Budai Vár , fügekörkép , fügematuzsálem ,

Fügekörkép – fügefák a budai Várban, avagy Mátyás király ajándéka

Az mára már nem vitatott kérdés, a Török hódoltságnak köszönhető, hogy Magyarországon meghonosodott a közönséges füge (Ficus carica). Ugyanakkor nem feltétlenül helytálló az a legenda, hogy a budai Vár kertjeinek fügéit is szorgos török kezek ültették volna. Ezt a cikket azért írom, mert régi nagy vágyam bejárni a budai Vár kertjeit, és felkutatni az ottani fügefákat, fügebokrokat, ugyanis akad közöttük legendás korú példány is. Le akarom fotózni ezeket a fügéket, és szaporítóanyagot szeretnék szerezni róluk, hogy a Farmosi Füge-fajtagyűjteményembe tudhassam azokat.

Felvettem a kapcsolatot a Várkapitánysággal, hogy van-e mód arra, hogy meglátogassam a budai Vár fügéit, lefotózhassam őket, és szaporítóanyagot gyűjtsek. Nem is kellett sokat várnom a válaszra, amely igen kedvező volt számomra. A megbeszélt időpontban ott vártak a Várkapitányság munkatársai, akik magukhoz vették a célállomásaink kulcsait, majd nekiindultunk a budavári fügekörútnak. 😊

Lőportári fügematuzsálem

A Táncsics Mihály út 9. szám alatt található az az épület, amelyben egykor maga Táncsics Mihály is raboskodott. Ezen épületkomplexum mögötti területen található a Lőportár, amely egyébként a Vár egyik legöregebb épülete.

Az itt található Erdélyi bástya feltárásáról a PestBuda oldalán jelent meg cikk, amelyben többek között a következőket írták:

„A néhai Táncsics börtön mögött, a Lőportár déli fala mellett áll két jókora fügefa is, amelyeknek különleges története van. Az épület tövéből kinövő fügebokrok ugyanis nem ültetett példányok. Egy 1944-es légi fotón már láthatók a bokrok, feltételezhetően a XIX. században is ott voltak. Érdekesség, hogy a növény morfológiailag nem sorolható be egy hazai termesztésben lévő magyar tájfajtához sem. A Gellért-hegyi kivadult, sarjakról szaporodó, fügebokrokhoz sem hasonlítható a leírások és képek alapján.”

Én is nyomozgattam kicsit, és azt találtam, hogy a krónikások szerint a Budai Vár kertjeiben a fügefát Mátyás király honosította meg, mert annyira szerette a fügét (egyes vélekedések szerint halálát is egy mérgezett füge okozta). Ráadásul az oda elültetett fügefa töveket egyenesen Itáliából hozatta, tehát ha a legenda igaz, akkor a Budai Vár fügéi nem török eredetű fügék, hanem olaszországi fajták. A fenti idézet is azt állítja, hogy azok a fügék ott nem hasonlítanak a Gellért-hegyi fügékhez (amelyeket török eredetűnek tartanak).

Mezős Balázzsal, a Várkapitányság kertészeti irodavezetőjével beszélgettem a Lőportár oldalában növekvő, mára hatalmas méretűre nőtt, több törzsű fügefákról. Balázzsal hamar egy hullámhosszra kerültünk a fügékkel kapcsolatban. Abból, ahogyan beszélt a budai Vár legendás növényeiről, közöttük a fügékről is, egyértelműen kitűnt, hogy szereti a munkáját. 😊

Megtudtam azt is, hogy Balázs mindent megtett annak érdekében, hogy megpróbálja beazonosítani az említett fügék fajtáját, felvette a kapcsolatot a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központtal is, amely egyébként itt van mellettünk Tápiószelén. A füge korát a különböző vizsgálatok, és korábbi kutatások alapján száz esztendőnél is többre saccolják, ami akár helytálló is lehet.

Azt tudtam még meg Balázstól, hogy egyébként rendkívül bőven termő fajta, évente akár háromszor is szüretelnek róla, és nem emlékszik rá, hogy valaha is fagykár érte volna. Ehhez mondjuk hozzátartozik, hogy a Budai Vár mikroklímája kimondottan kedvező. Nem véletlen, hogy rengeteg gyönyörűséges koros fa található a Várban - közöttük az ország legöregebb fája, egy japánakác -, vagy ha már a Lőportár körül sétálgatunk, mutatott nekem hatalmasra nőtt mandulafákat, és fekete eperfát is. Így tehát itt rendkívül jól érzi magát ez a különleges füge, amelynek bőre sárgás-barnásra, talán kissé lilásra érik be, belseje pedig mézédes, és piros. Ami pedig plusz értéke ennek a fügének, hogy képes a fán megaszalódni.

Balázs elmondta azt is, hogy az elmúlt években pálinkát is főztek a füge a terméseiből, valamint meghívott, hogy térjek majd vissza a füge fő érési idejében, hogy saját szememmel láthassam, illetve meg is kóstolhassam a gyümölcsöt. Nagyon örültem ennek a meghívásnak. Mivel az itt történt feltárások miatt a helyre ráragadt a T9 elnevezés, valamint az ebből a fügéből főzött pálinka is a T9 nevet viselte, így én ennek a fügének is ezt a nevet adom. Az én cikkeimben ezen a néven fogok rájuk hivatkozni, és a fajtagyűjteményemben is Budavári T9 füge néven fog szerepelni.

A látogatás emlékére pedig azon felül, hogy gyűjthettem dugványnak valót a T9 fügéről, kaptam még egy eme bokor alól felszedett, szépen begyökeresedett cserepes gyökérsarjat is, amiért kiváltképp hálás vagyok. Így egészen biztosan van már saját T9 fügém. 😊

A De la Motte-Beer-palota udvarán álló fügefa

A másik igazán hosszú múlttal rendelkező épülete a budai Várnak, a két korábbi tulajdonosának nevét is viselő De la Motte-Beer-palota, amelynek megépítését megelőzően – a középkorban – három kisebb ház állt a telken. Ezek azonban sajnálatos módon több másik várbéli épülettel együtt megsemmisültek az 1868-as ostrom során. Ezen épületek megmaradt alapjaira építettek fel két új házat, immár barokk stílusban, ezek egyike a mai Dísz tér 15 alatti De La Motte-Beer palota, amelynek története két családhoz fűződik legerősebben.

Báró de la Motte des Aulnois Ferenc Károly mérnökkari alezredes volt, családjával 1760-ban költözött be a házba, de nem éltek ott sokáig. 1773-ban Beer József gyógyszerész vásárolta meg az épületet a bárótól, és a mai Posta helyén gyógyszertárat üzemeltetett. Ezt követően 1865-ben Pán József tervei szerint L alakú, kétemeletes, romantikus szárnyat építettek a házhoz (a mai Tóth Árpád sétány felőli oldalon). Ez a második világháborúban elpusztult, valamint az ostrom során a Dísz téri kapubejárat is beomlott. Ennél jobban ebben a cikkben nem mennék bele a palota történelmébe, akit jobban érdekel, itt olvasgathat róla. A lényeges az L alakú hozzáépítés 1865-ből (az alábbi képen a szemközti fal az).

A palota mai formája ugyanis egy négy oldalról zárt, belső udvaros épület, ami nem igazán a legideálisabb a napfényt annyira kedvelő füge számára. Márpedig ebben a belső udvarban található Budapest egyik legöregerebb fügefája. Balázs azt mondta, valószínűleg ugyanaz a fajta lehet, mint amelyet a Lőportár oldalában is találtak, de azért teljes bizonyossággal nincs efelől. Egy azonban biztos, ennek a fának a fügéi is beérnek minden évben, és rendkívül hasonlóak a Lőportári fügék terméseihez.

A Fa egyébként gyönyörű, és látszik, hogy ebben a zárt udvarban nem nagyon szokott neki ártani a tél. Kora szinte biztosan több, mint száz esztendő, mert 183 centiméter kerületűre nem egy-két évtized alatt vastagszik meg egy fügefa törzse. Balázs azt gyanítja – és én osztozom eme gyanújában –, hogy ezt a fügefát még valamikor az L alakú épületrész megépítése előtt ültethették, hiszen akkor még dél felől rengeteg napfényt kaphatott. Mára a zárt udvarban igen magasra tört, hogy megfelelő mennyiségű napfény érhesse a lombkoronáját.

Ha pedig a gyanú igaz, akkor ez a fügefa legendásan öreg, mert akár még a Babits szőlőbirtokon álló 150 éves fügefánál is öregebb lehet. Könnyen megpályázhatná az ország legöregebb fügefája címet. 😊 Ezt a fát meg lehet látogatni, ha valaki nagyon szeretné, mer rendszeresen szerveznek a De la Motte-Beer-palotába a pincétől a padlásig tartó sétákat. Ezt a fügét sikeres szaporítást követően De la Motte füge néven fogom emlegetni, és ezen a néven fog szerepelni a fajtagyűjteményemben is.

Török kerti fügék

A Csikós udvar dél-nyugati részén fekszik a Budavári Palotanegyed egyik legeldugottabb, egyben leghangulatosabb része, a látogatók számára nemrég átadott Török kert. A Nemzeti Hauszmann Program részeként létrehozott kert volt a Várban történt fügeturizmusom utolsó állomása. Nagyon hangulatos kis kertrész egy csodálatos díszkőszökőkúttal, padokkal, rózsákkal, vadszőlővel, birsalmafákkal, és persze fügebokrokkal.

Egészen pontosan négy fügebokor kapott itt helyet, amelyekről Balázs elárulta, hogy nem legendás fügék, és még csak nem is a fentiekben említett fügék szaporítványai. Ezeket ugyanis kimondottan a Török kert számára vásárolták, és mindössze pár esztendősek. Mindezek ellenére egyszer még előfordulhat a távoli jövőben, hogy egy másik fügerajongó útjára indul felkutatni a Török kerti fügék eredetét. Nehogy már ne találjon róluk információkat! 😁

Sajnos azonban pontos információt senki sem tudott róla adni, hogy milyen kertészeti fajták.. A négy bokorból három teljesen egyformának tűnt. A negyedik azonban más volt. Levelei, fügéi különbözőek voltak. Valamint ezen a negyedik bokron egyetlen ágvégen volt annyi füge, mint a másik háromnál egy egész ágon. Annyira sok füge volt rajta, hogy ennél többet már csak Photoshop-al lehetne rárakni. De persze ilyet én nem csinálok. 😉

Ezen tulajdonsága miatt ebből is hoztam haza néhány duványt, amelyek remélem a fenti fügék dugványaival együtt megerednek majd. Erre a fajtára Török kert füge néven fogok hivatkozni, és a fajtagyűjteményemben is ezen a néven fog szerepelni (kivéve, ha közben sikerülne beazonosítani a fajtáját).

Ezzel végére is értem a budavári fügefák történetének. Még egyszer nagyon szépen köszönöm a Várkapitányság munkatársainak a segítségét, hogy ezt a cikket megírhattam. Köszönöm, hogy elkísértek fügekörutamon, és elmesélték nekem ezeket a csodás történeteket. És bár nem nyert bizonyítást, hogy valóban Mátyás király hozatta volna a Várba a fügéket, a fentiek ismeretében enélkül is különlegesek maradnak ezek a fügék. Terveim szerint érésidőben visszalátogatok a Várba, és még több fotóval térhetek haza, hogy immár saját szájízem tapasztalásai nyomán írhassak ezekről a fügékről. 😊

A Várkapitányság beszámolója...

Fantasztikus érzés számomra, hogy a Várkapitányság munkatársait is annyira megérintette a látogatás és annak témája, hogy beszámoltak róla a Facebook oldalukon. 😊

Trópusi kincseket rejt a Vár Különleges vendége volt a Budavári Palotanegyednek. Medve Zsolt, a Fügés ember blog...

Közzétette: Nemzeti Hauszmann Program – 2023. június 12., hétfő

Illetve nyomtatásban a Budavári Séták Magazinban is. A cikkben felhasznált, általam Fügés ember logóval el nem látott fotókat a Várkapitányság fotósa készítette, és a Várkapitányság engedélyével tettem közzé a cikkben. A logózott képeket pedig én magam készítettem. A fotók további, máshol történő felhasználása tilos!

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

  1. Üdv,a T9 fügéből vennék majd ágat,ha lesz!!!Miklós

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Miklós! Még csak alig pár hete kaptam meg a Budavári fügék szaporító anyagait. Szóval nagyon messze állunk még attól is, hogy egyáltalán nálam teremjen. Nem időszerű még ezen fügék kapcsán a terjesztésről beszélni. 😊

      Törlés
  2. Azt a mindenit. Nem semmi azért, milyen kincseket rejt a budai Vár. Nagyon olvasmányos volt, szinte beszippantott a történet. Ami pedig a Török kerti fügét illeti, nem semmi mennyiségű füge van rajta. Csak lestem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, nagyon vártam már, hogy elmehessek, és saját szememmel láthassam ezeket a csodákat. Arra pedig kimondottan kíváncsi leszek, hogyan viselkednek ezek a fügék farmosi mikroklímán. 😊

      Törlés

Szólj hozzá!

Népszerű cikkek

Fügelevél tea – hogy készítsem, és mikor gyűjtsem a hozzávalót?

Korábban már írtam cikket arról, hogy a fügelevélben mennyi, szervezetünk számára hasznos anyag található, és hogy amúgyis segítség lehet a cukorbetegség elleni küzdelemben. Nem kívánom az ott leírtakat itt megismételni, akit érdekel, olvassa el az  Itt a fügeszezon, tudtad, hogy a levele is gyógyhatású?  című cikkemet, mert abból mindent megtudhat a fügelevél, és a cukorbetegség kapcsolatáról. Ezen cikkem a fügelevél teáról fog szólni, és ha végigolvasod, meg fogod tudni, hogyan kell begyűjteni és kiszárítani a fügeleveleket, és hogy abból milyen módon tudsz teát készíteni. A fügelevél tea természetesen nem csak cukorbetegek számára ajánlható. Ha szeretsz teázni, akkor kiválthat egy-egy csésze fekete teát, aminek áldásos hatása leginkább este lesz érezhető. A fügelevélben ugyanis nincsenek élénkítő anyagok, így nem fogják gátolni az esti elalvást. Emellett rendkívül kellemes illata van, főleg ha pár csepp mézzel édesítjük. 😊 Milyen fügelevél alkalmas tea alapanyagnak? Csak egészséges

Hogyan aszaljunk fügét napon?

Tombol a nyár, a kánikula pedig az elviselhetetlenséggel határos, mindeközben pedig érik a füge. Bár az ország melegebb részein már az első terméshullám szinte teljesen leérett, az ország középső, és keleti részen még javában érik a füge. Ha pedig a kettőt – tikkasztó napsütés és érett füge – egy mondatban említjük, szinte elkerülhetetlen, hogy az aszalt fügére asszociáljunk... Aki evett már igazán jó minőségű aszalt fügét, az egészen biztosan szereti. Mert hogyan is lehetne nem szeretni az aszalt fügét? 😏 Persze a jó minőségű aszalt füge alatt nem arra a sok esetben boltban kapható cipőtalp keménységű vacakra gondolok, aminek a színe szürkés foltokkal tarkított, mintha penészes lenne, és még egy krokodil állkapcsát is próbára tenné. Az igazi aszalt füge aranysárga, vagy barnás színű attól függően, hogy sárga, vagy lila bőrű fügéből készült. Ezen túl pedig természetesen lágy, puha, és rendkívül kellemes zamatú. Az igazán jó minőségű aszalt füge már akkor beindítja a nyáltermelődést, m

Időjárás

Címkék

adriai állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak darázscincér deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előadás előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség esemény fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény farmosi fügedarazsak Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kultúra kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság levéltetvek lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu