hangya , kártevő , növényvédelem ,

Hangyák a fügén – mit tehetünk, hogy ne dézsmálják meg a termést?

A hangyáknak általánosságban véve a kertben több hasznuk van, mint amennyi kárt okoznak, ezért alapesetben a hangyákat nem soroljuk a kártevők közé. Azonban vannak esetek, amikor igenis komoly károkat okoznak a termésekben. Ilyen eset a füge (Ficus Carica) és a hangya esete. A hangyákról azt kell tudni, hogy nagyjából mindennél jobban szeretik a cukrot és az édes dolgokat. Ha csak egyetlen csepp cukros valamit is találnak, perceken belül több százával lepik azt el a hangyák.

A füge pedig érés közeli és érett állapotában is rengeteg cukrot tartalmaz, hiszen édes, mint a méz. Ha a hangyák felfedeznek egy fügefát, amin éppen érik a füge, pillanatok alatt ellepik azt. Sőt, simán előfordulhat, hogy egyazon fügefán többféle hangya is megjelenik egyszerre. Ez azért baj, mert nagyon nehéz ellene drasztikus és a hangyákra nézve élet ellenes módszerek bevetése nélkül védekezni. Az sem lehet megoldás, hogy idő előtt leszedjük a fügét, hogy majd az ablakpárkányon beérik, mert a füge nem utóérő. Amint leszakítjuk a fáról, a füge érési folyamata leáll. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy amikor a fügén az első érési jelek mutatkoznak, akkor már jelentős a cukortartalma, de még kell neki néhány nap a teljes érettséghez, hogy igazán élvezetes legyen a fogyasztása... nekünk...

A hangyáknak ugyanis ekkor már tökéletesen élvezhető, és ezt ki is fejezik azzal, hogy ellepik a fügéket. A legnagyobb veszélyben azok a fajták vannak, amelyeknek éréskor nyitott a serlegnyílása, vagy túl vékony a bőre, esetleg hajlamos a repedésre. Ezen fajtákon az érés előtti néhány napban már sok esetben egy kis "mézcsepp" jelenik meg a serlegnyílásban, ami brutálisan erős és egyben visszautasíthatatlan meghívó a hangyák számára, akik messziről megérzik a cukros lé szagát, majd a nyitott serlegen, vagy az arra hajlamos fajták esetén a bőr sérülésein, repedésein keresztül birtokba veszik a fügét. Ezzel persze nagy bosszúságot tudnak okozni nekünk, mert a füge, ami tegnap még sértetlen volt, mára alig látszik ki a hangyák alól...

De akkor hogyan védhetem meg a fügét a hangyáktól?

Az interneten több teória is terjeng. Se hossza, se vége az oldalaknak és a videóknak, amelyek minden féle praktikát ajánlanak a hangya ellen: kávézacc, krétapor, kovaföld, sütőpor szétszórása a fa körül, levendula és más hangyariasztó növény ültetése a fügefa köré, de el kell keserítsem az olvasót, ezek mind időleges megoldások. A sütőport, kávézaccot, krétaport pillanatok alatt elmossa az eső vagy az öntözővíz, így minden alkalommal, mikor a füge alá víz került, újra ki kellene szórni. Ráadásul ettől még a fügefa körüli boly ott van, és elég egy pillanat, mikor gyengül a védelem, és már támadnak is újra. Ott van még a fügefa törzsére kent rágcsálóragasztó ötlete. Én kb. ettől szörnyedek el a legjobban. Nem ajánlanám senkinek sem, hogy ezt közvetlenül rákenje a fa törzsére, mert a kéreg nélkül többé le nem szedi onnan, már pedig egyszer az teljesen tele lesz porral, döglött rovarokkal, és minden mással. Van aki folpack fóliát teker a fa törzsére, és erre keni a ragasztót, de ezzel meg az a baj, hogy bepálik alá a fa kérge utat engedve a gombás fertőzéseknek. Ezt sem javasolnám.

Vannak a kereskedelmi forgalomban kapható rovarfogó csíkok, amit egy darab zsineggel kell a fügefánk kérgére rögzíteni. Ez talán működhet, de folyamatosan ellenőrizni kell, és amint megtelt döglött hangyákkal (amelyek szép lassan átjárhatóvá teszik azt a többiek számára), azonnal cserélni kell. További nehézség lehet, hogy a füge a legtöbb kertben bokor, aminek egyrészt több törzse van, másrészt ágai lelógnak a földre. Ilyen körülmények között a rovarfogó ragasztós szalag szinte teljességgel alkalmazhatatlan. Minden esetre, ha valaki vegyszermentesen szeretne próbálkozni, akkor nagyjából ezek a trükkök azok, amelyekkel ideig-óráig részleges sikert érhet el.

