Fügés ember

A Közönséges füge (Ficus carica) gyökérrendszerének átfogó tudományos monográfiája: morfológiai, anatómiai és ökofiziológiai elemzés Az utóbbi időben többször láttam vitát a közösségi oldalakon arról, hogy milyen is a füge gyökérzete valójában, és hogy mennyire eltérő egy magonc és egy dugványról nevelt füge gyökérzete. Felvetődött az az elképzelés, hogy a magonc füge karógyökeret növeszt, amit a dugvány nem tud, mert neki csak járulékos gyökerei vannak. A feltételezés szerint nagyon megéri fügét nevelni magról, majd később arra oltani nemest, mert így ellenállóbb és magasabb tűrőképességű fügénk lehet. Még mindig ugyanezen elképzelés szerint a magról nevelt füge gyökerei 10-15 vagy akár 50 méteres mélységekbe lehatolhat, ami számomra abszolút nem hiteltelen volt. De aki ismer, tudja, hogy nem hagyom annyiban a dolgokat, ezért belevetettem magam ebbe nem kicsit bonyolult témába, és nem sajnáltam az időt és energiát. Több, mint két tucat angol nyelvű kutatási anyagot lapoztam át, hogy...

Ahogy az itt az Alföldön lenni szokott, idén is igen nagy lendülettel érkezett a tavasz a télbe. Úgy értem ezt, hogy február második felében jött egy olyan erős és tartós felmelegedés, hogy nem csak a hagyományosan megszokott gyümölcsfák kezdtek el ébredezni, de március első felében már hajtani kezdett a kertek alatt a füge. A nagyobb városokban, ahol a hősziget hatás miatt ennek kisebb a veszélye, nem olyan nagy gond ez, mint vidéken. Miért is baj ez? Azért, mert miután a növények nedvkeringése beindul, rendkívüli módon lecsökken a fagytűrésük. Emiatt panaszkodnak a barack félék, illetve sokszor az almák miatt a gazdák minden évben, és már nem ez az első év, amikor ebbe a sorba beáll a füge is. Április elejére már itt, Farmoson is cseresznye vagy akár dió méretű fügéket is mutattak a fügebokrok, amelyeket már a kipattant rügyekből előbújó levelek is kísértek. Jött a sarkvidéki hideg! Aztán jött egy hirtelen sarkvidéki hideg légtömeg, amely ugyan ide, Farmosra fagyot nem hozott...

Sok témában írtam már cikkeket a fügével kapcsolatban, de a minap egy olyan kérdést tett fel nekem egy olvasó, amire eddig nem is gondoltam, hogy felmerülhet. A kérdés az volt, hogy jó ötlet lehet-e fügefát magaságyásba ültetni. Gondoltam, a válaszomat egy részletes és alapos cikkben írom meg. 🤠 Manapság egyre népszerűbbek a házikertészek körében a magaságyások. Ezek lehetnek a talaj szintjétől mindössze néhány centiméterrel megemelve, vagy akár méteres magasságban is attól függően, hogy milyen célból készülnek. Néhány dolog azonban közös a magaságyásokban, ezek pedig a következők: Télen a talaj hamarabb, és jobban lehűl benne, mert kevésbé tud érvényesülni a talajból felfelé sugárzó talajhő. Tavasszal hamarabb indul melegedésnek a talaja, mert jobban érvényesül benne a napsugárzás melegítő ereje. Ugyanakkor a hideg tavaszi éjszakákon vissza is hűl, így a nappali/éjjeli hőmérsékletváltozások kevésbé kiegyenlítettek benne. Hamarabb kiszárad benne a talaj a nyári h...

Sokat lehet olvasni a növénytársításokról mostanában, ami jó dolog, mert talán egyfajta szemléletváltás küszöbén állhat a kiskerti növénytermesztés. Ez nagyon jó dolog, mert idővel talán egyfajta igényt támaszt majd a nagyobb gazdaságok felé a lakosság részéről, hogy ott is történjen változás a mai kemikáliákra támaszkodó, talajkizsákmányoló gazdálkodás felől a permakultúra felé. A minap a Mikorrhiza gomba és a füge szimbiotikus kapcsolatáról írtam cikket, amelyben azt mutattam be, mennyivel kisebb energiabefektetéssel lehet fügét termeszteni, ha alkalmazzuk a természetes társakat, most pedig a füge növénytársításairól fogok írni. Hiszen ha más, egyéb növények esetében sikeres lehet a növénytársítás, akkor miért ne lehetne a füge esetében is. De először tisztázzunk egy fontos kérdést. Mi is az a növénytársítás? „A talaj egészsége és a növények jólléte, a termés fokozása, a betegségek megelőzése érdekében eredményesen alkalmazhatóak a vetésváltások és a növénytársítások. A vetés...

Mikor ültessem ki a fügét a kertbe? Ősszel, vagy inkább tavasszal? Ezek a kérdések nagyon sokszor előtérbe kerülnek ilyenkor, amikor beköszöntenek az első esős, és hűvösebb őszi napok. Ebben a cikkemben ezt a témát fogom taglalni, és álláspontomat érvekkel is alátámasztani, mert bizony nem mindegy, hogy mikor ültetjük ki a fügét szabadföldbe. Bár azt szokás mondani, hogy konténeres növényeket bármikor lehet fagymentes időben ültetni, ez sajnos így ebben a formában nem teljesen igaz. Mert ugye nem ugyanazzal az eséllyel indul egy májusi kellemesen napos, esős időszakban ültetett füge, egy októberi hűvös időben ültetett füge, és egy júliusi aszályban ültetett füge. Pedig mindhárom időszak fagymentes. Ugyanakkor mindegyik időszakban történő ültetésnek vannak előnyei, és hátrányai is. Ezért én most sorra fogom venni a konténeres fügék számára lehetséges ültetési időszakokat, és ki fogom vesézni, hogy melyiknek mik az előnyei és hátrányai, majd a cikk vége felé megteszem saját ajánláso...

A minap egy nagyon érdekes kérdést tett fel valaki a közösségi hálón. A kérdés lényege az volt, hogy diófák alatt, vagy legalábbis azok gyökérzónájában lehet-e fügefákat ültetni, illetve sikeresen nevelni. Elsőre azt mondhatná az ember, hogy miért is ne lehetne? De ha kicsit tudományosabb oldalról is megvizsgáljuk, mindjárt értelmet nyer a kérdés. 😊 A diófák gyökere (is) ugyanis termel egy juglon nevet viselő vegyletet, amely gátló hatással van a növények többségére. Ezért tapasztalhatjuk azt, hogy a difák alatt sokkal kevesebb növény él meg tartósan. Persze jogosnak tűnhet a kérdés, hogy minek akarna valaki a diófa árnyékába ültetni egy olyan napfény- és melegigényes növényt, mint a füge? De mielőtt ilyet kérdezünk vegyük figyelembe, hogy a fák gyökérzónája akár kétszer is nagyobb lehet, mint amekkora a lombkorona... De mi is az a juglon? A joglon egy, a diófafélék által termelt alleopátiás (olyan vegyület, amely igyekszik más növények fejlődését befolyásolni) és fitotoxikus (más n...

A különböző online közösségi platformokon – illetve a nekem írt levelekben is – rendszeresen felmerülő kérdés, hogy az egy-két éve ültetett fügék növekedése látszólag megállt, miközben teljesen egészségesnek tűnnek. Ilyenkor jönnek a kérdések, hogy mit kellene tenni, hogy növekedésnek induljon a nem régen elültetett fügecsemete. Azért írtam az imént azt, hogy látszólag megállt a fejlődésben, mert valójában nem állt meg. Ez az állapot csak a füge föld feletti részét érinti, a talajszint alatt gőzerővel folyik a fejlődés, növekedés, a gyökerek térhódításával. Fontos ugyanis tudni, hogy a növények mindig arra törekszenek, hogy a gyökérzetük és a lombkoronájuk arányban legyenek egymással. Általánosan a füge esetében elmondható, hogy egy egészséges növény esetében minimum 1:1 arányúnak kell lennie a gyökérzet, és a lombkorona arányának, de jobb, ha a gyökérzet javára billen el a mérleg nyelve. A füge évi növekedése fajtától függően elérheti, vagy akár meg is haladhatja a 120 centimétert...

Egy általános érvényű cikket már írtam a  Korosabb, idősebb füge átültetése címmel, amely leírja a menetét általánosságban egy füge átültetésének. Ebben a posztban ezt most egy konkrét füge átültetésének lépéseivel leírva mutatnám be. Egy kedves fügekedvelő keresett meg azzal a problémával, hogy egy öt évvel ezelőtt Görögországból hozott fügéje itthon nem érlel termést, pedig odakint, Görögországban gyönyörű, zamatos lila fügék voltak a bokron. Hozott belőle szaporítóanyagot, majd elültette a kertjébe. Teremni terem, de nem érleli be. A füge tipusairól szóló cikkemben már leírtam, amit tudni kell a különböző típusú fügékről, így most itt csak annyit írok, hogy azt sikerült kideríteni, hogy ez egy szmirnai füge, amely beporzás nélkül nem érlel termést. Mivel azonban terveim között szerepel a fügedarázs betelepítése Farmosra, így megkérdeztem, kaphatnék-e belőle dugványnak valót. Erre azt mondta, ha kérem, nekem adja az egész növényt, mert neki nem kell így... Hát innen indul ...