kártevő , növényvédelem , pöttyös lámpahordó-kabóca ,

Pöttyös lámpahordó-kabóca (Lycorma delicatula) – hogyan védekezzünk ellene?

A Lycorma delicatula, vagy ahogy idehaza hivatkoznak rá, a pöttyös lámpahordó-kabóca egy renkívül nagy károkat okozó kabócafaj. Az állatcsoport a fura nevét annak köszönheti, hogy „magasan hordja az orrát”, erről régen úgy hitték, éjszaka képes fényt kibocsátani – ez ugyan nem így van, de a név rajtuk ragadt. Mivel a hazai cikkek, amelyek erről a kártevőről szólnak, eléggé felületesek, elnagyoltak és adatszegények, gondoltam, írok egy cikket, melyben a lehető legtöbb – a tudomány jelen állása szerint elérhető – információt közlöm róla. Azt mindenképp le kell szögezzem a pánikhangulat kialakulásának elkerülése érdekében, hogy ezt a kártevőt a cikkem megjelenéséig sem hazánkból, sem más európai országból nem jelentették. Csak azért írok róla, mert egyes terjedését vizsgáló kutatások előrejelzései alapján bármikor megjelenhet Európában is.

A legfeljebb 25 mm hosszú Lycorma delicatula ázsiai eredetű (Kínában, Indiában és Vietnamban őshonos). A 2000-es évek közepe táján jelent meg Dél-Koreában és Japánban, majd az elmúlt évek során ez a rendkívül súlyos mezőgazdasági és erdészeti károkat okozó rovar inváziós fajként terjedt el Észak-Amerikában is. A lámpahordó-kabóca közel egy évtizede (2014 körül) jutott át az USA területére, ahol elsődlegesen a gyümölcsfákon és szőlőn szívogat, ezzel nemcsak visszavetve a növény fejlődését, hanem rengeteg betegség előtt is megnyitva az utat. De nem csak a szőlőt kedvelik (körülbelül 70 növényfajt tekinthetünk tápnövényének).

A pöttyös lámpahordó-kabóca megjelenése és fejlődési szakaszai

Bár a nevét a felnőttkori színes szárnyairól és testéről kapta, a pöttyös lámpahordó-kabóca minden életszakaszában könnyedén felismerhető.

  • Tojások és tojáscsomók: a tojások nagyjából 2,5 centiméteres szegmentált sorokban rakódnak, amelyek akár 60 tojást is tartalmazhatnak. A nőstény a tojóhüvelyeket fehér, gittszerű anyaggal borítja be, amely száradás után szürke sárra, vagy zuzmóra emlékeztethet, segítve az álcázást. A kártevő sima, védett felületekre rakja tojásait, gyakran az égerfa, vagy más sima kérgű fák kérgére, de nem csak növényi részekre rak tojásokat. Bármilyen élettelen felület is megfelel számára, mint a kerítésoszlopok, vagy szállító járművek, pótkocsik, konténerek, stb. (Októbertől júniusig látható)
  • Korai nimfák: A pöttyös lámpahordó-kabóca négy fejlődési stádiumon megy át, és az első három stádium hasonló megjelenésű marad. Fekete színűek, fehér pöttyökkel, és nagyjából fél centisek, ami miatt az emberek gyakran összetévesztik őket a kullancsokkal. (Májustól júliusig látható)
  • Késői nimfák: Amikor a Lycorma delicatula eléri a negyedik fejlődési szakaszt, nagyobb méretűvé válik, és élénkvörös színű lesz hátoldalukon fekete, és fehér foltokkal, amelyek egybeesően helyezkednek el. (Júliustól szeptemberig látható)
  • Kifejlett egyed: 25 mm méretűek, szárnyaik rózsaszínűek, amelyeket fekete pöttyök tarkítanak. Hátsó szárnyaik pedig vörösek, fekete foltokkal. A hímek és a nőstények hasa sárga, fekete csíkokkal, míg csak a nőstényeknek van egy pár vörös billentyű a has hátsó végén. A kifejlett egyedek az első keményebb fagyok alkalmával elpusztulnak. (Július vége - december között látható)

A pöttyös lámpahordó-kabócáknak viszonylag gyenge izomzattal ellátott szúró szájszervük van. Ennek okán nem nagyon képesek a növények nedveit kiszívni azok szöveteiből. Eme speciális táplálkozási szokásuk miatt a növények turgornyomására támaszkodnak, hogy hozzájussanak a növényi nedvekhez. Ez annyit tesz, hogy a megsebzett növényi részből a benne lévő nyomás miatt előtörő nedvet fogyasztják el, nem maguk szívják ki a növény nedveit. Ez a nyomás nem minden növényben egyforma erősségű. Minden növény nedvedzik, ha sebet ejtünk rajtuk, de némelyekből szinte kimondottan folyik a lé, ha megsérülnek.

