gondozás , tudomány , ültetés ,

Lehet-e fügéket diófák közelébe ültetni?

A minap egy nagyon érdekes kérdést tett fel valaki a közösségi hálón. A kérdés lényege az volt, hogy diófák alatt, vagy legalábbis azok gyökérzónájában lehet-e fügefákat ültetni, illetve sikeresen nevelni. Elsőre azt mondhatná az ember, hogy miért is ne lehetne? De ha kicsit tudományosabb oldalról is megvizsgáljuk, mindjárt értelmet nyer a kérdés. 😊

A diófák gyökere (is) ugyanis termel egy juglon nevet viselő vegyletet, amely gátló hatással van a növények többségére. Ezért tapasztalhatjuk azt, hogy a difák alatt sokkal kevesebb növény él meg tartósan. Persze jogosnak tűnhet a kérdés, hogy minek akarna valaki a diófa árnyékába ültetni egy olyan napfény- és melegigényes növényt, mint a füge? De mielőtt ilyet kérdezünk vegyük figyelembe, hogy a fák gyökérzónája akár kétszer is nagyobb lehet, mint amekkora a lombkorona...

De mi is az a juglon?

A joglon egy, a diófafélék által termelt alleopátiás (olyan vegyület, amely igyekszik más növények fejlődését befolyásolni) és fitotoxikus (más növényekre mérgező hatású) vegyület, amely gátolja más növények növekedését. Több fajta növénynek is vannak olyan túlélési stratégiái, hogy valamilyen hatást gyakorolnak a közelükben élő más növényekre. A diófafélék ezt a juglon vegyület termelésével érik el, amely a növények gyökér- és szárnövekedésére van gátló hatása. Ugyanakkor több növényfaj is létezik amely részleges, vagy teljes immunitást mutat a juglonra. Akit a juglon vegyület jobban érdekel, itt olvashat róla bővebben [angol], és itt magyarul.

Ez a vegyület a diófa minden részében megtalálható a gyökereitől a leveleken át a dióburokig, és ezen vagyület miatt állítják, hogy a diófa részei nem komposztálhatóak. Magyar nyelvű forrásokban általában tévesen azt állítják, hogy csak a zöld részekben található meg (kivétel ez alól az Orosz Péter féle Könyv a dióról, mert ő leírja, hogy a gyökerekben is jelen van a juglon), de tudományos vizsgálatok igazolták, hogy a diófa gyökereiben is jelen van a juglon. Egy 1942-es tanulmány szerint például a paradicsom, és a lucerna csírázását, és a palánták növekedését gátolja a diógyökérdarabokkal való érintkezés, ami további tudományos bizonyítékot szolgáltat a juglon fitotoxicitására.

Ezen vegyület miatt állítják egyébként, hogy a diófa részei nem komposztálhatóak. Ellenben tudományosan bizonyított tény, hogy a juglon vegyület sem örökkévaló, így idővel elbomlik, azaz nyugodtan komposztálhatjuk a diófa részeit is. Arra azonban érdemes figyelni, hogy egyszerre túl sok diófa rész ne kerüljön a komposztra, mert a juglonnak sejtkárosító hatása is van, ami miatt mérgező a komposztban élő hasznos élőlények számára.

Forrás: dioskonyv.hu

Fontos tudni azt is, hogy a juglon vízben nem oldható anyag, és a talajban nem vándorol messzire (maximum 2-3 centiméterre) a kiválasztódás helyétől. A talajba kétféleképpen kerülhet a juglon: a gyökerekből kiválasztódva, és a lehullott levelekből csapadék által kimosódva (nem kioldva). A dió gyökerei a lombkorona szélétől még legalább két méteres távolságban is jelen vannak a talajban. Elmondható tehát, hogy a juglonhatás a diófa lombkoronájának minden irányba két méterrel megnövelt területén érvényesül leginkább.

Azt is le kell írnom, hogy a juglon vegyület csak az élő diófában termelődik. Ha kivágunk egy diófát, akkor a lombkorona hiányában a föld alatti része szép lassan elhal, és bomlásnak indul. Inentől ugyanaz érvényes rá nagyjából, mint a diófa részeinek komposztálására, azaz, idővel elbomlik a benne található juglon is, így nem fejti ki továbbá fitotoxikus hatását.

De akkor lehet, vagy nem lehet diófa közelébe fügét ültetni?

Alapos keresgélés után sikerült találnom egy listát a juglonrezisztens, illetve juglonnal szemben toleráns növényekről [PDF angol]. Ezen a listán ugyan konkrétan nem szerepel a füge, de szerepel az eperfa, a füge pedig az eperfafélék családjába tartozik. Így bár teljesen egyértelműen nem jelenthetjük ki, hogy a füge rezistens, vagy toleráns lenne a juglonra, de erősen feltételezhető, hogy úgy van.

Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy lehet azért fügés felületeken olvasni arról, hogy feketediók közelében is kielégítően fejlődnek a fügék, valamint nekem is van több fügém is diófa húsz méteres körzetében (egy alig öt méterre a diófától), és nem vettem észre, hogy lassabban fejlődnének, mint azok, amelyek jelentősen távolabb lennének a diófától. Ezért én azt gondolom, hogy nincs különösebb okunk attól félni, hogy egy dióültetvény kellős közepére ültetett fügefa lassú, és fájdalmas pusztulásra lenne ítélve. A fügefák alkalmazkodó, és megújulási képessége amúgy is rendkívülinek mondható. 😊

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

  1. Nálunk egy csodaszép “öreg” fügebokor van közvetlenül a diófánk alatt,D-i fekvés mellett. Szépen terem,és nagyon jól érzi magát. Sajnos eljött a pillanat,hogy egy felújítás miatt megkíséreljük a bokor áttelepítését egy picit messzebb a háztól,de akkor is a dió alatt maradna. Hátha sikerül az átmenekítés…!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az átültetést vegetációs időn kívül javasolnám csak, azaz az őszi lombhullás és a tavaszi rügyfakadás között fagymentes időben. Akkor nagy az esélye, hogy túléli. ☺

      Törlés

Szólj hozzá!

Népszerű cikkek

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudj

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Időjárás

Címkék

adriai állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérsarj hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság lexikon litofita LSU füge madarak magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu