Ilyen károkat okozhat a tavaszi fagy a fügén
Ahogy az itt az Alföldön lenni szokott, idén is igen nagy lendülettel érkezett a tavasz a télbe. Úgy értem ezt, hogy február második felében jött egy olyan erős és tartós felmelegedés, hogy nem csak a hagyományosan megszokott gyümölcsfák kezdtek el ébredezni, de március első felében már hajtani kezdett a kertek alatt a füge.
A nagyobb városokban, ahol a hősziget hatás miatt ennek kisebb a veszélye, nem olyan nagy gond ez, mint vidéken. Miért is baj ez? Azért, mert miután a növények nedvkeringése beindul, rendkívüli módon lecsökken a fagytűrésük. Emiatt panaszkodnak a barack félék, illetve sokszor az almák miatt a gazdák minden évben, és már nem ez az első év, amikor ebbe a sorba beáll a füge is. Április elejére már itt, Farmoson is cseresznye vagy akár dió méretű fügéket is mutattak a fügebokrok, amelyeket már a kipattant rügyekből előbújó levelek is kísértek.
Jött a sarkvidéki hideg!
Aztán jött egy hirtelen sarkvidéki hideg légtömeg, amely ugyan ide, Farmosra fagyot nem hozott, hiszen a minimum hőmérséklet nem volt 0.9 Celsius alatt, de sajnos így is kárt okozott. A füge nagyon rosszul reagál a hirtelen nagy hőmérséklet ingadozásra, és a 10 Celsius alatti hőmérsékletet sem kedveli túlzottan. De az, hogy egyik nap még napon majdnem 30 Celsiusig emelkedik a higanyszál a hőmérőben, a következő napon pedig már legmelegebb órában sincs 12 Celsius, azt kimondottan rosszul viseli.
Ilyenkor a stressz hatására a levelek elkezdenek felpöndörödni, kanalasodni, a fügék pedig megfázhatnak rajta, amire korai fügehullással reagál a növény. Minél kisebb méretben éri ez a sokk a füge gyümölcskezdeményeit, annál nagyobb eséllyel fogja elhullajtani őket. Így tehát, aki azt tapasztalja, hogy egyik napról a másikra a bokrán a fügék elkezdeni sárgulni, fonnyadni, ne csodálkozzon. Valószínűleg "megfázott" a növény, és ezek a tünetei. Nem kell ehhez feltétlen tényleges fagy.
De mi van, ha ténylegesen fagyott is?
Ha azonban tényleges fagy is éri ebben az induló vegetatív állapotban a fügéket, akkor azzal kell számolni, hogy a friss zöldrészek (hajtások, levelek, kicsike fügék) már mínusz két-három foknál is károsodhatnak. Az ilyen hajnali fagyok nem is annyira ritkák kora tavasszal hazánkban, ezért is szoktam azt javasolni, bármennyire is meleg a február és a március, ne bízzuk el magunkat, cserepes fügét ne ültessünk ki a kertbe május közepe előtt, mert egy április fagy nagyon sokat visszavetheti a fejlődésben, de akár végzetes is lehet a frissen kiültetett fügére.
Ilyenkor azt tapasztalhatjuk, hogy a fagy elmúltával vörösesre, majd szép lassan feketére színeződnek az elfagyott zöld részek. Még ha ezeket vissza is vágjuk, és fás részről ki is hajt, nagy stressz ez a növénynek, és több heti fejlődés, vagy akár több heti védett helyen történő előnevelést nullázunk le a túl korai kiültetéssel. Bár nagy valószínűséggel el azért nem pusztul a füge ettől, de biztos, hogy nagy lemaradást kell majd bepótolnia és rengeteg elraktározott energiája vész kárba emiatt.
A levelek leperzselésén kívül a csúcsrügyek is megfázhatnak, részlegesen elfagyhatnak, amiből aztán fura alakú, eldeformálódott levelek fejlődhetnek. Ezek a levelek úgy néznek ki, mintha valamilyen kártevő megrágta volna. De ezek nem a rágás nyomai, hanem a hidegben károsodott rügyeké. Ezt tavasz végére fokozatosan kinövi a füge, és teljesen helyrejön belőle. De ott és akkor, mikor ezek a deformált levelek elkezdenek nőni, elég ijesztők tudnak lenni.
Ebben a videóban pont az ilyen csúcsrügy elfagyásról van szó, érdemes lehet megnézni, hogy ne keverjétek össze ezt a kárképet a rágás nyomokkal.
Legyünk türelmesek!
Persze, ha előre készülünk tudatosan, akkor pár órányi átmeneti fagytól a megfelelő takarással megóvhatjuk a fügénket, de az az igazság, hogy jobb nem kockáztatni. Mindig azt tanácsolom mindenkinek, hogy legyen türelmes, és várja ki a május közepét. Addig ne ültessünk fügét szabadföldbe. Legalábbis olyat biztosan ne, aminek már beindult a nedvkeringése, mert nagy árat fizethet a füge a mi türelmetlenségünkért. És, hogy miért részesítem előnyben a füge tavaszi kiültetését az őszivel szemben, arról itt írtam: Ősszel, vagy tavasszal jobb kiültetni a fügét?
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Megjegyzések
Szólj hozzá!