrendszerében. A Mikorrhiza gombák többnyire a gyökérvégeken és a hajszálgyökereken fordultak elő. A leggyakoribb fajok a Glomus caledonium és a Gigaspora margarita voltak. A kutatók összesen 12 Mikorrhiza gomba fajt azonosítottak a kísérletben, amelyek közül négy új fajnak bizonyult. A Mikorrhiza gomba fajok közötti hasonlóság alacsony volt a különböző kezelések és fügefajták között, ami azt mutatja, hogy a Mikorrhiza gomba fajok szelektíven kolonizálják a füge gyökereit.

Egy másik kutatás is vizsgálta a Mikorrhiza gomba füge fejlődésére gyakorolt hatásait. Ott is hasonló körülmények között vizsgáltak meg két különböző füge fajtát. Ez a kutatás a Dottato és a Natalese fajtákat választotta alanyául, Mikorrhiza oltáshoz pedig egy kereskedelmi forgalomban kapható készítményt, a Mycor-t használták (hazánkban pont ez a szer nem, de hasonlók elérhetőek). A másik kísérlettel ellentétben itt nem vizsgálták a különböző Mikorrhiza fajokat külön-külön, és a vizsgálati idő rövidsége miatt a gyümölcsöket sem tudták vizsgálni. Ez a kutatás leginkább a gyökértömeg és a vegetatív részek fejlődésére szorítkozott.

A kutatok alkalmazott módszerei módszerei:
  • A kísérletben résztvevő összes füge esetében magas hőmérsékleten sterilizált közeget alkalmaztak, amely 1:1:1 arányban tartalmazott kerti talajt, tőzeget, homokot.
  • A cserepeket 20 napra légkondicionált üvegházba helyezték, hogy elősegítsék a gyökérnövekedést és a fügék alkalmazkodását a környezeti feltételekhez. A kísérlethez fajtánként hetvenkét egységesen saját gyökerű fügét használtunk (mindegyiket a kutatók dugványozták el korábban gyökereztetés céljából perlitbe).
  • A kísérleti elrendezés 30 cm magas × 20 cm széles edényekből állt, amelyeket a fentebb említett földkeverékkel töltöttek meg. Minden fügefajtánál harminchat példányt oltottak be Mikorrhiza gombákat tartalmazó készítménnyel (fentebb írtam a készítmény nevét).
  • A kontrollcsoport pedig mindkét fajtából szintén 36-36 füge volt, amelyeket nem oltottak be Mikorrhiza gombával. A kísérletet ezáltal összesen száznegyvennégy saját gyökerű fügével végezték el (két fajta fügéből fajtánként 36-36 beoltott és oltatlan növény).

Kétszázhúsz nappal a Mikorrhiza beoltás után minden fajtából és kezelési módból hat fügét választottak ki, és megvizsgálták a talaj feletti és a talaj alatti részek fejlődését is. A növény föld feletti részére a következő paramétereket mérték: friss és száraz hajtástömeg (g), friss és száraz levelek tömege (g), valamint friss és száraz vágástömeg (g). A száraz tömegeket a minták fűtött kemencében, 80 C-on az állandó tömeg eléréséhez szükséges ideig történő szárítása után mérték. A gyökérrendszereket gondosan lemosták, hogy ne maradjon rajtuk földkeverék, és a mikorrhiza kolonizációjának tanulmányozására egy járulékos gyökeret gyűjtöttek, amely a teljes gyökérrendszert reprezentálta. A maradék gyökérrendszert a 2-D gyökérarchitektúra elemzéséhez használták.

A kutatók által leírt eredmények:
  • A két fügafaj nem egyformán reagált a Mikorrhiza gomba beoltására. A Natelese fajta nagyobb gyökértömeget fejlesztett, mint a Dottato, de a föld feletti részeik ugyanakkor egyformán fejlődött a beoltás hatására. Százalékosan nagyjából 31-35%-al fejlettebbek, nagyobbak, erősebbek voltak a Mikorrhiza gomba által kolonizált fügék, mint a kontrollcsoport beoltatlan egyedei.
  • Bár mind a két fügefajta gyökérzete reagált a Mikorrhizával való beoltásra, mégis a Natalese fajta mérhetően erősebben reagált, mint a Dottato. Ugyanis a kontrollcsoporthoz képest a Natalese gyökérzete nagyjából 88%-al nagyobb morofológiai eltérést mutatott, míg a Dottato esetében csak nagyjából 37% volt a gyökérzet morfológiai eltérésének mértéke.

Fontos, hogy itt az eltérés százalékos mértéke nem a gyökértömeg méretére vonatkozik, hanem a kontrollcsoportéhoz viszonyított morfológiai eltérésre. A kutatás csak fejezte ki, hogy a Mikorrhiza gombával kolonizált fügék vastagabb és hosszabb fő gyökereket, valamint több és hosszabb hajszálgyökereket fejlesztettek. Konkrétan a gyökértömeg méretének százalékos különbségeire nem tér ki. A kutatók fontosnak tartották megjegyezni, hogy üvegházi körülmények között és sterilizált ültetőközegben végezték a kísérleteket, amelynek eredményei merőben eltérhetnek a szabadföldi körülmények között remélhető eredményektől.

Végső következtetések

A fenti tanulmányok összefoglalja, hogy a Mikorrhiza gombák fontos szerepet játszanak a füge növények életében, és javítják a növények növekedését, valamint a termések mennyiségét és minőségét. A kutatók arra a végeredményre jutottak, hogy a Mikorrhiza gombák használata előnyös lehet a füge termesztésében, különösen a száraz és tápanyagban szegény területeken. A kutatók azt is megállapították, hogy további vizsgálatokra lenne szükség a Mikorrhiza gombák és a füge közötti kapcsolat mechanizmusának és genetikai alapjainak megértéséhez. A következő videó igen szemléletesen mutatja be a fák és a gombák (közöttük a Mikorrhiza gombák) szimbiotikus kapcsolatát.

Szerencsére azóta több kutatás is történt a témában, amelyek többsége mind arra az eredményre jutott, hogy a Mikorrhiza gombák alkalmazása nagyon előnyös lehet a fügetermesztésben. Fontos tanulság azonban, hogy nem minden fügefajta reagál ugyanúgy a gombák jelenlétére: vannak fajták, amelyek jobban és vannak fajták amelyek kevésbé. Ugyanez igaz a Mikorrhiza fajokra is: nem mindegyik volt egyformán hatással a fügére. A leginkább alkalmas Mikorrhiza fajnak a fügék esetében a& Glomus caledonium és a Gigaspora margarita bizonyultak.

A Mikorrhiza csak BIO gazdálkodásban működhet

Fontos leszögezni, hogy a Mikorrhiza egy élő anyag, amely szimbiózist alakít ki a fügével és persze minden más növénnyel is a kertben. Abból, hogy egy élő dologról van szó egyenesen következik, hogy reagál a kertben történő mindennemű emberi beavatkozásra. Mivel egy gombáról beszélünk, minden olyan vegyszerre érzékeny, amelyre más gombafajok is érzékenyek. Ezért ha ha a talajban ható gombaölő és talajfertőtlenítő szereket alkalmazunk, akkor azok a Mikorrhiza gombákra is hatni fognak, mégpedig negatívan. Ugyanez a helyzet a műtrágyákkal is. Ha a természetes módszerek mellett tesszük le a voksot, akkor érdemes azt széles körűen alkalmazni, és a műtrágyákat is kiváltani inkább érett istállótrágyával vagy komposzttal, mert a műtrágyák nem tesznek jót igazából a talajéletnek. A Mikorrhiza gombák pedig különösen érzékenyek a sok nitrogénre.

Ha még több jót akarunk tenni a fügéinkkel és melléjük alkalmazott Mikorrhiza gombákkal, akkor mulcsoljuk a talajt szerves mulcsokkal. Erre jó lehet minden, a talaj kémhatását nem nagyon, vagy csak épp egy kicsit a savanyú irányba elmozdító szerves anyag. Ilyen például a fenyőkéreg mulcs. A fügéim alatt ugyan még nem alkalmazom, de a ribizli magaságyásom (a másik weboldalamra vezet a link, ahol minden másról írok, ami nem füge, de kert) például nagy mennyiségű komposzttal lettek feltöltve, a tetején meg kb. öt centi vastag fenyőkéreg mulcs van. Az ide ültetett ribizlijeim sokkal szebben fejlődnek, mint amelyek csak úgy ki vannak ültetve a kert egyéb részeire.

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

Népszerű cikkek

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudj...

Pöttyös lámpahordó-kabóca (Lycorma delicatula) – hogyan védekezzünk ellene?

A Lycorma delicatula, vagy ahogy idehaza hivatkoznak rá, a pöttyös lámpahordó-kabóca egy renkívül nagy károkat okozó kabócafaj. Az állatcsoport a fura nevét annak köszönheti, hogy „magasan hordja az orrát”, erről régen úgy hitték, éjszaka képes fényt kibocsátani – ez ugyan nem így van, de a név rajtuk ragadt. Mivel a hazai cikkek, amelyek erről a kártevőről szólnak, eléggé felületesek, elnagyoltak és adatszegények, gondoltam, írok egy cikket, melyben a lehető legtöbb – a tudomány jelen állása szerint elérhető – információt közlöm róla. Azt mindenképp le kell szögezzem a pánikhangulat kialakulásának elkerülése érdekében, hogy ezt a kártevőt a cikkem megjelenéséig sem hazánkból, sem más európai országból nem jelentették. Csak azért írok róla, mert egyes terjedését vizsgáló kutatások előrejelzései alapján bármikor megjelenhet Európában is. A legfeljebb 25 mm hosszú Lycorma delicatula ázsiai eredetű (Kínában, Indiában és Vietnamban őshonos) . A 2000-es évek közepe táján jelen...

Időjárás

Címkék

Aclees taiwanensis adriai Afrikai fügelégy állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Carpophilus hemipterus Ceratitis capitata Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak darázscincér deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előadás előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség esemény fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény farmosi fügedarazsak Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana Fig endosepsis fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge ormányos füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelégy fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj gyümölcslégy hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kabóca kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kétszínű gyümölcsfénybogár kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kukacos füge kultúra kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság levélhullás levéltetvek lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Mt. Etna Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus ujjas óriás unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak Zaprionus indianus

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020- fugesember.hu