Ilyen növényeket kedvel a leginkább a pöttyös lámpahordó-kabóca, és sajnos a két nagy kedvence is ilyen növény: a szőlő, és a mirigyes bálványfa (de ezek mellett kedveli az eperfát, a kúszónövényeket, a nyárfát, nyírfát, fűzfát és szömörcét is az alma, a körte, a cseresznye, a kajszibarack egyéb más növények mellett). A mirigyes bálványfa balszerencsénkre meglehetősen elterjedt hazánkban is, hiszen invazív fajként igen régóta jelen van. És hát sajnos a füge is azon növények közé tartozik, amelyiket előszeretettel látogatja ez a kártevő.

A fő gond a másodlagos, közvetett kártétel

A közvetlen kártétele sem elhanyagolható, hiszen ha egy növényen nagy számban vannak jelen, akkor legyengíthetik azt a szívogatásaikkal. A nagyobb károkat azonban a másodlagos, közvetett kártétel okozza. Egyrészt azért, mert a szúrásaik nyomán utat nyitnak a különféle kórokozóknak, másrészt az ürülékük okán. A pöttyös lámpahordó-kabóca ürüléke ugyanis egyfajta mézharmat, amely azon kívül, hogy feromonokat tartalmaz, ami hívogató a fajtársaik számára, de rengeteg cukor is van benne. Ezt a mézharmatot olyan mennyiségben képesek kibocsájtani, hogy attól már szemmel láthatóan is nedves a növény felülete. Ez a cukros mézharmat vonzza a darazsakat, hangyákat, és teret enged a korompenésznek is, ami egy igen súlyos gombafertőzés. A kártétele annyira jelentős és súlyos, hogy az USA bortermelő vidékeiről 90%-os szőlőveszteségről is történt jelentés.

A biológiai védekezés nem megoldható

A biológiai védekezést nehezíti, hogy az általában valamilyen gombafaj bevetését szokta jelenteni a kártevő ellen. De mivel a szőlő gombaérzékeny növény, így sűrűn kell fungicidekkel kezelni, aminek okán a biológiai védelem nem működhetne, hiszen a számunkra hasznos, védekezés gyanánt bevetett gombákat is elpusztítaná. És mivel elsődelegesen a szőlő kártevőjeként tartják számon, mint gazdaságilag is jelentős kártevőt, így ebbe az irányba nincsenek is mélyreható kutatások. Fügeültetvényekről pedig ekkora károkozást még nem jelentettek, tekintve, hogy a füge nem annyira érzékeny a gombabetegségekre, mint a szőlő.

Pedig lenne biológiai védekezés ellene. Egy ízben történt is kutatás az ügyben. Egy bizonyos, a természetben is előforduló gombát, a Batkoa majort vizsgálták. A Batkoa major egy, a természetben előforduló rovarpatogén gomba, amelyről eddig keveset tudunk. Az entomopatogén gombák közé tartozó gomba a talajban található. Spórái érintkezéskor a rovarok testéhez tapadnak, majd a gomba ezután a külső kutikula vagy a bőr gyenge pontjain keresztül jut be a rovar testébe. Ezután rizoidokat képez, hogy a haldokló gazdatestet a fához rögzítse, miközben a spórák fejlődésnek indulnak a rovar külső testén, majd rövid életű fertőző spórákat lök ki. A gazdaszervezet a fertőzés után 4-7 nappal elpusztul. A fertőző spórák nyomait nehéz megtalálni a környezetben.

Nagyon hatékony hódító

A Lycorma delicatula nagyon hatékony hódítónak tekinthető, mert teljes mértékben kihasználja a kereskedelmből fakadó, földrészeket átívelő szállításokat. Ez a kabócafaj ugyanis nyárvégeken a 30-60 darabból álló kis tojáscsomóit nem csak növényi részekre rakja le, hanem – mint fentebb már említettem – nem növényi szerkezetekre, például konténerek, szállító járművek, pótkocsik, vasúti kocsik, házfalak, keítésoszlopok, stb. Ennek köszönhetően rövid időn belül képes nagy területeken elterjedni az emberi tevékenységeknek köszönhetően. Ha mégis növényi részeket szemel ki tojásrakás céljából, azok a táplálkozásra használt friss növényi részekkel ellentétben mindig az öreg, fás felületek.

A kártevő őshonos elterjedési területéről származó éghajlati adatokon alapuló elterjedési modellek azt sugallják, hogy a pöttyös lámpahordó-kabóca Kanada déli részének, Franciaországnak, Spanyolországnak és Olaszországnak a bortermelő területein is megtelepedhet. Az Ázsiából történő közvetlen behurcolás veszélye mellett az Egyesült Államokban gyorsan növekvő populációk növelik az árukkal együtt az USA-ból származó tojástömegek Európába történő másodlagos behurcolásának kockázatát, mivel a kedvenc ázsiai gazdanövénye, az invazív mirigyes bálványfa már széles körben elterjedt Európában. A kutatók különösen aggodalomukat fejezték ki Spanyolország, Franciaország, Olaszország mellett Portugália és Románia (ők pedig igen közel vannak hozzánk) miatt is, hiszen ez az öt ország Európa legnagyobb szőlőtermesztője.

Fontos azonban kijelenteni, hogy a pöttyös lámpahordó-kabócát eddig még nem jelentették Európából – így tehát Magyarországról sem –, de nem zárható ki, hogy vannak már kisebb, észrevétlenül maradt, megtelepedett populációk. Ennek lehetősége leginkább a kereskedelmi szempontból jelentős repülőterek, konténerkikötők vagy vasútállomások közelében adott, ahol egy esetleges invázió nagyobb valószínűséggel indulhat meg.

A Lycorma delicatula természetes ellenségei

A CABI jelenleg a Lycorma delicatula természetes ellenségeit vizsgálja Kínában, és eddig két parazita darazsat azonosítottak potenciális biológiai védekező lehetőségként, az Anastatus orientalis nevű tojásparazitoidot és a Dryinus sp. nevű, a lámpahordó-kabóca nimfáit támadó darazsat. A következő lépés e potenciális természetes ellenségek szűrése lesz a célpont-specifikusságuk szempontjából, mivel számos országban a szabályozási követelmények szigorúbbá váltak, és a klasszikus biológiai védekezésre alkalmas szerek kibocsátásának engedélyezése alapos kockázatértékelést igényel.

Ha a szűrést a kártevő várható megjelenése előtt befejeznék, a természetes ellenségeket a pöttyös lámpahordó-kabóca elleni védekezésre már a kialakulóban lévő kezelési program sokkal korábbi szakaszában ki lehetne bocsátani Európában. Ideális esetben a természetes ellenségek jelentősen csökkentenék a kártevő egyedszámát, és lassítanák a terjedés ütemét. Ezzel csökkenthető lenne a pöttyös lámpahordó-kabócával kapcsolatos gazdasági és környezeti károkozás mértéke.

Felhasznált források: liisma.orgcabi.orginvasive-species.org, www.sciencedirect.com, www.researchgate.net, cornell.edu

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

  1. Elég ijesztők ezek az izék. Brrrr! Remélem, nálunk nem fog megjelenni, mert akkor végképp annyi a vegyszermentes fügetermesztésnek. :(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sajnos nem sok ráhatásunk van a dologra... 😢

      Törlés
  2. Sajnos van egy rossz hírem! Ma, 2024. június 09-én, vágtam le sövényvágóval a díszmogyoró bokrok tetejét, ugyanis telis-tele volt levélgubacsokkal ettől a kabócától. Baden-Württemberg, Stuttgarttól 80 km-re észak-keletre.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Valamivel egészen biztosan kevered, mert ennek a kártevőnek a nyomán nem képződnek gubacsok a növényeken.

      Törlés

Szólj hozzá!

Népszerű cikkek

Fügelevél tea – hogy készítsem, és mikor gyűjtsem a hozzávalót?

Korábban már írtam cikket arról, hogy a fügelevélben mennyi, szervezetünk számára hasznos anyag található, és hogy amúgyis segítség lehet a cukorbetegség elleni küzdelemben. Nem kívánom az ott leírtakat itt megismételni, akit érdekel, olvassa el az  Itt a fügeszezon, tudtad, hogy a levele is gyógyhatású?  című cikkemet, mert abból mindent megtudhat a fügelevél, és a cukorbetegség kapcsolatáról. Ezen cikkem a fügelevél teáról fog szólni, és ha végigolvasod, meg fogod tudni, hogyan kell begyűjteni és kiszárítani a fügeleveleket, és hogy abból milyen módon tudsz teát készíteni. A fügelevél tea természetesen nem csak cukorbetegek számára ajánlható. Ha szeretsz teázni, akkor kiválthat egy-egy csésze fekete teát, aminek áldásos hatása leginkább este lesz érezhető. A fügelevélben ugyanis nincsenek élénkítő anyagok, így nem fogják gátolni az esti elalvást. Emellett rendkívül kellemes illata van, főleg ha pár csepp mézzel édesítjük. 😊 Milyen fügelevél alkalmas tea alapanyagnak? Csak egészséges

Hogyan aszaljunk fügét napon?

Tombol a nyár, a kánikula pedig az elviselhetetlenséggel határos, mindeközben pedig érik a füge. Bár az ország melegebb részein már az első terméshullám szinte teljesen leérett, az ország középső, és keleti részen még javában érik a füge. Ha pedig a kettőt – tikkasztó napsütés és érett füge – egy mondatban említjük, szinte elkerülhetetlen, hogy az aszalt fügére asszociáljunk... Aki evett már igazán jó minőségű aszalt fügét, az egészen biztosan szereti. Mert hogyan is lehetne nem szeretni az aszalt fügét? 😏 Persze a jó minőségű aszalt füge alatt nem arra a sok esetben boltban kapható cipőtalp keménységű vacakra gondolok, aminek a színe szürkés foltokkal tarkított, mintha penészes lenne, és még egy krokodil állkapcsát is próbára tenné. Az igazi aszalt füge aranysárga, vagy barnás színű attól függően, hogy sárga, vagy lila bőrű fügéből készült. Ezen túl pedig természetesen lágy, puha, és rendkívül kellemes zamatú. Az igazán jó minőségű aszalt füge már akkor beindítja a nyáltermelődést, m

Időjárás

Címkék

adriai állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak darázscincér deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előadás előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség esemény fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény farmosi fügedarazsak Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kultúra kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság levéltetvek lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu