biokertészkedés , dézsás füge , gondozás , trágyázás ,

Giliszták a dézsás fügék földjében – áldás vagy átok?

Akinek vannak cserepes vagy dézsás növényei, már biztosan találkozott azzal a jelenséggel, hogy az edénybe befészkelik magukat a földigiliszták. Köztudott a földigilisztákról, hogy a talajminőség szempontjából a jelenlétük rendkívül előnyös. De jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon ez igaz-e akkor is, ha az a talaj éppen egy cserépben vagy dézsában van. Ebben a cikkben ezt a kérdéskört taglalom.

A földigiliszták hasznos kis élőlények, amelyek a talajban élik egész életüket és ott is szaporodnak. Szaprofágok, amely annyit jelent, hogy korhadó-szervesanyag-maradványokkal táplálkoznak. Bizonyos fajok, mint például a közönséges földigiliszta (Lumbricus terrestris) képesek kevéssé elromlott vagy akár a teljesen friss, üde zöld növényi részekkel is táplálkozni. Ezen növényi részek kedvéért éjszaka kimásznak a föld felszínére, és ott csemegéznek. Más fajok a humuszos talajjal táplálkoznak, és erősen elbomlott, humuszos szerves anyagokat fogyasztanak. Ezek a fajok általában fakó színűek, gyengén pigmentáltak, testük hengeres keresztmetszetű és kevésbé mozgékonyak. A talaj mélyebb rétegeiben élnek, és ott egész évben aktívak. Ezekkel nem nagyon fogunk a fügéink dézsáiban találkozni, de a közönséges földigiliszta bármikor befészkelheti magát kedvenc fügéink cserepeibe, főleg ha azok nem betonon, hanem talajon állnak. Az edények alján lévő kis lyukakon könnyedén bejutnak a cserepekbe, dézsákba.

A földigiliszták egy másik csoportja erősebben pigmentált, színük erősen piros vagy rózsaszínű. Ezek többnyire a talaj felsőbb rétegeiben, illetve nagyjából 20-30 cm-es mélységig fordulnak elő, ahol általában vízszintes járatokat ásnak. Mélyebbre csak a felsőbb talajrétegek nyári kiszáradása és őszi lehűlése idején vándorolnak. Egyes fajok egész évben aktívak, másoknak van nyugalmi időszakuk is. Az erősebben pigmentált húsvörös színű fajok amelyek a föld felszínén kismértékben elbomlott növényi maradványokkal táplálkoznak, olykor igen hosszú és mély függőleges irányú járatokat ásnak. Ezek szintén bármikor bejuthatnak a fügék edényeibe, és ott befészkelhetik magukat.

De jó ez nekünk, vagy sem?

A földigiliszták képesek évente a testtömegük harmincszorosának megfelelő ürüléket lerakni a földbe, vagy éppen a földfelszínre. A 74 db/m2 egyedsűrűséget alapul véve ez kb. 135 g élőtömeget jelent, ami egy hektárra átszámítva 1,35 tonna biomassza. Ennek a mennyiségnek az éves produktuma 40,5 t/ha ellenálló, tápanyagban gazdag gilisztahumusz. Nem semmi igaz? De most jön a java! Ugyanez a mennyiség 21 db/m2-es egyedsűrűségnél 11,5 t/ha ürülék. Ez a szám már önmagában is azt jelenti, hogy örülnünk kellene annak, ha befészkeli magát a dézsáinkba néhány földigiliszta. De sajnos a képlet nem ilyen egyszerű. Ezek a kis jószágok ugyanis, ha elfogy a talajból a szervesanyag, akár még kártékonnyá is válhatnak.

"A földigiliszta a talajban lévő szerves anyagokkal táplálkozik, amelyet az útjába eső talajjal együtt nyel el. A bélcsatornájában a szerves és szervetlen anyagok bekeverednek. Miután a bélcsatornából a tápanyagok felszívódnak, a lenyelt talajt ürülékként a föld felszínére üríti. A földigilisztának jelentős szerepe van a talaj termékenysége szempontjából, mivel járataival lazítja a talajt, ami könnyíti a víz és a levegő behatolását a gyökerekhez, valamint a gyökerek eljutását a vízben gazdagabb, mélyebb rétegekbe. Ezen kívül a mélyebb rétegekből a talajt a felszínre hozza, szerves anyag tartalmát növelve megnemesíti azt. Az ürülékben ötször annyi nitrát, kétszer annyi vízben oldható foszfor, tizenegyszer annyi oldható kálium, kétszer annyi magnézium és nyomelem található, mint a környező talajban. Ezek az elemek feltétlenül szükségesek a növények normális fejlődéséhez. Érdekes módon, a földigiliszta csak azokat az anyagokat és mikroorganizmusokat nem használja el, amelyekre a növényeknek szükségük van. Azokon a területeken, ahol a talajból a vegyszeres növényvédelem a gilisztákat kipusztította, megpróbálják azokat újra telepíteni.

