Füge mozaik vírus, vagy gomba fertőzés okozta levélfoltosság?
Az elmúlt jó néhány éveben országszerte felütötte a fejét a gombásodás okozta levélfoltosság, amit sokan a füge mozaikvírusként (FMV) azonosítanak a hasonló tünetek miatt. Természetesen nem minden az, aminek látszik hiszen a vírusokon kívül még ott vannak a baktériumok és a gombák is, amelyek sot általánosságban véve több esetben okoznak gondot, mint a vírusok. Az alábbi teljes cikk Berényi József fügetermesztő írása, és személyes tapasztalatain és kísérletein alapuló gyógymód a minden valószínűsggel gombás eredetű levélfoltosság ellen. Köszönjük, hogy megosztotta velünk, és hozzájárult, hogy a blog keretein belül közkincsé tegyük ezt a tudást.
A gomba okozta betegség pedig nem vírus, és réz, kén tartalmú gombaölő szerekkel kezelhető, és a folyamat visszafordítható. Én öt éve kaptam az első fertőzött növényemet, ami egy szempillantás alatt lefertőzte az egész állományt (azóta már több helyről is kaptam, és több ismerős is kapott ezektől független forrásból fertőzött növényeket).
Ebből is látszik, hogy ez nem lehetett vírusos betegség, mert az nem terjed ennyire gyorsan, annak szüksége van valamilyen közvetítőre (szívogató rovarok, nem megfelelően tisztán tartott eszközök, pl metszőolló). Ellentétben a gombákkal, amelyek kiszórják a spóráikat, amelyeket akár a szél, akár a csapadék vagy az öntözővíz is átvihet egyik növényről a másikra. Az interneten keresgélve nem sok válasz kínálkozott a problémára, mert a levélfoltosság tüneteire ott is leginkább a füge mozaikvírus (FMV) került látótérbe. Ekkor döntöttem úgy, hogy jobban beleásom magam a témába, hiszen a betegség terjedésének sebessége inkább utalt bakteriális vagy gombás fertőzésre, mint vírusosra.
A kiindulópont az volt, hogy a fertőzés a teljes levélszövetet érinti. Ezért mindenképpen a felszívódó szerek között kezdtem keresgélni (ez azért is fontos, mert a gombás betegségek ellen csupán a kontakt szerekkel amúgy sem lehet felvenni a harcot eredményesen - szerk.). Szerencsére néhány sikertelen próbálkozás után az Amistar Top (hatóanyag: 200 g/l azoxistrobin125 g/l difenokonazol) javulást hozott. Mivel azonban ez kettes kategóriás szer, így nem érhető el mindenki számára, így azért mégsem volt teljes a siker. Áttörést az jelentett, amikor a füge bokor fa fórumon az egyik fórumtárs felhívta a figyelmünket arra, hogy a sima Amistár (hatóanyagtartalom: 250 g/l azoxistrobin), és az Alfa-Solo (hatóanyag: 250 g/l difenokonazol) bárki számára szabadon megvásárolható, ugyanis hármas kategóriába tartoznak. E két szerből ki lehet kavarni az Amistar Topot.
Én 10ml Amistart, és 3ml Alfa-Solot teszek 10liter vízhez. Emellett még Aliette WP80 (hatóanyag fosetil-Al) használok váltásba. A foszetil hatóanyag hatásmechanizmusa a humán gyógyászatban alkalmazott védőoltásokhoz hasonlítható. Felszívódása a növénybe gyors és azonnal stimulálja a növény kórokozók elleni anyagainak termelését. A teljes védettség eléréséhez azonban az ellenanyagok nagyobb koncentrációja szükséges, ezért fontos a preventív, azaz a megelőző alkalmazás. Ezekkel a szerekkel már elég jól kordában tudtam tartani a fertőzést, de sajnos végleg nem sikerült száműzni a foltokat. A probléma abból fakad, hogy ezek a szerek elpusztítják a növényen a kórokozó szervezeteket, de a környezetbe kijutó spórák ellen nem elég hatásosak. Persze az sem kizárt, hogy az újonnan szerzett növények által kerül be ismét a fertőzés.
Ekkor viszont új fertőzés ütötte fel a fejét, ami más megközelítést igényel. Történt ugyanis a tavaszi rügyfakadáskor, hogy az előbújó új levelek hiányosak voltak. Ekkor ismét az interneten kerestem a választ, de megint semmi, ami magyarázná a kór lefolyását. Mondtak rágást, részleges fagyást, gyógymódnak kézrátételt, ráolvasást, hideg vasat, és más egyebet. Így nem maradt más, mint a józan paraszti ész! Ha a merisztéma az az a csúcsrügy sejtjei sérülnek, akkor azok a sejtek nem szaporodnak, az épp sejtek viszont simán túlnövik a fagyott részt. Tegyük fel hogy az első levél mégis hiányos, de a következőnek már egészségesnek kell, legyen, hisz a merisztémasejtek diferenciálódás nélkül szaporodnak, majd a széleken képződő sejtek alakulnak át különböző képletekké (ha ez így lett volna, akkor az lehetett volna részleges elfagyás - a szerk.). Ezzel szemben egymást követik a torz levelek, maga az ág is torzul, a végén le is áll a csúcsrügy növekedése, majd ezek a csökevényes torz ágak a következő évre el is száradnak. Előfordul az is hogy néhány torz levél után egészségesek jönnek, de ez a ritkább. Általában az oldalhajtásokból nevel új ágakat, ami ugyan abban a zónában van fagyás szempontjából, de még sincs egyetlen egyen sem torz levél.
Akkor most mi legyen? Nincs levél, amire fújhatom a felszívódót, ha meg már van, akkor fújhatom, hisz torz! Így marad a lemosó! Elő a kapott szereket, Cuproxat kiváló. Ökológiai termesztésben engedélyezett, a növény rézigényét is kielégíti, és a legjobb, kaptam, ingyen van! Ennél már csak az a jobb hogy a réz megoldás lett mindkét problémára. A tavalyihoz képest elenyésző mennyiségű torz levél lett, és a levélfoltosság is visszaszorult, annyira hogy az idén még nem is kellett permetezni a felszívódó szerekkel. Pedig csak egy lemosót kapott rügyfakadáskor. Terveztem többet is, de az esős tavasz miatt elmaradt.
Tehát a fentiek fényében, ha valakinek fertőzött növénye van, vagy ilyet hoz a postás, akkor a következőket ajánlom: első lépésben permetezze le Amistar 10ml + Alfo-Solo 3ml 10liter vízhez + Nonit nedvesítő néhány csepp. Egy-két nap elteltével Cuproxat FW-vel de ne csak a fertőzött növényt, hanem a környezetét is (10liter vízhez 20-25ml) töménységű oldattal. Ezután jöhet hét-tíz nap elteltével az Amistar 10ml + Alfo-Solo 3ml 10liter vízhez + Nonit nedvesítő néhány csepp ismét. Sajnos az Aliette WP 80-at már nem tudom ajánlani, mert az utolsó információk megszüntették a forgalmazását. Viszont a fenti három szer is elégséges a védekezéshez. Mellesleg aki még nem látta, ide kattintva saját fotóimon is megtekintheti a növények gyógyulását az fügés fórumon. Igaz az ott leírt kezelés nem egyezik meg teljes egészében azzal, amit itt leírtam, de mind a kettő célravezető, sőt az itt leírtak még jobbnak is bizonyultak. Megelőzésre pedig a Cuproxat FW-t ajánlom rügypattanáskor, majd a vegetáció folyamán néhány alkalommal.
A cikk írója: Berényi József
Ha megtetszet a cikkem, és felhasználnád saját cikk írására, kérlek jeleníts meg egy hivatkozást, hogy itt található a forrás. Köszönöm előre is. 💚 Nyilván te sem szeretnéd, hogy forrásmegjelölés nélkül elvigyék több órányi munkád eredméynét! A képeket pedig kérlek, csak egészében használd fel vágás nélkül. Legyünk egymásra tekintettel! 😊
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Megjegyzések
Szólj hozzá!