Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?
Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét (Ficus Carica), és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően.
A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell...
Kell-e metszeni a fügét?
A későbbi évek során már nem kell metszeni a fügét. Ha békén hagyjuk, hogy saját genetikája szerint növekedhessen, meg fogja hálálni. Ahogy telnek az évek, úgy fog egyre lassabban növekedni, és egyre többet teremni. De ha mégis azt látnánk, hogy túlnőtte az általunk gondolt, vagy kezelhető méretet, akkor se kezdjük el mindenhol vagdosni, mert csúnyán megbosszulja ezt a füge a követező évek csökkenő termésmenyiségével. Inkább csináljuk azt, hogy egész ágakat vágunk ki a talajszinten. Így nem többszörös elágazásokra kényszerül a füge, hanem legfeljebb talajszintről, gyökérről fog újabb hajtásokat hozni, amelyekkel felválthatjuk a régebbi, elöregedett, túlnőtt ágakat. Ilyenből viszont egyszerre sose vágjunk vissza túl sokat, mert az sokkot okozhat szegény fügénknek. Legfeljebb a teljes bokor egyharmadát vághatjuk így vissza egy évben, azután hagyjuk visszaerősödni a fügénket. Ha megfogadod ezeket a tanácsokat, akkor a fügéd rendszeresen és nagyon sokat fog teremni.
Mikor kell metszeni a fügét?
Mindenképpen a téli időszak végén, amikor már erős fagyok nem várhatóak, de még az előtt, hogy a növény nedvkeringése beindulna. Nyáron, vegetációs időszakban semmiképp sem javasolt a füge metszése, mert olyankor nagyon erős a keringése, és a vágások felületén tejnedvet fog ereszteni, ami a bőrt irritálhatja, tehát nekünk sem jó, valamint a növényre nézve is káros. Ha nyáron egyszerre sok felületen van friss vágás, akkor a növény rengeteg nedvet veszíthet, ami a fejlődésben visszavetheti, vagy akár kritikus esetben el is pusztulhat. Gondoljuk csak el, ha minket egyszerre 30-40 helyen megvágnak, és igaz, hogy mindegyik sebből, éppen csak folyik a vér, de a sebeink együttesen okozhatnak olyan mennyiségű vérzést, melytől elájulhatunk, vagy akár meg is halhatunk.
Ezért azt tanácsolom mindenkinek, hogy amennyiben csak teheti, nyáron ne vagdossa a fügét, mert bár a füge igen szívós növény, - mondhatnánk azt is, hogy a füge a növényvilág egyik Chuck Norrisa, aki azt is túléli, ha belehal valamibe - de azért meghálálja, ha nem feszegetjük a határit. Az őszi metszést pedig azért nem javaslom, mert a füge a mi éghajlatunkon sokszor szenved rélszeges fagykárt, és lehet pont olyan ágakat vágunk le ősszel, amelyek amúgy túlélnék a telet, és olyanokat hagyunk meg, amelyek a tél végére elfagynak. Ezért saját magunk érdekében kerüljük el az őszi metszést is.
Végszónak...
A legvégére már csak annyit mondanék, hogy az itt leírtak kizárólag házikerti körülmények közötti szabadföldi ültetésre érvényesek. Abban az amúgy hazánkban ritka esetben, ha nagyüzemi termesztésben akarsz fügéket nevelni, mások a szabályok, hiszen ültetvényi formában a növény genetika szerinti "akarata" másodlagos szempont a mi gazdasági érdekünkhöz képest, de ebbe ennél jobban nem mennék bele. Legyen annyi elég, hogy szőlőt is másként termelünk nagyüzemi gazdaságban, mint otthon a kiskertben. A konténeres fügékre is más szabályok vonatkoznak, hiszen ott a konténeres nevelés egyik alapvetően kötelező igénye a folyamatos metszés, de most ezt sem keverném ide, talán majd máskor írok róla részletesebben.
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés tartalmak létrehozása rengeteg időt és energiát emészt fel. És mint tudjuk, az idő pénz. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Ezt magánemberként egyre nehezebben tudom előteremteni, pedig azt gondolom, hogy értékteremtő projektbe fogtam bele. Ha sikerül megtalálnom azt a nagyjából két tucatnyi fügefajtát, amelyek termesztésével komoly sikereket lehet elérni Magyarország változóban lévő éghajlatán, az minden fügekedvelőnek csak jó lehet. Ha szerinted is értékes az önkéntes kutatómunkám, és van rá lehetőséged, kérlek, támogass engem, és ezáltal légy részese te is mindannak, amit megalkotok, létrehozok.
Köszönöm rèszletes, kimerìtő tàjékoztatàsàt
VálaszTörlésIgazán nincs mit. Örülök, ha segíthettem! :)
TörlésRengeteg termést hoz a bokrom, de nem érik be ,csak egy pár termés,az alsó részén a bokornak Mi az oka?
VálaszTörlésEzt ennyi információból lehetetlen megállapítani sajnos. :(
TörlésA megvásárolt ingatlanhoz járt egy jókorára nőtt (2-3 m) fügebokor is, amely teljesen beérett, de zöld színű ízletes termést produkál. A vastag ágak mellett rengeteg új, talajközeli hajtás is van. Ezeket sem kell eltávolítani? Soha nem foglalkoztam fügebokorral...... Küldenék képet is, ha lehetne....
VálaszTörlésNem szükséges. Sőt, igazából a nagyon vastag, felkopaszodott ágakból lehet néha egy-kettőt tőből kivágni, hogy folyamatosan a fiatalabb hajtások vegyék át a helyüket. Így nem kopaszodik fel annyira, hogy évek múltán már csak létráról lehessen szüretelni. 😊
Törlés