Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét (Ficus Carica), és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell...

Kell-e metszeni a fügét?

A válasz összetett, mert igen és nem. Igen, az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudjon a gyökerek fejlesztésére fordítani a növény. A másik ok, amiért érdemes az ültetést követően a fügét visszametszeni, hogy már a talajhoz közel elágazásra kényszerítsük a növényt. Mivel a füge egy fagyérzékeny növény, és a mi éghajlatunkon bármelyik télen szenvedhet részleges, vagy akár teljes fagykárt, érdemesebb bokor formára nevelni. Így, ha egy-egy ág, ágrész el is fagy, nagy rá az esély, hogy a bokor többi része még abban az évben terem is. Ezért érdemes a fügét bokornak nevelni. Ehhez pedig az ültetés után érdemes a kétharmadára visszavágni. Ha ezt megtesszük, akkor a növény a vágás alatt több irányba is új ágakat fog növeszteni. Ennyi az első év metszése, ezt követően hagyjuk a fügénket kedvére növekedni.

Egy újabb igen, ha folyamatosan szabályozni szeretnénk a fügénk koronaformáját. Azt azonban érdemes tudni, hogy ha egyszer elkezdjük alakítani, metszeni a fügét, akkor nem nagyon lehet abbahagyni, mert erős vegetatív növekedésbe kezd, és teljesen elburjánzhat. Ha viszont van időnk, és kedvünk is formálgatni, akkor azt a következők mentén érdemes elvégezni. Mivel a füge az egy éves vagy annál idősebb ágakon hozza a terméseit, ezért figyelni kell, hogy milyen ágrészeket metszünk le, mert könnyen az évi termést vághatjuk le ideje korán. Ha mindenképpen szabályozni akarjuk a fügénk növekedését, akkor a fő ágakból eredő, negyvenöt foknál hegyesebb szögben, erősen felfelé növő ágakat, valamint a korona belsejében egymásnak keresztbe növő ágakat vágjuk ki. Ezen felül ritkíthatunk a koronán, hogy több fény jusson a belsejébe. Ha nagyon kicsi a helyünk a kertben, akkor, a kívánt magasságig folyamatosan visszavághatjuk a fügét, de ez rendszeresen sok elágazódáshoz fog vezetni, amitől tömörödik, sűrűsödik a bokor. Ilyenkor szinte biztosan folyamatosan kell majd ritkítani is, ami ahhoz vezet, hogy a füge levél és termő rügyeinek aránya irreális mértékben eltolódik a levélrügyek irányába, és nagyon erős vegetatív növekedéssel és a várhatónál kevesebb terméssel fog a füge reagálni a folyamatos metszésre.

Ezen okok miatt én mindenkit óva intek a füge metszésétől. És el is érkeztünk az én álláspontomhoz, azaz, hogy nem kell metszeni a fügét. A füge szerencsére tudja, mi jó neki. A fajtájának megfelelő genetikai kód szerint van egy rá jellemző méret, forma, aminek elérésére törekszik. Ha eléri azt, akkor a növekedése lelassul. Olyan ez, mint az ember gyermeke. Nő, nő, növekszik, aztán egyszer csak eléri a genetikája szerinti magasságot, és nem nő tovább. Én tehát azt tanácsolom, hogy jól válasszunk fajtát (vannak fél törpe fajták, amelyek 3 méter magasságúak nagyjából, vannak egészen törpe fajták, amik maximum 2 méter magasságúak, de vannak hatalmas, akár 8-9 m magasra növő fajták is éppen úgy, ahogy vannak erősen felfelé törő fajták, és vannak inkább oldalra terebélyesedő szétterülő fajták is) a rendelkezésre álló helyünk alapján, majd a megfelelő helyre ültessük el fügénket. Az ültetés évében, és esetleg még a következő évben vágjuk vissza kicsit, hogy a gyökerei megerősödjenek, azután ne bántsuk. A metszést korlátozzuk kimondottan a fagykárok nyomainak eltüntetésére, azaz minden tél végén, amikor már az erősebb fagyok biztosan elmúltak, vágjuk le az elfagyott ágrészeket.

A későbbi évek során már nem kell metszeni a fügét. Ha békén hagyjuk, hogy saját genetikája szerint növekedhessen, meg fogja hálálni. Ahogy telnek az évek, úgy fog egyre lassabban növekedni, és egyre többet teremni. De ha mégis azt látnánk, hogy túlnőtte az általunk gondolt, vagy kezelhető méretet, akkor se kezdjük el mindenhol vagdosni, mert csúnyán megbosszulja ezt a füge a követező évek csökkenő termésmenyiségével. Inkább csináljuk azt, hogy egész ágakat vágunk ki a talajszinten. Így nem többszörös elágazásokra kényszerül a füge, hanem legfeljebb talajszintről, gyökérről fog újabb hajtásokat hozni, amelyekkel felválthatjuk a régebbi, elöregedett, túlnőtt ágakat. Ilyenből viszont egyszerre sose vágjunk vissza túl sokat, mert az sokkot okozhat szegény fügénknek. Legfeljebb a teljes bokor egyharmadát vághatjuk így vissza egy évben, azután hagyjuk visszaerősödni a fügénket. Ha megfogadod ezeket a tanácsokat, akkor a fügéd rendszeresen és nagyon sokat fog teremni.

Mikor kell metszeni a fügét?

Mindenképpen a téli időszak végén, amikor már erős fagyok nem várhatóak, de még az előtt, hogy a növény nedvkeringése beindulna. Nyáron, vegetációs időszakban semmiképp sem javasolt a füge metszése, mert olyankor nagyon erős a keringése, és a vágások felületén tejnedvet fog ereszteni, ami a bőrt irritálhatja, tehát nekünk sem jó, valamint a növényre nézve is káros. Ha nyáron egyszerre sok felületen van friss vágás, akkor a növény rengeteg nedvet veszíthet, ami a fejlődésben visszavetheti, vagy akár kritikus esetben el is pusztulhat. Gondoljuk csak el, ha minket egyszerre 30-40 helyen megvágnak, és igaz, hogy mindegyik sebből, éppen csak folyik a vér, de a sebeink együttesen okozhatnak olyan mennyiségű vérzést, melytől elájulhatunk, vagy akár meg is halhatunk.

Ezért azt tanácsolom mindenkinek, hogy amennyiben csak teheti, nyáron ne vagdossa a fügét, mert bár a füge igen szívós növény, - mondhatnánk azt is, hogy a füge a növényvilág egyik Chuck Norrisa, aki azt is túléli, ha belehal valamibe - de azért meghálálja, ha nem feszegetjük a határit. Az őszi metszést pedig azért nem javaslom, mert a füge a mi éghajlatunkon sokszor szenved rélszeges fagykárt, és lehet pont olyan ágakat vágunk le ősszel, amelyek amúgy túlélnék a telet, és olyanokat hagyunk meg, amelyek a tél végére elfagynak. Ezért saját magunk érdekében kerüljük el az őszi metszést is.

Végszónak...

A legvégére már csak annyit mondanék, hogy az itt leírtak kizárólag házikerti körülmények közötti szabadföldi ültetésre érvényesek. Abban az amúgy hazánkban ritka esetben, ha nagyüzemi termesztésben akarsz fügéket nevelni, mások a szabályok, hiszen ültetvényi formában a növény genetika szerinti "akarata" másodlagos szempont a mi gazdasági érdekünkhöz képest, de ebbe ennél jobban nem mennék bele. Legyen annyi elég, hogy szőlőt is másként termelünk nagyüzemi gazdaságban, mint otthon a kiskertben. A konténeres fügékre is más szabályok vonatkoznak, hiszen ott a konténeres nevelés egyik alapvetően kötelező igénye a folyamatos metszés, de most ezt sem keverném ide, talán majd máskor írok róla részletesebben.