Fügés ember

A minap egy nagyon érdekes kérdést tett fel valaki a közösségi hálón. A kérdés lényege az volt, hogy diófák alatt, vagy legalábbis azok gyökérzónájában lehet-e fügefákat ültetni, illetve sikeresen nevelni. Elsőre azt mondhatná az ember, hogy miért is ne lehetne? De ha kicsit tudományosabb oldalról is megvizsgáljuk, mindjárt értelmet nyer a kérdés. 😊

A diófák gyökere (is) ugyanis termel egy juglon nevet viselő vegyletet, amely gátló hatással van a növények többségére. Ezért tapasztalhatjuk azt, hogy a difák alatt sokkal kevesebb növény él meg tartósan. Persze jogosnak tűnhet a kérdés, hogy minek akarna valaki a diófa árnyékába ültetni egy olyan napfény- és melegigényes növényt, mint a füge? De mielőtt ilyet kérdezünk vegyük figyelembe, hogy a fák gyökérzónája akár kétszer is nagyobb lehet, mint amekkora a lombkorona...

De mi is az a juglon?

A joglon egy, a diófafélék által termelt alleopátiás (olyan vegyület, amely igyekszik más növények fejlődését befolyásolni) és fitotoxikus (más növényekre mérgező hatású) vegyület, amely gátolja más növények növekedését. Több fajta növénynek is vannak olyan túlélési stratégiái, hogy valamilyen hatást gyakorolnak a közelükben élő más növényekre. A diófafélék ezt a juglon vegyület termelésével érik el, amely a növények gyökér- és szárnövekedésére van gátló hatása. Ugyanakkor több növényfaj is létezik amely részleges, vagy teljes immunitást mutat a juglonra. Akit a juglon vegyület jobban érdekel, itt olvashat róla bővebben [angol], és itt magyarul.

Ez a vegyület a diófa minden részében megtalálható a gyökereitől a leveleken át a dióburokig, és ezen vagyület miatt állítják, hogy a diófa részei nem komposztálhatóak. Magyar nyelvű forrásokban általában tévesen azt állítják, hogy csak a zöld részekben található meg (kivétel ez alól az Orosz Péter féle Könyv a dióról, mert ő leírja, hogy a gyökerekben is jelen van a juglon), de tudományos vizsgálatok igazolták, hogy a diófa gyökereiben is jelen van a juglon. Egy 1942-es tanulmány szerint például a paradicsom, és a lucerna csírázását, és a palánták növekedését gátolja a diógyökérdarabokkal való érintkezés, ami további tudományos bizonyítékot szolgáltat a juglon fitotoxicitására.

Ezen vegyület miatt állítják egyébként, hogy a diófa részei nem komposztálhatóak. Ellenben tudományosan bizonyított tény, hogy a juglon vegyület sem örökkévaló, így idővel elbomlik, azaz nyugodtan komposztálhatjuk a diófa részeit is. Arra azonban érdemes figyelni, hogy egyszerre túl sok diófa rész ne kerüljön a komposztra, mert a juglonnak sejtkárosító hatása is van, ami miatt mérgező a komposztban élő hasznos élőlények számára.

Fontos tudni azt is, hogy a juglon vízben nem oldható anyag, és a talajban nem vándorol messzire (maximum 2-3 centiméterre) a kiválasztódás helyétől. A talajba kétféleképpen kerülhet a juglon: a gyökerekből kiválasztódva, és a lehullott levelekből csapadék által kimosódva (nem kioldva). A dió gyökerei a lombkorona szélétől még legalább két méteres távolságban is jelen vannak a talajban. Elmondható tehát, hogy a juglonhatás a diófa lombkoronájának minden irányba két méterrel megnövelt területén érvényesül leginkább.

Azt is le kell írnom, hogy a juglon vegyület csak az élő diófában termelődik. Ha kivágunk egy diófát, akkor a lombkorona hiányában a föld alatti része szép lassan elhal, és bomlásnak indul. Inentől ugyanaz érvényes rá nagyjából, mint a diófa részeinek komposztálására, azaz, idővel elbomlik a benne található juglon is, így nem fejti ki továbbá fitotoxikus hatását.

De akkor lehet, vagy nem lehet diófa közelébe fügét ültetni?

Alapos keresgélés után sikerült találnom egy listát a juglonrezisztens, illetve juglonnal szemben toleráns növényekről [PDF angol]. Ezen a listán ugyan konkrétan nem szerepel a füge, de szerepel az eperfa, a füge pedig az eperfafélék családjába tartozik. Így bár teljesen egyértelműen nem jelenthetjük ki, hogy a füge rezistens, vagy toleráns lenne a juglonra, de erősen feltételezhető, hogy úgy van.

Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy lehet azért fügés felületeken olvasni arról, hogy feketediók közelében is kielégítően fejlődnek a fügék, valamint nekem is van több fügém is diófa húsz méteres körzetében (egy alig öt méterre a diófától), és nem vettem észre, hogy lassabban fejlődnének, mint azok, amelyek jelentősen távolabb lennének a diófától. Ezért én azt gondolom, hogy nincs különösebb okunk attól félni, hogy egy dióültetvény kellős közepére ültetett fügefa lassú, és fájdalmas pusztulásra lenne ítélve. A fügefák alkalmazkodó, és megújulási képessége amúgy is rendkívülinek mondható. 😊