betegség , füge mozaik vírus , kórokozó , levélfoltosság ,

Füge mozaik vírus, vagy gomba fertőzés okozta levélfoltosság?

Az elmúlt jó néhány éveben országszerte felütötte a fejét a gombásodás okozta levélfoltosság, amit sokan a füge mozaikvírusként (FMV) azonosítanak a hasonló tünetek miatt. Természetesen nem minden az, aminek látszik hiszen a vírusokon kívül még ott vannak a baktériumok és a gombák is, amelyek sot általánosságban véve több esetben okoznak gondot, mint a vírusok. Az alábbi teljes cikk Berényi József fügetermesztő írása, és személyes tapasztalatain és kísérletein alapuló gyógymód a minden valószínűsggel gombás eredetű levélfoltosság ellen. Köszönjük, hogy megosztotta velünk, és hozzájárult, hogy a blog keretein belül közkincsé tegyük ezt a tudást.

A gomba okozta betegség pedig nem vírus, és réz, kén tartalmú gombaölő szerekkel kezelhető, és a folyamat visszafordítható. Én öt éve kaptam az első fertőzött növényemet, ami egy szempillantás alatt lefertőzte az egész állományt (azóta már több helyről is kaptam, és több ismerős is kapott ezektől független forrásból fertőzött növényeket).

Ebből is látszik, hogy ez nem lehetett vírusos betegség, mert az nem terjed ennyire gyorsan, annak szüksége van valamilyen közvetítőre (szívogató rovarok, nem megfelelően tisztán tartott eszközök, pl metszőolló). Ellentétben a gombákkal, amelyek kiszórják a spóráikat, amelyeket akár a szél, akár a csapadék vagy az öntözővíz is átvihet egyik növényről a másikra. Az interneten keresgélve nem sok válasz kínálkozott a problémára, mert a levélfoltosság tüneteire ott is leginkább a füge mozaikvírus (FMV) került látótérbe. Ekkor döntöttem úgy, hogy jobban beleásom magam a témába, hiszen a betegség terjedésének sebessége inkább utalt bakteriális vagy gombás fertőzésre, mint vírusosra.

A kiindulópont az volt, hogy a fertőzés a teljes levélszövetet érinti. Ezért mindenképpen a felszívódó szerek között kezdtem keresgélni (ez azért is fontos, mert a gombás betegségek ellen csupán a kontakt szerekkel amúgy sem lehet felvenni a harcot eredményesen - szerk.). Szerencsére néhány sikertelen próbálkozás után az Amistar Top (hatóanyag: 200 g/l azoxistrobin125 g/l difenokonazol) javulást hozott. Mivel azonban ez kettes kategóriás szer, így nem érhető el mindenki számára, így azért mégsem volt teljes a siker. Áttörést az jelentett, amikor a füge bokor fa fórumon az egyik fórumtárs felhívta a figyelmünket arra, hogy a sima Amistár (hatóanyagtartalom: 250 g/l azoxistrobin), és az Alfa-Solo (hatóanyag: 250 g/l difenokonazol) bárki számára szabadon megvásárolható, ugyanis hármas kategóriába tartoznak. E két szerből ki lehet kavarni az Amistar Topot. 

Én 10ml Amistart, és 3ml Alfa-Solot teszek 10liter vízhez. Emellett még Aliette WP80 (hatóanyag fosetil-Al) használok váltásba. A foszetil hatóanyag hatásmechanizmusa a humán gyógyászatban alkalmazott védőoltásokhoz hasonlítható. Felszívódása a növénybe gyors és azonnal stimulálja a növény kórokozók elleni anyagainak termelését. A teljes védettség eléréséhez azonban az ellenanyagok nagyobb koncentrációja szükséges, ezért fontos a preventív, azaz a megelőző alkalmazás. Ezekkel a szerekkel már elég jól kordában tudtam tartani a fertőzést, de sajnos végleg nem sikerült száműzni a foltokat. A probléma abból fakad, hogy ezek a szerek elpusztítják a növényen a kórokozó szervezeteket, de a környezetbe kijutó spórák ellen nem elég hatásosak. Persze az sem kizárt, hogy az újonnan szerzett növények által kerül be ismét a fertőzés. 

Ekkor viszont új fertőzés ütötte fel a fejét, ami más megközelítést igényel. Történt ugyanis a tavaszi rügyfakadáskor, hogy az előbújó új levelek hiányosak voltak. Ekkor ismét az interneten kerestem a választ, de megint semmi, ami magyarázná a kór lefolyását. Mondtak rágást, részleges fagyást, gyógymódnak kézrátételt, ráolvasást, hideg vasat, és más egyebet. Így nem maradt más, mint a józan paraszti ész! Ha a merisztéma az az a csúcsrügy sejtjei sérülnek, akkor azok a sejtek nem szaporodnak, az épp sejtek viszont simán túlnövik a fagyott részt. Tegyük fel hogy az első levél mégis hiányos, de a következőnek már egészségesnek kell, legyen, hisz a merisztémasejtek diferenciálódás nélkül szaporodnak, majd a széleken képződő sejtek alakulnak át különböző képletekké (ha ez így lett volna, akkor az lehetett volna részleges elfagyás - a szerk.). Ezzel szemben egymást követik a torz levelek, maga az ág is torzul, a végén le is áll a csúcsrügy növekedése, majd ezek a csökevényes torz ágak a következő évre el is száradnak. Előfordul az is hogy néhány torz levél után egészségesek jönnek, de ez a ritkább. Általában az oldalhajtásokból nevel új ágakat, ami ugyan abban a zónában van fagyás szempontjából, de még sincs egyetlen egyen sem torz levél.

Akkor most mi legyen? Nincs levél, amire fújhatom a felszívódót, ha meg már van, akkor fújhatom, hisz torz! Így marad a lemosó! Elő a kapott szereket, Cuproxat kiváló. Ökológiai termesztésben engedélyezett, a növény rézigényét is kielégíti, és a legjobb, kaptam, ingyen van! Ennél már csak az a jobb hogy a réz megoldás lett mindkét problémára. A tavalyihoz képest elenyésző mennyiségű torz levél lett, és a levélfoltosság is visszaszorult, annyira hogy az idén még nem is kellett permetezni a felszívódó szerekkel. Pedig csak egy lemosót kapott rügyfakadáskor. Terveztem többet is, de az esős tavasz miatt elmaradt. 

Tehát a fentiek fényében, ha valakinek fertőzött növénye van, vagy ilyet hoz a postás, akkor a következőket ajánlom: első lépésben permetezze le Amistar 10ml + Alfo-Solo 3ml 10liter vízhez + Nonit nedvesítő néhány csepp. Egy-két nap elteltével Cuproxat FW-vel de ne csak a fertőzött növényt, hanem a környezetét is (10liter vízhez 20-25ml) töménységű oldattal. Ezután jöhet hét-tíz nap elteltével az Amistar 10ml + Alfo-Solo 3ml 10liter vízhez + Nonit nedvesítő néhány csepp ismét. Sajnos az Aliette WP 80-at már nem tudom ajánlani, mert az utolsó információk megszüntették a forgalmazását. Viszont a fenti három szer is elégséges a védekezéshez. Mellesleg aki még nem látta, ide kattintva saját fotóimon is megtekintheti a növények gyógyulását az fügés fórumon. Igaz az ott leírt kezelés nem egyezik meg teljes egészében azzal, amit itt leírtam, de mind a kettő célravezető, sőt az itt leírtak még jobbnak is bizonyultak. Megelőzésre pedig a Cuproxat FW-t ajánlom rügypattanáskor, majd a vegetáció folyamán néhány alkalommal.

A cikk írója: Berényi József

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

Népszerű cikkek

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudj

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Időjárás

Címkék

adriai állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérsarj hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság lexikon litofita LSU füge madarak magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu