Fügés ember

Úgy néz ki, nem lehet eleget foglalkozni azzal a témával, hogy a füge tejnedve bár sok hasznos anyagot tartalmaz – és ezt már tudományos kísérletekkel is gazolták –, mégsem az az anyag, amit csak úgy magadra kenhetsz mindenféle kontroll nélkül, mert tartalmaz egy nagyon veszélyes anyagot is, a furokumarint. Két éve már írtam egy cikket erről a füge tejnedve égési sérüléseket okozhat címmel, de most újra aktuális lett a téma. Még pedig azért, mert az interneten ismét elkezdett keringeni egy cikk, amely szerint a füge nedve aranyat ér, és különféle bőrbetegségekre, sérülésekre, szemölcsökre kenve szinte azonnali gyógyulást hoz. Természetesen ez nem igaz. Sőt! A meglévő bajok mellé újabbakat okozhat a furokumarin nevű anyag miatt. Segíts a felvilágosításban! Ha olvasod ezt a cikket, és van rá lehetőséged, oszd is meg, hogy a lehető legnagyobb eséllyel terjedjen ez a felvilágosító cikk. Ha csak egyetlen embert is sikerül megakadályozni abban, hogy kipróbálja ezt a roppant veszél...

Az elmúlt évek során megszámlálhatatlan mennyiségben kaptam olyan kérést, amely arra vonatkozott, hogy fényképről próbáljak beazonosítani valamilyen fügét. Ezeket a kéréseket igyekszem mindig udvariasan visszautasítani, mert a esetek 2%-át leszámítva nem is lenne lehetséges a kérésnek eleget tenni. Hogy miért, ebben a cikkemben erről fogok értekezni. A közönséges fügének (Ficus carica) több, mint 800 fajtája ismert, és a fajták között igen komoly átfedés van. Elmondhatatlanul sok egymásra megtévesztésig hasonlító fajta létezik. Aki azt állítja magáról, hogy biztonsággal tud fügét fotók alapján azonosítani, az egészen biztosan olyan képességekkel ruházza fel önmagát, amilyenekkel valójában nem rendelkezik. Vannak bizonyos jegyek, amelyek segíthetnek behatárolni az irányt, hogy milyen fajtakörből származhat az adott füge. Ilyen jegyek lehetnek a füge bordázottsága, éréskori repedezettségének mintázata, nyaktól serlegnyílásig tartó színezetességének változása, folotozottság, jellegze...

Vannak fák, amelyeknek olyan erős a gyökere, hogy házak falaiban, alapjaiban, de akár beton építményekben is képesek kárt tenni. Az ilyen növényeknél mindig azt tanácsolják a szakemberek, hogy kellő távolságba ültessük minden épülettől, illetve a talajban futó csővezetékektől is. Joggal merül fel a kérdés, hogy vajon a füge is ilyen növény-e, hogy a füge gyökerei kárt okozhatnak-e a házunk falaiban vagy annak alapjában, ha túl közel ültetjük az épülethez. Jó hírem van, mert a füge nem ilyen növény. Nem fejleszt nagyon vastag és erős gyökereket, így nem is képes kárt okozni az épületek szerkezeteiben amennyiben azoknak stabil alapjuk van. A füge törzsei sem olyan erősek, hogy kárt okozzanak a falszerkezetekben. Egy eset azonban van, amire érdemes odafigyelni. Ez pedig nem más, mint a régi építésű, sok esetben egybefüggően szilárd alap nélküli vályogházak. Ezekben az építményekben sajnos – főleg ha állapotuk leromlott – előfordulhatnak olyan esetek, amikor a füge káresetet idézhet el...

Nagyon sokszor találkozom azzal a kérdéssel, hogy miért, mi okból savanyodik, ecetesedik, cefrésedik, azaz miért rohad meg a fán a füge. Erre a kérdésre fogok választ adni ebben a cikkemben, mert rendkívül elszomorító tud lenni, amikor az ember érett fügék helyett cefre szagú, ecetesen savanyú gyümölcsöket talál a fügefán. Talán nem mindenki tudja, de minden gyümölcsnek, így a fügének a külső felszínén (bőrén, héján) rengeteg élesztőgomba van jelen természetes körülmények között is. Részben ennek köszönhető, hogy a gyümölcsökből olyan jó bor vagy éppen pálinka készíthető. Ezek az élesztőgombák felelősek például az asztalon felejtett érett szilva gyors erjedésnek indulásáért is. Ugyanígy a füge külső felülete is telis-tele van élesztőgombákkal. Ahhoz azonban, hogy működésbe tudjanak lépni, szükség van megfelelő nedvességtartalomra és cukorra, hiszen az élesztőgombák cukrokkal táplálkoznak. Ezért egészen addig, amíg ezek a gombák nem jutnak be a füge belsejébe, addig nem is okoznak ...

Az idei évben abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy meghívtak Balatonfüredre hogy tartsak egy előadást a fügéről a Múzeumok Éjszakáján a Jókai Mór Emlékházban , ugyanis Jókai Mórnak is nagy kedvence volt a füge, amelyet nagy becsben tartott és nevelt mind a balatonfüredi villája kertjében, mind pedig a svábhegyi birtokán, amely ma a Jókai-kert nevet viseli. A megtisztelő felkérést ezúttal is köszönöm Nyitrai Orsolya képzőművésznek, aki megszervezte a Jókai Emlékháznál tartandó programot. Ez a posztom ennek az előadásomnak a leirata. Az előadásom apropója így elsősorban Jókai és a füge kapcsolata volt, de mivel kulturális rendezvényre készültem, arra gondoltam sokkal nagyobb távlatból indítom az előadást, hogy aztán a végére eljussunk a nagyszerű regényíró és a füge viszonylatához is. Így lett az előadásom címe: A füge és az emberiség ősi kapcsolata. Füred TV riport az előadásom előtt néhány perccel Füge a földtörténetben A füge egy nagyon ősi gyümölcstermő növény, amely...

Az interneten sokszor igen vad dolgokat lehet fellelni, amelyek kipróbálása vagy alkalmazása akár még élet- és balesetveszélyes is lehet. Egy időben olyan videók járták az internetet, miszerint a füge latexes tejnedvét a szembe csepegtetve különböző szembetegségeket lehet gyógyítani. El sem tudom mondani, hogy ezt kipróbálni mennyire veszélyes lehet, hiszen arról már korábban is írtam, hogy a füge latexes tejnedve irritatív anyag, a bőrrel érintkezve még az arra amúgy nem érzékenyeknél is fényérzékenységet vált ki , amely nyomán kisebb mennyiségű napfény is börégést okozhat. Ugyanez a helyzet akkor is, ha belsőleg alkalmazzunk a füge latexes tejnedvét. Ha pedig valaki érzékeny vagy allergiás rá, akkor nagy erős reakciókat válthat ki a szervezetből a bőrpírtól kezdve egészen akár az érintett bőrfelület felhólyagosodásáig. De akkor miért is lehet a fügelevélből készült teát, vagy éppen a zöld fügékből készülte befőttet elfogyasztani különösebb kockázatok nélkül? Ez azért van, mert a ...

Mostanában többször olvastam a Mikorrhiza gomba hasznosságáról a növények fejlődését tekintve, ezért arra gondoltam, jobban utána nézek a témának. Érdekelt, mert azt sejtettem, hogy a Mikorrhiza gomba megbízható társ lehet a biokertészkedésben. Rólam pedig tudható, hogy ha nem muszáj, nem szívesen alkalmazok kemikáliákat a kertemben. Igyekszem nem csak a fügéim, hanem a több, mint száz más fajta egyéb növényemet is a lehető legkevesebb vegyszer felhasználásával tartani, gondozni. Hiszek a természetközeli kertgondozásban, ennek lesz újabb példája a következő cikkem, amely a füge növénytársításairól szól . Érdemes lehet azt is elolvasni. 😉 Mi is az a Mikorrhiza gomba? A Mikorrhiza gomba tulajdonképpen nem egyetlen gombafajt jelent, hanem egy egész családot. Számos Mikorrhiza gombafaj van, amelyeket szakmailag csak szimplán az AMF (arbuscular mycorrhiza fungi) rövidítéssel emlegetnek. Nagyon mélyen nem fogok most belemenni a Mikorrhiza gombák élettanába, akit ez részletesebben ér...