Ha a talajban nincs elég korhadó növényi anyag, a földigiliszták friss növényi részeket húznak be járataikba, amelyek ott elkorhadnak és táplálékul szolgálnak. A giliszták általában ártalmatlanok, de ha egy adott cserépben túl sokan vannak, ártalmassá válhatnak, mivel kénytelenek a növény vékony gyökereivel is táplálkozni. Láttam egyszer egy cserépben tartott Zygocactus-t, amely egy ideig szépen növekedett és virágzott, de egy idő után kezdett tönkremenni. Amikor a cserépből kivették, majdnem teljes egészében hiányzott a gyökere, a föld pedig tele volt gilisztával. A kertbe kitett cserépbe a giliszta könnyen bejuthat a cserép aljáén lévő, a fölösleges vizet kieresztő nyíláson. A giliszták elpusztulnak, ha kiszáradnak.

Tudományos kutatások kimutatták, hogy egy földigiliszta bélcsatornáján évente 0,15 liter föld halad keresztül. Ennek alapján, ha egy 10 × 10 × 10 cm-es cserép földjébe egyetlen földigiliszta bekerül, akkor elméletileg két év után kénytelen lesz táplálékul a növény gyökereit is felhasználni életben maradása érdekében. A számítás alapja, hogy az 1 literes cserép tartalmának 20%-a gyökér, 20%-a nagyobb méretű kavics és csak a maradék 60% a föld, amelyet a giliszta, táplálékszerzés céljából négy év alatt teljes mennyiségben átdolgoz..." — Szabó Gábor

Ez az idézet leginkább kaktuszok viszonylatában íródott, és tudjuk, hogy a kaktuszoknak nincsenek fás gyökerei, leginkább csak nagyon vékony hajszálgyökerek. Fás szárú növényeknél, mint amilyen a füge is, nem igazán tudják a földigiliszták olyan mértékben károsítani a gyökereket, hogy a növény elpusztuljon vagy sínylődjön. De azért érdemes szem előtt tartani a fent leírtakat, mert egy túl kis méretű cserépben nem jó, ha sok giliszta fészeli be magát.

A gilisztahumusz kiváló természetes trágya

Ugyanakkor saját tapasztalatom, hogy azok a dézsás fügéim, amelyeknek az edényeibe direkt telepítettem földigilisztákat, sokkal vitálisabb állapotban vannak. A dézsákban hajlamos a talaj tömörödni, és ezen sokat tudnak segíteni a földigiliszták. A füge ugyanis szereti, ha gyökérzónában levegős a talaj, ezért ez egy újabb érv a földigiliszták mellett, hiszen a giliszta a járataival levegőssé, lazává teszi az ültetőközeget. Igaz, én minden évben juttatok a dézsás fügéim edényeinek tetejére érett komposztot, így nem fordulhat elő, hogy elfogyjon az edényekben a szerves anyag. Általánosságban az edényeim 12 - 50 liter közötti méretűek, így élettér is bőven akad bennük a földigiliszták számára, szóval én azt mondanám, hogy a dézsában tartott fügék esetében előnyös a földigiliszták jelenléte. A füge gyökerei pedig elég gyorsan vastagodnak ahhoz, hogy nem kelljen attól félni, hogy a földigiliszták felélik.

Én a magam részéről tehát kimondottan örülök, ha a dézsás fügéim földjében van giliszta, és amikor a nagyobb esőzésekkor előbújnak a talajból és csúsznak másznak a betonon is, néhányat össze szoktam szedni és szándékosan az dézsás fügéim edényeibe teszem őket. Amíg van szervesanyag utánpótlás, addig biztosan nem kell a kártételüktől félnem. A dézsás növényeknél amúgyis oda kell figyelni a talaj minőségének folyamatos javítására, mert a zárt edényben nem újul meg a talaj.

Mit tegyek, ha szeretnék megszabadulni a cserepekben a gilisztáktól?

Van azonban olyan eset, amikor nem feltétlenül előnyös a jelenlétük, vagy csak egyszerűen nem szeretnénk, hogy ott legyenek. A fügék esetében tényleg nem zavaró ha a földigiliszta kolonizálja az ültetőedényt, de lehetnek más növényeink, amelyeknél nem kívánatos a jelenlétük. Ebben az esetben az egyik legegyszerűbb gyógymód a szikkasztás. A földigiliszta csak nedves közegben képes életben maradni, így ha meg szeretnénk tőle szabadulni, hagyjuk kiszáradni az edényben a földet. Általában a növényeink tovább bírják víz nélkül, mint a földigiliszták, így azok el fognak pusztulni, majd szép lassan lebomlanak a cserépben.

Ha azonban olyan növényről van szó, amelyik szereti a sok vizet, és nem viseli el kicsit sem a kiszáradást, akkor megoldás lehet az elárasztás is. A földigiliszta szereti a nedves környezetet, de szüksége van oxygénre az életben maradáshoz. Ha a cserepet vízbe állítjuk, hogy ellepje azt teljesen, rövid időn belül ki fognak belőle menekülni a giliszták. Ez valamelyest természetközelibb módszer, mint a szikkasztás, mert ha ezt folyamatosan figyelemmel kísérjük, akkor a kimenekülő földigilisztákat kivehetjük a vízből, és a kertben szabadon engedhetjük. Ezért én jó szívvel ezt a módszert tudom ajánlani, ha mindenképpen szabadulni akarnál a földigilisztáktól.

Felhasznált források: laidbackgardener.blog, www.edenkert.hu, Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, www.ourfigs.com

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

Népszerű cikkek

Házi fügebort és fügelikőrt készítettünk friss fügéből – fügebor recept

Régóta készítek mindenféle gyümölcsökből és bogyókból házi borokat , amelyek receptjeit évek óta meg is osztom mindig az Ezt fald fel! nevet viselő gasztroblogunkban. Hosszú, részletes, amolyan step by step tipusú leírások ezek, amelyek nyomán bárki könnyedén utánunk csinálhatja bármelyik bort, ha érez rá némi késztetést. Nincs ez másként a legújabb finomságunkkal, a friss fügéből készült fügeborral sem, mert hát hogy is hagyhattuk volna ki pont a fügebort, mikor fügével foglalkozunk... 🤠 Lehet fügebort készíteni aszalt fügéből is, de minek, ha van friss a ház körül? Mi ezen okból csak friss fügéből készítjük a fügebort minden évben, aminek hatalmas sikere van. Finom, zamatos csemegebort szoktunk készíteni belőle, amely akár desszertek mellé is fogasztható. Persze csak ízlés kérdése az egész, ha valaki a szárazabb borokat szereti, úgy is elkészítheti a fügebort. Mivel a Fügés ember  weboldal nem receptekre van optimalizálva, így itt nem is szoktunk recepteket közzé te

Hogyan aszaljunk fügét napon?

Tombol a nyár, a kánikula pedig az elviselhetetlenséggel határos, mindeközben pedig érik a füge. Bár az ország melegebb részein már az első terméshullám szinte teljesen leérett, az ország középső, és keleti részen még javában érik a füge. Ha pedig a kettőt – tikkasztó napsütés és érett füge – egy mondatban említjük, szinte elkerülhetetlen, hogy az aszalt fügére asszociáljunk... Aki evett már igazán jó minőségű aszalt fügét, az egészen biztosan szereti. Mert hogyan is lehetne nem szeretni az aszalt fügét? 😏 Persze a jó minőségű aszalt füge alatt nem arra a sok esetben boltban kapható cipőtalp keménységű vacakra gondolok, aminek a színe szürkés foltokkal tarkított, mintha penészes lenne, és még egy krokodil állkapcsát is próbára tenné. Az igazi aszalt füge aranysárga, vagy barnás színű attól függően, hogy sárga, vagy lila bőrű fügéből készült. Ezen túl pedig természetesen lágy, puha, és rendkívül kellemes zamatú. Az igazán jó minőségű aszalt füge már akkor beindítja a nyáltermelődést, m

Időjárás

Címkék

Aclees taiwanensis adriai állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Carpophilus hemipterus Ceratitis capitata Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak darázscincér deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előadás előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség esemény fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény farmosi fügedarazsak Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge ormányos füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj gyümölcslégy hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kabóca kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kétszínű gyümölcsfénybogár kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem Kőröshegyi apró lila közlemény Krakatoa kukacos füge kultúra kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság levélhullás levéltetvek lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Mt. Etna Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu