előadás , kultúra , spiritualitás , tudomány ,

A füge és az emberiség ősi kapcsolata

Az idei évben abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy meghívtak Balatonfüredre hogy tartsak egy előadást a fügéről a Múzeumok Éjszakáján a Jókai Mór Emlékházban, ugyanis Jókai Mórnak is nagy kedvence volt a füge, amelyet nagy becsben tartott és nevelt mind a balatonfüredi villája kertjében, mind pedig a svábhegyi birtokán, amely ma a Jókai-kert nevet viseli.

A megtisztelő felkérést ezúttal is köszönöm Nyitrai Orsolya képzőművésznek, aki megszervezte a Jókai Emlékháznál tartandó programot. Ez a posztom ennek az előadásomnak a leirata. Az előadásom apropója így elsősorban Jókai és a füge kapcsolata volt, de mivel kulturális rendezvényre készültem, arra gondoltam sokkal nagyobb távlatból indítom az előadást, hogy aztán a végére eljussunk a nagyszerű regényíró és a füge viszonylatához is. Így lett az előadásom címe: A füge és az emberiség ősi kapcsolata.

Füred TV riport az előadásom előtt néhány perccel
Füge a földtörténetben

A füge egy nagyon ősi gyümölcstermő növény, amely már 80 millió éve él a Földön, így közel 78 millió évvel előzte csak meg az első ember megjelenését (Homo habilis = ügyes ember). A fikusz fajok nemzetsége nagyjából 800-850 fajt foglal magában, amelyből mintegy 260 faj terem ehető fügét folyamatosan vagy időszakosan az adott faj jellemzőitől függően. Az emberi táplálkozás szempontjából a legfontosabb fikusz faj a közönséges füge (Ficus carica), amelyet világszerte termesztenek étkezési céllal, de emellett számos fikusz fajjal került kapcsolatba az ember a történelem során. Ezek közül szeretném most a jelentősebbeket bemutatni, mert a füge egyaránt nagy jelentőséggel bírt az emberi vallásban, folklórban és a mezőgazdaságban is.

Egy érdekesség például, hogy a régészbotanikusok bizonyítékokat találtak arra, hogy a füge lehetett a legelső növény, amit az ember háziasított és tudatosan termeszteni kezdett a Közel-Keleten mintegy 11.400 évvel ezelőtt. Ez azért is nagy jelentőségű felfedezés, mert ezzel 1000 évvel előzte meg az olyan élelmiszer-növények háziasitását, mint a búza, az árba és a hüvelyesek. De vajon honnan tudják a kukatók, hogy pont 11.400 évvel ezelőtt történt ez? Ez nem egy sorsolás eredménye, és nem is a hasukra csapva mondtak egy számot, hanem feltárások bizonyítják.

A Jordán-völgyben talált, ie 9200 és 9400 közötti időszakban talált aszalt füge kövületek

A régészek ugyanis egy Jerikóhoz közeli Jordániai faluban kilenc füge- és 313 fügevessző kövületet találtak (a fügevesszők a feltételezések szerint a szaporításhoz, dugványozáshoz kellettek). Erről a faluról a szakemberek biztosan tudják, hogy nagyjából 200 évig volt lakott, majd nagyjából 11.200 évvel ezelőtt elhagyták azt és lakatlanná vált. Nem mondanám, hogy azóta ott ember nem is járt, de történelmi léptékben igen sokáig lakatlan maradt, az biztos. A megkövült fügék nem mentek teljesen tönkre, ami arra utal, hogy emberi fogyasztásra száríthatták, így nem elbomlottak, hanem annyira kiszáradtak, hogy végül meg tudtak kövülni. Hasonló fügevessző- és fügekövületeket találtak más helyeken is, amely emberi szándékosságot feltételez. Ebből is látható, hogy az embernek igen régre nyúló kapcsolata van a fügével, és így nem is csoda, hogy az nem csak a táplálkozására volt hatással, hanem a vallási is spirituális aspektusaira is

Füge a vallásban és a spiritualitásban

A füge több vallásban is megjelenik, mint motívum egészen az ókortól napjainkig. Sajnos az előadásom időkerete nem elegendő arra, hogy ezt mindet részletesen bemutassam, de azért a fontosabb, érdekesebb motívumokról mindenképpen szeretnék említést tenni.

A görög mítológia szerint Démétér (görögül ennyit jelent: Földanya) istennő ajándékozta az embereknek a fügét, amely Dionüszosznak, a szőlőszüret, a bortermelés és a bor, valamint a rituális őrület, és az extázis istenének is szent volt, így persze, hogy megjelenik a mítoszaikban is a füge. Egy történet szerint a titánok háborúja során például Szükeusz anyjával, Gaia földistennővel együtt fügefává változtak, hogy elrejtőzzenek az istenek haragja elől.

Apollón és a holló ábrázolása egy sekély tálon. Delphi Régészeti Múzeum – Kr.e. 480–470 körül

Egy másik mítosz szerint Apollón elküldött egyszer egy hollót egy serleggel, hogy hozzon vizet a patakból. A holló azonban meglátott egy fügefát, és nem bírt ellenállni a csábításának, így megállt fügét enni. Majd miután jóllakott, a víz helyett egy vízi kígyóval tért vissza a karmai közt. Apollónnak azt hazudta, hogy a kígyó miatt nem tudott vizet hozni, mert az akadályozta őt. Apollón azonban híres volt arról, hogy messze földről kiszúrja a hazugságit, így rajtakapta a hollót.

Apollón annyira feldühödött a hazugságon, hogy a hollót is, a kígyót is és a serleget is felhajította az égre, ahol a Hidra, a Serleg, és a Holló csillagképekké alakultak. A hiedelem szerint azóta is azért kárognak a hollók, mert szomjasak.

A római mitológiából ismert Romulus és Remus (ők voltak az ókori Róma alapítói) bölcsője egy vadfüge vízbe nyúló gyökereiben akadt fenn a Tiberius folyón a Palatinus hegy lábánál. Itt talált rájuk egy nőstény farkas (Lupa), aki egy közeli barlangba rejtette őket.

Romulus és Remus, ahogyan egy nőstény farkas godoskodik róluk egy fügefa árnyékában – mozaik a XIX. századból

Lupa a fügefa árnyékában szoptatta az ikreket, miközben egy harkály az erdőben élelmet gyűjtött a számukra. A farkas és a harkály Mars jelenlétét jelképezte, a fügefa pedig nagyanyjukat, Junót. [DIA] Ez a vadfüge a Ficus Ruminalis nevet kapta Rumina istennőről, akit a szoptatós anyák és csecsemők védelmezőjének tekintettek, ezért ezek a fügefák szentek voltak a számukra.

Ficus Ruminalis Rómában (jobboldali fa), a mitikus történet emlékére. Mellette egy szőlőtőke és egy olajfa, a másik két fontos mitikus növényük.

A hinduizmusban a fügefa egy másik fajtája játssza a főszerepet: a Ficus religiosa, azaz a szent fügefa. A hindu isten, Visnu, aki az univerzum fenntartásáért felelős állítólag ilyen egy szent fügefa alatt született, de olyan fordítások is léteznek, amely szerint egy ilyen szent fügefa a lakóhelye.

A hindu vallási szimbolikában a szent fügefa gyökereihez Brahmát, törzséhez Visnut, míg a leveleihez Shívát társítják. A hindu szent könyvben, a Bhagavad Gitában a szent fügefa a tudat számos ágát képviseli, amelyek mind ugyanahhoz az örökkévaló forráshoz kapcsolódnak. Ugyanakkor más történetek szerint a szent fügefa levelei Visnu lábnyomait szimbolizálják.

Ősi Buddhafej egy fügefában a Wat Mahathatban, Ayutthaya történelmi városában, Thaiföldön – © Michael Turtle

Buddha a hindu vallási történetek szerint egy ilyen fügefa alatt meditálva érte el a megvilágosodás állapotát. Vallásukban a fügefa más isteneknek is szent. Brahma, a teremtő isten, ebből a fából teremtette az első embert, Manut. Sivának, a pusztító és megújító istennek ebből a fából készült a dárdája. Ganesa, az akadályok leküzdésének és a bölcsességnek az istene ebből a fából készített magának egy elefántfejet, illetve Laksmi, a gazdagság és a jólét istennője, ebből a fából született meg.

Egy méretes szikomorfa

Az ókori Egyiptomban a fügefa egy másik faja, a szikomorfa (Ficus sycomorus) is egy szent növény volt. A fa az ókori egyiptomi istenek egyikének, Ozirisznek a lakóhelye, aki az alvilág ura és a halottak bírája. A fa levelei Ozirisz szemét szimbolizálták, amelyet Hórusz visszaszerzett apjának Széthtől. A fa gyümölcseit az egyiptomiak élelemnek és gyógyszernek használták, és gyakran ábrázolták őket sírfeliratokon vagy faliképeken.

Sennedjem, a királyi munkás és felesége, Iynefer hűsítő vizet iszik, amit Nut istennő egy isteni szikomorfa alakját felöltve kínál nekik.

Emellett egyiptomi fáraók azt hitték, hogy amikor meghalnak, lelkük egy szikomorfával találkozik a sivatagban, ahol Hathor istennő előbújik a lombok közül, hogy üdvözölje őket. Éppen ezen hiedelem okán a szarkofágok készítéséhez szikomorfát használtak, hogy a halottak visszatérhessenek az anyafához, hogy az újra életre keltse őket.

Füge a keresztény és zsidó vallásban
Ádám és Éva eszik a tiltott fügefáról az Éden Kertben – festette: Michelangelo (1508)

A kereszténységben és a zsidóságban a füge több bibliai történetben is megjelenik, mint nagy jelentőségű növény. A Károli Gáspár féle bibliafordításban több, mint 60 helyen említi a szentírás a fügét. Egyes vélekedések szerint, amelyet manapság is vizsgálnak, a bibliai tudás fája, amelyről Ádám és Éva megette a tiltott gyümölcsöt nem más volt, mint egy fügefa. Ezzel indokolják azt is, hogy ezután rögvest egy fügefa levelével takarták el mezítelenségüket a frissen kelt szégyenlősségükben. (1Mózes 3:6-7).

Jézus megátkoz egy terméketlen fügét Jeruzsálembe tartó útja során

Míg a királyok könyvében (1Királyok 4:25) a nemzeti gazdagság és békesség szimbólumaként jelenik meg a füge, addig Ámos próféta (Ámos 8:1-2) a fügefáról való gyümölcsök lerázásával szimbolizálta Isten tervét, mely szerint el fogja pusztítani Izraelt. Máté evangéliumában már (Máté 21:18-22) Jézus Krisztus egy terméketlen fügefa megátkozásával jelképezte azt, hogy Isten elveti Izrael népét, amiért azok nem fogadták el Jézust, mint Messiást.

Mítoszok és legendák a fügefákról

A fojtogató fügék, vagy más néven banyánfák különleges fikusz fajok, amelyek életüket más fák koronájában kezdik. Magjaik az ágak elágazásiban csíráznak, fejlődnek, majd a magasból függőleges léggyökereket növesztenek a talaj felé. A földet elérve megkapaszkodnak a talajban, gyökeret eresztenek, és növekedésnek indulnak. Idővel ezek úgy körbefonják a gazdafákat, hogy azok elhalnak a fojtogatástól.

Ficus benghalensis (banyánfa)

Ezek a fák ugyanis növekedésük során újabb és újabb léggyökereket engednek a talaj felé, amelyek később pillérekként támasztják meg az ágakat elősegítve ezzel, hogy hatalmas méretű lombkoronát neveljenek. Több kultúrában is nagy tisztelet övezi ezeket a különleges fákat. Egyetlen fa sem ad otthont a természetfeletti lények vegyesebb tárházának, mint a fojtogató füge, amelynek hátborzongató légi gyökerei ügyesen megragadják az emberi képzeletet. A világ különböző kultúrái szerint ezek a fák angyaloknak és tündéreknek, isteneknek és ősi szellemeknek vagy éppen rosszindulatú lényeknek adnak menedéket.

A Fülöp-szigeteki folklórban ezek közé tartoznak a kapres nevű óriási fadémonok, a koboldszerű duendék és a félig ember, félig ló tikbalangok.

Ausztráliában az őslakosok történetei egy félelmetes vérszívó füge-lakótól, a yara-ma-yha-who-tól óvnak. Tulajdonképpen ez a lény az ausztráloknál nagyjából a vámpír általunk ismert formájának egy kicsit bizarrabb megfelelője. Ennek az emberszerű lénynek kidülledt szemei és tátongó, fogatlan szája van. Ha éhes, a fügefáról a gyanútlan utazóra ugrik, a piócák szájszervére emlékeztető ujj- és lábujjvégződései segítségével kiszívja a vérét, majd önmagához hasonló vérszívó lénnyé változtatja.

Yara-ma-yha-who ábrázolás. Forrás: Smith, W. Ramsey. Myths and legends of the Australian Aboriginals.

Egy indiai történet szerint pedig egy Kabir nevű bölcs egy gallyal mosott fogat. Amikor eldobta a fogkeféjét, az egy óriási fügefává alakult át, amelynek koronája egy hektárnyi területet borított be. Ez a fa egy banyánfa (Ficus benghalensis) volt, és ma is él és látogatható. Egy még nagyobb banyánfa, amely elég nagy ahhoz, hogy 20 000 embernek adjon árnyékot, állítólag azon a helyen nőtt, ahol egy nő több mint 500 évvel ezelőtt a férje halotti máglyájára vetette magát.

Szellemek kínoznak egy férfit, aki megpróbál kivágni egy szent fügefát Indiában – Warwick Goble (1912)

Szintén indiai mítosz, miszerint a szent fügefákat védelmezik a szellemek, és ha valaki ártani akar egy ilyen szent növénynek, akkor azt különféle kínzásokkal büntetik meg. A képen is ez a mítosz jelenik meg.

De a füge ennél sokkal jobban átszőtte az emberi kultúrákat.

Vegyük például a Ficus religiosát, a szent fügefát. A buddhisták, hinduk és dzsainok több mint két évezred óta tisztelik ezt a fügefajt. Ugyanez a fa szerepelt a védikus emberek által 3500 évvel ezelőtt énekelt harci himnuszokban, valamint 1500 évvel korábban megjelent az Indus-völgyi civilizáció mítoszaiban és művészetében.

Ázsia más részein – a trópusokon és a szubtrópusi területeken – a kultúrák a fügefákat a hatalom és az imahelyek szimbólumaiként fogadták el. Ezek a fügék szerepelnek a művészetekben, a történetírásban, a folklórban (mint fentebb már írtam róla) és a termékenységi rítusokban.

A szent történet megörökítése egy bélyegen

A Mahavamsa című epikus költemény szerint több mint 2000 évvel ezelőtt egy nagy fügefa egyik ágát levágták Ashoka indiai császár parancsára, majd a császár királyi rangot ajándékozott a levágott ágnak, és egy vastag szegélyű tömör aranyvázába ültette azt. Ezután az ágat a lányával Sri Lankára küldte, hogy az ottani királynak ajándékozza. Ashoka annyira szerette állítólag ezt a növényt, hogy a történet szerint könnyeket hullatott, miközben a távolodó hajót nézte.

Indonézia és Barbados például két olyan ország, amelynek a címerén is szerepel egy-egy fojtogató fügefa. Indonézia esetében (baloldali címer) a sokszínűségből származó egységet szimbolizálja, csüngő gyökerei a nemzetet alkotó számos szigetet képviselik. Barbados esetében (jobboldali címer) pedig az a látkép ihlette, amely a portugál felfedezőt, Pedro a Campos-t fogadta, amikor a hajója 1536-ban elérte a szigetet. Látta, hogy sok fojtogató füge nő a sziget partja mentén, egyfajta Ficus citrifolia. Pirosbarna gyökerek tömege lógott az ágaikról, mint a matt hajszálak. Campos a szigetet Los Barbadosnak nevezte el, azaz "a szakállasoknak".

Egy méretes szikomorfa

Az ókori egyiptomiak szent fügéje a szikomorfa nem csak a kulturális és vallási életben volt fontos, de mezőgazdaság alappillérének is számított. Gyümölcseit annyira szerették, hogy a magas fákról történő szüretet úgy könnyítették meg, hogy majmokat tanítottak be arra, hogy felmásszanak a hatalmas szikomorfákra, leszüreteljék a termést és lehozzák onnan a gazdáknak. Így történt, hogy Egyiptom fügefái egyaránt táplálták a kor emberének hasát és hiedelmeit.

Északon és keleten az egyiptomi füge édesebb unokatestvére, a Ficus carica, azaz az általunk is ismert és kertjeinkben is ültetett közönséges füge számos más ősi civilizáció fontos tápláléka lett. Urukagina sumér király közel 5000 évvel ezelőtti írásaiban már említéseket találtak rá. II. Nabukodonozor király Babilon függőkertjeibe ültetett fügefákat. Salamon királya pedig énekkel dicsérte őket. Az ókori görögök és rómaiak úgy tartották, hogy a füge a mennyből származik.

Füge az ökológiai rendszerekben

Az elmúlt évmilliók során nem csak az emberek számára lett fontos a füge, hanem az ökológiai rendszereknek is nagyon fontos része lett. Nevezhetjük egyfajta ökológiai alapkőnek is, hiszen az őserdőekben és esőerdőkben alapvető pillérei, építőkövei a helyi ökológiának. Mint azt előadásom elején már említettem, közel 800 fikusz fajt ismernek a világon, amelyek közül mintegy 260 faj terem folyamatosan vagy időszakosan ehető fügét. Ez egy nagyon fontos táplálékforrás az állatoknak, amelyek közül több mint 1280 madár-, emlős-, hüllő- és halfaj étrendjében szerepel valamilyen füge, és akkor még nem említettük a hihetetlenül gazdag rovarvilágot.

A füge komplett ökológiai rendszereket képes működtetni, vagy akár újrateremteni, amelyet már a tudósok és a kutatók is felismertek. Erről egyébként két önálló cikkben írtam én is ITT és ITT, ezekből idéztem az előadásban is.

Amikor pédául 1883-ban kitört a Krakatoa vulkán, az általa gerjesztett árhullámok a mintegy 50 kilométerre fekvő Jáva nyugati részén fekvő Bantamba-t is elérték, és a parttól számított több, mint 300 méternyire letarolták az erdőt. Egy évvel később visszatérve a Krakatoa-ra, az életnek nyoma sem volt. A sziget nagy része elpárolgott, és ami megmaradt, azt egy 60 méter mély hamutakaró alá temették. Nemsokára azonban több füge faj kezdte megvetni a gyökereit, amelyek vélhetően vándormadarak, és denevérek által kiürített magvakként érkeztek. Ezek a fák nem sokkal később már teremték is a fügét, odavonzva ezzel több repülő állatot, amelyek idővel több tucat egyéb más növényfaj magját is magukkal vitték. És így a fekete lávából újjá nőtt az erdő.

A fügefák fizikai ereje, ellenálló képessége, és az a varázslatos tulajdonsága, hogy mágnesként vonzza magához az élővilágot, olyan erők, amelyeket kihasználhatunk a Föld gyorsan változó éghajlatával való megküzdés során.

Füge az emberi táplálkozásban

A füge nagyon fontos része volt mindig az emberi táplálkozásnak, ami mára sajnos egyre inkább hajlamos kiszorulni az étrendünkből, főleg a fejlettebb társadalmakban. Pedig a füge rendkívül egészséges, fogyasztása szinte bárkinek javasolt és ajánlott. Magas a cukortartalma és – számos hatóanyaga mellett megtalálható benne a kalcium, kálium, cink, magnézium, nátrium, karotin, vas, foszfor, folsav, K-, A-, B2-, B6- és E-vitamin is. Tele van rostokkal, és apró magvai miatt könnyen emészthető. 100 g füge, ami körülbelül félcsészényi mennyiségnek felel meg 232 mg káliumot és 4,7 µg K-vitamin tartalmaz, ami mindkettő esetében a napi szükséglet körülbelül 5 százaléka. 100 g füge ezen felül 74 kalóriát és kevesebb mint 1 g zsírt tartalmaz és majdnem 3 g rost található benne, ami nők esetében a napi szükséglet nagyjából 12, férfiak esetében pedig 8 százalékát fedezi. Fehérjetartalma elenyésző, szénhidrát viszont bőven van benne, így nagyon jól illeszkedik az egészséges étrendbe.

A gyümölcs mellett a fügének a levelei is alkalmasak az emberi fogyasztásra miután hőkezelésen estek át. A levelekből teát, szörpöt vagy akár limonádét is készíthetünk. Bár hazánkban ez a fajta felhasználása nem annyira ivódott be a köztudatba, de a világ más pontjain ismert és közkedvelt.

További érdekesség lehet a fügekávé, amelyet az aszalt füge termésekből állítottak elő olyan módon, hogy az aszalt fügét több hónap alatt teljesen kiszárították, 140-180 fokos kemencékben megsütötték, majd malomban őrölték.

Ennek főzetét nevezték fügekávénak, amelynek első említés az 1800-as évek elejéről származik Ausztriából, ahol mint kávépótló kezdték el gyártani és fogyasztani. Ugyanis akkoriban a Napóleon által 1806-ban létrehozott kontinentális blokád miatt nehezen lehetett kávébabhoz jutni, így divatossá váltak a kávé helyettesítők, közöttük a fügekávé is. A kontinentális blokád persze végül visszájára sült el, Napóleon nem érte el vele a célját, de a fügekávé maradt. A forrásokból nem derül ki, hogy a legelső fügekávé honnan származik, de az biztos, hogy a kávéhelyettesítőket Európában Németország virágoztatta fel. Ebben jelentős szerepet játszott Otto E. Weber.

1880-ban Ausztriában is megkezdődött a fügekávé gyártása az Adolf Tschepper által alapított birodalmi gyárban, ahol 1926-ban már 6000 tonna „Titze Arany füge kávé” készült el. Hazánkban a fügekávé megjelenése az 1900-as évek elejére tehető, melyet az alsóbb társadalmi osztályból valók fogyasztottak inkább, mert a rendes kávébabból készített italt nem mindenki tudta megfizetni akkoriban még.

Mivel nem csak fügerajongó vagyok, hanem kísérletező kedvű gasztroblogger is, így muszáj volt nekem is kipróbálni a fügekávét.

A tapasztalatom az, hogy a 100% fügekávé íze nagyon karamelles a fügében található cukor karamellizálódása miatt, de hagyományos kávéval keverve kimondottan kellemes ízvilágú különlegesség. Ha valakit szeretné kipróbálni a fügekávé elkészítését, akkor itt talál hozzá infót: Fügekávé készítése házilag...

A füge Magyarországon

A fügét bemutató írásokban általában az szerepel, hogy a füge magyarországi megjelenése a török hódoltság (1541-1699) idejére tehető, de ez valószínűleg nem teljesen van így. A törökök ugyan valóban nagy fügefogyasztók és termesztők voltak már akkoriban is, így biztosan hoztak magukkal fügét, de ugyanakkor ismert tény, hogy Mátyás Király nagyon szerette a fügét, ezért az uralkodása alatt (1458-1490) Olaszországból hozatott füge töveket ültettetett a Budai-várba és a környező területekre. A Budai Várban ma is van egy hatalmas fügematuzsálem, amelynek korát legalább 160 évesre becsülik, amivel akár pályázhatna is az ország legöregebb fügefája címre.

160 évesre becsüt fügefa a Budai Várban

Nem lehet tehát egyértelműen kijelenteni, hogy a füge hazai megjelenése a törököknek köszönhető, de egészen biztos, hogy a nagyobb területeken való elterjedésében jelentős szerepük lehetett. Az említett események dátumainak ismeretében kijelenthetjük, hogy a füge több évszázada jelen van hazánkban, amely idő elegendő volt ahhoz, hogy meghódítsa az egész országot még úgy is, hogy az akkori telek nem voltak annyira kegyesek ehhez a mérsékelten fagytűrő növényhez, mint manapság.

Itt említeném meg, hogy nekünk is van saját mítoszunk a fügével kapcsolatban, amely a nem rég volt évforduló kapcsán az online térben kellő számban volt felelevenítve. E mítosz nem más, mint Mátyás király és a mérgezett füge mítosza, amelyről magam is írtam önálló cikket is a téma szerteágazó mivolta miatt a Mátyás király és a gyilkos füge címmel.

Antonio Bonfini, Mátyás király történetírója

E történet szerint igazságos Királyunk halálát egy mérgezett füge okozta. Erről persze azóta kiderült, hogy egyáltalán nem biztos, hogy tényleg így történt. Mátyás súlyos köszvényben szenvedett és egészségi állapota már egy ideje romlóban volt a bécsi látogatás előtti évben. A fügének mindössze annyi szerepe volt, hogy amikor már nagyon éhes volt, fügét kéretett, de amikor abba beleharapott, nyomban kiköpte, mert romlott fügét kapott a friss helyett. Ettől irdatlan erejű haragra gerjedt, és e düh idézhetett nála elő egy agyvérzést, amely a halálát okozhatta. A mérgezési teória valóságalapját mára már nagyon sokan megkérdőjelezték, de a köztudatból azért nem tudott kikopni teljesen. Ahhoz, hogy valóban el lehessen dönteni ezt a kérdést, meg kellene vizsgálni Mátyás király földi maradványait. Ez azonban lehetetlen, mert a török hódoltság alatt a királysírokat feldúlták, kifosztották és megsemmisítették. Így nem maradt más csak a mítosz és az utólagos merengések, feltételezések és teóriák.

És ha már szóba került Hunyadi Mátyás, akkor tennék egy említést a városligeti Vajdahunyadvárról, amely előtt egy gyönyörű fügesor díszlik a Hunyadi János lovasszobra mögött. Ez a fügesor nem matuzsálem korú, de nagyon jól mutat az épület tövében. Ennek a fügesornak a történetéről is írtam már cikket Fügekörkép – fügefák a városligeti Vajdahunyadvár körül címmel. Az országban több említésre méltó példánya is a fügének. Ezeknek szenteltem egy cikksorozatot Magyarországi fügekörkép címmel, amelyet folyamatosan bővítek újabb és újabb cikkel.

Babits Milhály emlékház – Szekszárd

De nem csak Mátyásnak volt nagy kedvence a füge, és itt most kicsit ugrani fogok az időben. Babits Mihály (1883-1941), méltán híres költőnk számára is kedvelt volt a füge gyümölcse, ezért szekszárdi szőlőskertjébe ültetett is belőle, amely, ha minden igaz, több, mint száz év elteltével még ma is ott van. Erről szaporítva kereskedelmi forgalomban is kapható Babits füge néven ez az amúgy nagyon remek fajta. Babits Mihály Gyümölcsbe harapva című versben hangot is adott a füge iránti vonzalmának, így meghagyva azt az utókornak.