Mi a biztos módszer, hogy megvédjem a fügét a hangyáktól?

Sajnos a biztos módszer ez esetben is csak a vegyszer. A kereskedelmi forgalomban kaphatóak különböző hangya csapdák, vagy kiszórható hangya porok. A csapdákra most nem térnék ki, mert azok első sorban beltéri használatra készültek. Az én ajánlatom a BROS hangyaírtó por (hatóanyaga a permethrin), melynek leggazdaságosabb kiszerelése 1kg-os. Ez nagyjából 90 m2 terület lefedésére elegendő, így azt hiszem, elég sok fügefa védhető meg vele a hangyáktól. Ennek a szernek a működési mechanizmusa az, hogy késleltetett hatású mérget tartalmaz a hangyák számára vonzó adalékokkal keverve. A hangya élelemnek nézi, a porszemeket a bolyba cipeli. Ott megeteti vele a királynőt, amely elpusztul. Persze közben a többi hangya is elpusztul, így hosszú távra nyújt villámgyors megoldást a hangyák okozta problémára.

Más módszer nincsen?

Természetesen van. Az egyik fügés közösségben olvastam egy bejegyzést, amiben a következő módszereket ajánlották: egy rész valamilyen jó cukros lekvár keverjünk el egy rész sertésmájkrémmel, majd ahhoz adjunk hozzá valamennyi – a mennyiség nem volt megjelölve – Decis (biogazdálkodásban is engedélyezett) permetszert, és ezt a maszlagot tegyük ki a boly közelébe. A lényeg ennek ugyanaz, mint a Bros hangyaporosnak, hogy a hangyák behordják a bolyba, ahol megetetik vele a többieket, köztük a királynőt is, és ezzel vége is a bolynak. Nos, én a sertésmájkrémet biztosan kihagynám a buliból, mert a hús származékok vonzzák a patkányt és az egyéb nem kívánatos kistestű emlősöket. A hangyáknak elég a lekvár is, csak ne édesítőszeres legyen, hanem igazi jó kis cukorbomba. A másik módszer nagyjából ugyanez volt, csak nem Decis permetszerrel keverve, hanem a Spilan rovarölővel, amely azonban már nem engedélyezett biogazdálkodásban. Én azt gondolom, mindkettő jó módszer, és ha már lehet valami BIO, akkor inkább azt részesítsük előnyben.

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

Népszerű cikkek

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudj...

Pöttyös lámpahordó-kabóca (Lycorma delicatula) – hogyan védekezzünk ellene?

A Lycorma delicatula, vagy ahogy idehaza hivatkoznak rá, a pöttyös lámpahordó-kabóca egy renkívül nagy károkat okozó kabócafaj. Az állatcsoport a fura nevét annak köszönheti, hogy „magasan hordja az orrát”, erről régen úgy hitték, éjszaka képes fényt kibocsátani – ez ugyan nem így van, de a név rajtuk ragadt. Mivel a hazai cikkek, amelyek erről a kártevőről szólnak, eléggé felületesek, elnagyoltak és adatszegények, gondoltam, írok egy cikket, melyben a lehető legtöbb – a tudomány jelen állása szerint elérhető – információt közlöm róla. Azt mindenképp le kell szögezzem a pánikhangulat kialakulásának elkerülése érdekében, hogy ezt a kártevőt a cikkem megjelenéséig sem hazánkból, sem más európai országból nem jelentették. Csak azért írok róla, mert egyes terjedését vizsgáló kutatások előrejelzései alapján bármikor megjelenhet Európában is. A legfeljebb 25 mm hosszú Lycorma delicatula ázsiai eredetű (Kínában, Indiában és Vietnamban őshonos) . A 2000-es évek közepe táján jelen...

Időjárás

Címkék

Aclees taiwanensis adriai Afrikai fügelégy állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Carpophilus hemipterus Ceratitis capitata Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak darázscincér deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előadás előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség esemény fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény farmosi fügedarazsak Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana Fig endosepsis fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge ormányos füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelégy fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj gyümölcslégy hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kabóca kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kétszínű gyümölcsfénybogár kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kukacos füge kultúra kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság levélhullás levéltetvek lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Mt. Etna Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus ujjas óriás unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak Zaprionus indianus

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020- fugesember.hu