Fügés ember

Régóta készítek mindenféle gyümölcsökből és bogyókból házi borokat , amelyek receptjeit évek óta meg is osztom mindig az Ezt fald fel! nevet viselő gasztroblogunkban. Hosszú, részletes, amolyan step by step tipusú leírások ezek, amelyek nyomán bárki könnyedén utánunk csinálhatja bármelyik bort, ha érez rá némi késztetést. Nincs ez másként a legújabb finomságunkkal, a friss fügéből készült fügeborral sem, mert hát hogy is hagyhattuk volna ki pont a fügebort, mikor fügével foglalkozunk... 🤠 Lehet fügebort készíteni aszalt fügéből is, de minek, ha van friss a ház körül? Mi ezen okból csak friss fügéből készítjük a fügebort minden évben, aminek hatalmas sikere van. Finom, zamatos csemegebort szoktunk készíteni belőle, amely akár desszertek mellé is fogasztható. Persze csak ízlés kérdése az egész, ha valaki a szárazabb borokat szereti, úgy is elkészítheti a fügebort. Mivel a Fügés ember  weboldal nem receptekre van optimalizálva, így itt nem is szoktunk recepteket közzé te

A füge körüli munka után nyaranta sokan tapasztalnak vágásos, körszerű, vagy szabálytalan alakú, piros színű, égési sérülésre emlékeztető foltokat, amik égnek, esetleg fel is hólyagosodnak. A füge latexes tejnedve az arra érzékenyeknél ilyen reakciókat válthat ki. Dr. Lengyel Zsuzsanna egyetemi adjunktus, a Pécsi Tudományegyetem Bőr-, Nemikórtani- és Onkodermatológiai Klinikájának igazgatóhelyettese szerint a tünetek megjelenéséért egy fényérzékenységet okozó anyag, a furokumarin a felelős. Forrás: www.e-ijd.org Kép magyarázata:  (a) Foltteszt fügefalevelekkel. (b) A vizsgálati terület a paszta eltávolítása után normális megjelenésű volt. (c) Hólyagképződés a 2. napon. (d) Másodfokú égés jelent meg a hólyagok eltávolítása után az 5. napon. Ezt a növény (hiszen nem csak a füge váthat ki ilyen reakciókat) leve, nedve tartalmazza, és a napfény UV-A sugarainak hatására bomlik, aktiválódik, gyulladást okozva a bőrben. Mértéke többnyire attól függ, mekkora mennyiségű növénynedvve

Akinek van fügéje, és nem szokta féléretten leszedni (a Tudtad, hogy valószínűleg te is éretlenül eszed a fügét?  című cikkemben írtam erről bővebben) , mint sokan, azok tudják, mekkora problémát tudnak okozni a darazsak a fügén. Konkrétan a hangya okozta károk után a darázs a második számú legfőbb potyaleső a fügén, ráadásul még veszélyes is. A darazsak mindennél jobban szeretik a kellően érett gyümölcsöket, főként ha azok esetleg már erjedésnek is indultak. Számukra egy fügebokor, amin ott lóg a sok gyönyörű, édes-mézes érett füge, maga a Kánaán. Ha felfedeznek egy ilyen fügebokrot, hamarosan csoportosan járnak oda táplálékért, amelyekkel utódaikat és a királynőt táplálják. Ehhez megkezdik az érett füge bőrét, majd szép lassan kirágják a belsejét, mígnem már csak egy fügebőr lóg majd a fán. Ez nagyon veszélyes tud lenni, mert a gyanútlan füge-gazda ha megfog egy túlérett fügét, és nem veszi észre, hogy annak a belsejében ott van egy, vagy akár több darázs is, bizony kellemetlen élmé

A minap egy nagyon érdekes kérdést tett fel valaki a közösségi hálón. A kérdés lényege az volt, hogy diófák alatt, vagy legalábbis azok gyökérzónájában lehet-e fügefákat ültetni, illetve sikeresen nevelni. Elsőre azt mondhatná az ember, hogy miért is ne lehetne? De ha kicsit tudományosabb oldalról is megvizsgáljuk, mindjárt értelmet nyer a kérdés. 😊 A diófák gyökere (is) ugyanis termel egy juglon nevet viselő vegyletet, amely gátló hatással van a növények többségére. Ezért tapasztalhatjuk azt, hogy a difák alatt sokkal kevesebb növény él meg tartósan. Persze jogosnak tűnhet a kérdés, hogy minek akarna valaki a diófa árnyékába ültetni egy olyan napfény- és melegigényes növényt, mint a füge? De mielőtt ilyet kérdezünk vegyük figyelembe, hogy a fák gyökérzónája akár kétszer is nagyobb lehet, mint amekkora a lombkorona... De mi is az a juglon? A joglon egy, a diófafélék által termelt alleopátiás (olyan vegyület, amely igyekszik más növények fejlődését befolyásolni) és fitotoxikus (más n

Idén nagyon figyeltem az ország tortájáról szóló híreket, mert szerepelt közöttük egy fügét tartalmazó versenyző is. Nem kicsi megelégedés töltött el, amikor kiderült, hogy a Spicces füge respektus nevet viselő torta nyerte meg a versenyt. Nekem – mint fügerajongónak –, ez fantasztikus hír volt. Egyrészt, mert a füge méltánytalanul mellőzött gyümölcs hazánkban, pedig szinte bármelyik kertben megterem, másrészt mert nem csak fügefajta-gyűjtő vagyok , de imádom is a fügét mindenféle formában. De hiszen tudjátok ezt ti is, mert rendszeresen közzéteszem a fügés recepteket is... Remélhetőleg az, hogy idén egy fügés finomság lett az ország tortája, tovább fogja erősíteni a füge iránti keresletet, amelyben azért az elmúlt két-három évben látható egy szignifikáns erősödés. Ez fantasztikus hír nekem is, aki fügével foglalkozik, de tudva, hogy milyen egészséges a füge , jó hír ez mindenkinek is. 😉 Spicces füge respektus A torta egy mandulalisztes vajas joconde felvertből, lágy sóskaramellás mou

Az ember azt hinné, hogy az a kellemetlen ízű, és irritáló latexes tejnedv, ami a füge zöld részeiben van, megvédi mindentől. De nem! Aki rendszeresen olvas engem, az tudja, hogy szép számban vannak a fügének is kártevői , amelyeket egyáltalán nem zavar a füge latexes tejnedve. Ebben a cikkben a poloskák, és a füge kapcsolatáról lesz szó, mert sokszor felmerül a kérdés, hogy a poloskák károsítják-e a fügét. A válasz pedig senkinek sem lesz ínyére, mert igen. A Zöld vándorpoloskáról (Nezara viridula) még nem olvastam sehol, hogy fügerajongó lenne  (bár a fotó bizonysága szerint megfordul azért rajta) , de az Ázsiai márványospoloska  (Halyomorpha halys) sajnos igen csak kedveli a fügét is. Ez a kártevő egy invázós faj, amely Európában a 2010-es évek elején jelent meg, és azóta gyakorlatilag a teljes kontinensen elterjedt már. Az ázsiai márványospoloska megjelenése A felnőtt egyedek körülbelül 1,7 cm hosszúak, és kb. ugyanilyen szélesek, és jellegzetes, pajzs alakú a formájuk. Külön

A különböző online közösségi platformokon – illetve a nekem írt levelekben is – rendszeresen felmerülő kérdés, hogy az egy-két éve ültetett fügék növekedése látszólag megállt, miközben teljesen egészségesnek tűnnek. Ilyenkor jönnek a kérdések, hogy mit kellene tenni, hogy növekedésnek induljon a nem régen elültetett fügecsemete. Azért írtam az imént azt, hogy látszólag megállt a fejlődésben, mert valójában nem állt meg. Ez az állapot csak a füge föld feletti részét érinti, a talajszint alatt gőzerővel folyik a fejlődés, növekedés, a gyökerek térhódításával. Fontos ugyanis tudni, hogy a növények mindig arra törekszenek, hogy a gyökérzetük és a lombkoronájuk arányban legyenek egymással. Általánosan a füge esetében elmondható, hogy egy egészséges növény esetében minimum 1:1 arányúnak kell lennie a gyökérzet, és a lombkorona arányának, de jobb, ha a gyökérzet javára billen el a mérleg nyelve. A füge évi növekedése fajtától függően elérheti, vagy akár meg is haladhatja a 120 centimétert is,

Az mára már nem vitatott kérdés, hogy a Török hódoltságnak köszönhető, hogy Magyarországon meghonosodott a közönséges füge (Ficus carica) . Ugyanakkor egyáltalán nem igaz az a legenda, hogy a Tabánban, illetve a Gellért-hegy ligeteiben található fügefákat is mind a törökök ültették volna. Ők csak elindítottak egy folyamatot, amely aztán ment tovább szépen a maga útján. 😊 A Gellért-hegy fügebokrai A legtöbb fügét gyermekkoromban ezekről a fügebokrokról ettem. A Gellért-hegy lépcsőit járva, és hatalmas parkjaiban szaladgálva, bringázva, hamar megéhezik az ember, és ilyenkor jó volt odaszaladni egy-egy fügbokorhoz, és teletömni a pocakot (amikor nem érett a füge, ettünk húsos somot, vörös bélű almát, diót, galagonyát, mogyorót, mikor mi volt éppen) . 😊 A Gellért-hegyi fügebokrok a helyi klimatikus viszonyok miatt jellemzően a hegy déli oldalán találhatóak. De arrafelé igen sok van belőlük, és úgy tartják, hogy ezek viszont a budavári fügékkel ellentétben tényleg török eredetűek, és néme

A fügés recepteket általában a gasztroblogunkban szoktam közzétenni, mert az receptekre van optimalizálva, míg a Fügés ember inkább amolyan online folyóirat jellegű. Azonban a minap olyan finomságot skerült készítenünk, amiről muszáj itt is beszámolnom, mert nem megszokott, nem mindennapi. Ez a finomság nem más, mint a diós-mandulás fügeszalámi , amely hozzáadott cukor és tartósítószerek nélkül készült, így beépíthető az egészséges étrendbe is. Receptet itt nem teszek közzé, azért tessék ellátogatni az Ezt fald fel! gasztroblogunkba. 😊 Az összetevőket illetően pedig rengeteg finomság és jóság van benne (dió, mandula, ánizs, vanília, balzsamecet, fahéj, vörösbor, szőlőlé) , amitől tényleg nem egy szokványos édesség. Több fügeszalámi recept is van fent a magyar weben, de azok vagy túl egyszerűek, amolyan alapreceptek, vagy érthetetlen módon tele vannak tömve hozzáadott cukorral, amire egy olyan gyümölcs esetében, mint a füge, abszlút semmi szükség. De nem is szaporítom a szót, ez a p

Két nap híján két éve írtam cikket a fügekávéról és annak történetéről . Már akkor tudtam, hogy ezt egyszer ki kell próbálnom nekem is. Mivel a fügeimádat mellett kísérletező kedvű gasztroblogger is vagyok , biztos voltam benne, hogy ez a nap el fog jönni. És el is jött... 😊 Nagyjából egy hete, hogy igen jó áron sikerült hozzájutnom aszalt fügéhez (200 grammos fügekoszorú formájában) , ezért többet is vettem belőle egyszerre, hiszen fügéből sosem lehet elég. Paradoxonnak tűnhet, hogy itt egy fügeőrült, akinek több, mint 160 fügefajtája van, de mégis veszi a fügét. Hát igen! Ez azért van, mert sajnos a fügéim nagy része mindössze egy-két éves, így az a mennyiség, ami megterem rajtuk, elfogy frissen. Ha feldolgozni is szeretnék, még sajnos nekem is vennem kell a fügét (reméljük, már nem sokáig) . 😁 Szóval én vettem a fügét, de akinek aszalásra alkalmas fügefajtája van, az saját magának is megaszalhatja a fügét a napfény segítségével . De, hogy a tárgynál maradjak: a vásárolt fügék egy

Korábban már írtam cikket arról, hogy a fügelevélben mennyi, szervezetünk számára hasznos anyag található, és hogy amúgyis segítség lehet a cukorbetegség elleni küzdelemben. Nem kívánom az ott leírtakat itt megismételni, akit érdekel, olvassa el az  Itt a fügeszezon, tudtad, hogy a levele is gyógyhatású?  című cikkemet, mert abból mindent megtudhat a fügelevél, és a cukorbetegség kapcsolatáról. Ezen cikkem a fügelevél teáról fog szólni, és ha végigolvasod, meg fogod tudni, hogyan kell begyűjteni és kiszárítani a fügeleveleket, és hogy abból milyen módon tudsz teát készíteni. A fügelevél tea természetesen nem csak cukorbetegek számára ajánlható. Ha szeretsz teázni, akkor kiválthat egy-egy csésze fekete teát, aminek áldásos hatása leginkább este lesz érezhető. A fügelevélben ugyanis nincsenek élénkítő anyagok, így nem fogják gátolni az esti elalvást. Emellett rendkívül kellemes illata van, főleg ha pár csepp mézzel édesítjük. 😊 Milyen fügelevél alkalmas tea alapanyagnak? Csak egészséges

Az FMV-ről, vagyis a füge mozaik vírusról korábban már írtam cikket , amelyben részleteztem ennek a vírusnak, és a fügének a viszonyait. Azonban hiába minden kísérletem arra, hogy tisztába tegyem ezt a témát, valahogy mégis makacsul be van vésődve a kerttulajdonosok fejébe, hogy ha a fügéjük FMV-vel fertőzött, akkor azt meg kell semmisíteni. Ha ez így lenne, a világ fügeállományának nagyjából a felét tűzre hajíthatnánk, nem kis fejtörést okozva ezzel a biodiverzitásnak, és a füge-állatok szimbiotikus kapcsolatrendszerének. Ezért úgy döntöttem, írok még egy cikket, amiben megpróbálom ismét foganatosítani, hogy teljesen felesleges a mozaikvírussal fertőzött fügéket megsemmisíteni, mert a vírus valódi betegséget az esetek 99%-ban nem okoz. A tudomány mai állása szerint a füge mozaik vírus ott van a fügéknek túlnyomó részében, akárcsak a herpeszvírus a legtöbb emberben, mégsem okoz általában gondot. Jó, de akkor miért beteg tőle néhány füge? A füge mozaik vírus éppen úgy, mint a herpeszvír