Babits Mihály: Gyümölcsbe harapva...

Tíz órakor bejött a szobalány s hozott
egy tál gyümölcsöt. Körte és barack között
hevert kékes magányban, satnyán, ráncosan
egy bús füge, mint egy sötét rabszolgalány
hajnal felé valami antik orgián,
aléltan, kéjtől elcsigázva, rózsaszin
s fehéressárga hamvas húsok halmain -
óh te kit puhává aszalt a lángnapok
sütése: jer! barna melledbe harapok.
Vadbeteg ínyem szomjas rád, te szerecsen,
s kivánós, mert nem érintettem kedvesem
szőke testét x hónap óta már - tanum
ez a zord ágy és ez a szanatórium
ahol fogam most kicsordítja véredet...
Óh érdes bőr, sikamlós vér, nyelvem alatt
foszladó rostok, s csurranó hirtelen íz
mellyel lelkem, mintegy varázslat, megtelik
valami érdes édességben! A füge
bokrát is látni vélem, durva bársonyát
tapintom levelének; ott van a bokor
szőllőhegyünkön, a présház mögött, ahol
a hegy miatt a tető szinte földig ér.
Mennyit ültem töredezett fazsindelyén
kamasz-koromban, ház mögött és hegy előtt,
surló lombok közt, a fügét s a mogyorót
tépdesve, és a füge mint a könnyü nők,
adta magát, de a mogyoró összenőtt
egymással és üngével, csak mókus-fogam
erőszakának engedett. Beh boldogan
dobtam magam a kemény háztetőn hanyatt!
Az égen gyujtogató Neróként a nap
kéjelgett, föntebb énelőttem a hegyen
napszámoslányok hajladoztak; meztelen
lábszáraikat combig láttam; engemet
nem látott senki, csak a huncut istenek.

Mátyás és Babits mellett Jókai Mór (1825-1904) is szerette a fügét, amelyet svábhegyi kertjébe és balatonfüredi villája kertjébe is ültetett és gondozott egykor.

Szüret Jókainál. A svábhegyi családi villa kertjében rendszeresen rendeztek szüretet, amelyen a magyar művészeti élet jeles képviselői is részt vettek, így Jókai otthona a korabeli társadalmi élet egyik fontos központjává alakult.

Ezek a fügebokrok mára már nincsenek meg, de a Jókai Mór által írt Kertészgazdászati Jegyzetekben külön fejezetet szentelt ennek a fantasztikus növénynek. Annyira szerette a fügét, hogy ekképp tett róla említést:

„A fügefa az a gyümölcsfa-fejedelmek között, a mi a velenczei dózse a világi uralkodók között.”.

Láthatjuk tehát, hogy Jókai igen nagyra tartotta a fügét. Azt leírja a fügéről szól fejezetben, hogy a füge egy igazi zsarnok, amely komoly követeléseket tesz. Igaz, bőkezű zsarnok, mert ha megkapja, amit akar, akkor bőséges terméssel jutalmazza meg a kertészt. Jókai úgy tartja, a füge Olaszország szülöttje, amiről persze mára tudjuk, hogy nem teljesen van így, de az ő korában ez volt a megállapítás, ezért így folytatja:

„[a füge] követeli, hogy a kertész egy darab Olaszországot teremtsen a számára, ha gyümölcsét akarja látni, jóizü gyümölcsét. Különben csak lombot hajt, mint a Krisztus által megátkozott meddő fügefa a pusztában. Ellenben ha meg tudjuk szerezni a forró olasz klimát, akkor aztán terem dusan, kétszer is egy esztendőben, s kifejlett gyümölcse mézédes, zamatos; a balatonfüredi füge versenyezhet a smyrnai szultánfügével s ott helyben 30-tól 50 krajczárig fizetik darabját a fürdő-évad alatt.”

Majd így folytatja:

„Nálam is található többféle fajta füge, ezeknek a számára én két méter magasságu kőfalakat emeltettem, melyek dél- és délkelet-felé vannak fordulva. Ezek mellé vannak ültetve a fügefák; télen a földbe letakartatnak, domb alá, deszkák alá; krumplit, répát rakunk az ágak közé, hogy az egerek ezt egyék meg, ne a fügefa héját rágják le, nyáron pedig kifeszitjük őket a fal mellé. Meleg napokon aztán a falak mellett a hévmérő 30-36 hőfokot mutat s ez a kőfal nappal átfülve egész éjjel tartja meleggel a fügefát. És a fügefa dobzódik abban a forróságban, a mitől a hazai gyümölcs lehull a fájáról. Ennek az az életföltétele: a melegség.”

Fügefa téli védelme vermeléssel – illusztráció

A füge tehát nagy értékkel bírt a Jókai korabeli füredi vidéken is éppen úgy, mint a középkori Magyarország idejében, vagy az ókori birodalmakban. A füge értéke napjainkra sem jelentéktelenedett el, hiszen a világ számos pontján termesztik, és nagyjából a világ minden pontján fellelhető úgy a kereskedelemben, mint a kertekben.

Füge a kertekben

Manapság sokkal könnyebb dolga van annak, aki fügét szeretne a kertjébe ültetni, mert az elmúlt évtizedek éghajlatváltozásainak köszönhetően Magyarországon egyre nagyobb az a terület, ahol egyre kisebb eséllyel érheti komolyabb fagykár a fügéket. Míg Jókai idejében a fügét minden télen elfektették és földdel takarták, majd tavasszal újra visszaállították a helyére, hogy el ne fagyjon, manapság erre nincsen szükség.

Ma már nem olyan nagy kihívás egy darabka Olaszországot teremtenünk a kertjeinkben ennek a bőkezű zsarnoknak, mint Jókai Mórnak volt. Ha bőven termő fügét szeretnénk, akkor elegendő néhány fontos dologra odafigyelnünk. Keressünk egy olyan helyet a kertünkben, ahol napi 8-10 órát éri a közvetlen napfény, és nem fagyzugos, nem túl huzatos. Ha lehet, déli fekvésű kertrész legyen. Nem kell mellé kőfal, ami nappal felmelegszik, és éjszakára is tartja a meleget, hiszen anélkül is megvan már a füge számára szükséges hőmennyiség. Dobzódni fog mindenféle kemény munka nélkül is a sok termésben.

Reméljük, a fügefák még sokáig velünk lesznek, és a következő évezredekben is sok-sok történetnek lesznek szereplői. Köszönöm, hogy meghallgattak.

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

Népszerű cikkek

Fügelevél tea – hogy készítsem, és mikor gyűjtsem a hozzávalót?

Korábban már írtam cikket arról, hogy a fügelevélben mennyi, szervezetünk számára hasznos anyag található, és hogy amúgyis segítség lehet a cukorbetegség elleni küzdelemben. Nem kívánom az ott leírtakat itt megismételni, akit érdekel, olvassa el az  Itt a fügeszezon, tudtad, hogy a levele is gyógyhatású?  című cikkemet, mert abból mindent megtudhat a fügelevél, és a cukorbetegség kapcsolatáról. Ezen cikkem a fügelevél teáról fog szólni, és ha végigolvasod, meg fogod tudni, hogyan kell begyűjteni és kiszárítani a fügeleveleket, és hogy abból milyen módon tudsz teát készíteni. A fügelevél tea természetesen nem csak cukorbetegek számára ajánlható. Ha szeretsz teázni, akkor kiválthat egy-egy csésze fekete teát, aminek áldásos hatása leginkább este lesz érezhető. A fügelevélben ugyanis nincsenek élénkítő anyagok, így nem fogják gátolni az esti elalvást. Emellett rendkívül kellemes illata van, főleg ha pár csepp mézzel édesítjük. 😊 Milyen fügelevél alkalmas tea alapanyagnak? Csak egészséges

Hogyan aszaljunk fügét napon?

Tombol a nyár, a kánikula pedig az elviselhetetlenséggel határos, mindeközben pedig érik a füge. Bár az ország melegebb részein már az első terméshullám szinte teljesen leérett, az ország középső, és keleti részen még javában érik a füge. Ha pedig a kettőt – tikkasztó napsütés és érett füge – egy mondatban említjük, szinte elkerülhetetlen, hogy az aszalt fügére asszociáljunk... Aki evett már igazán jó minőségű aszalt fügét, az egészen biztosan szereti. Mert hogyan is lehetne nem szeretni az aszalt fügét? 😏 Persze a jó minőségű aszalt füge alatt nem arra a sok esetben boltban kapható cipőtalp keménységű vacakra gondolok, aminek a színe szürkés foltokkal tarkított, mintha penészes lenne, és még egy krokodil állkapcsát is próbára tenné. Az igazi aszalt füge aranysárga, vagy barnás színű attól függően, hogy sárga, vagy lila bőrű fügéből készült. Ezen túl pedig természetesen lágy, puha, és rendkívül kellemes zamatú. Az igazán jó minőségű aszalt füge már akkor beindítja a nyáltermelődést, m

Időjárás

Címkék

adriai állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak darázscincér deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előadás előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség esemény fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény farmosi fügedarazsak Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kultúra kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság levéltetvek lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu