Fügés ember

Sokszor olvasom a kérdést, hogy lehet-e a fügét permetezés nélkül gondozni, nevelni hazánkban? A kérdés nagyon is jogos, hiszen hosszú évek óta tartja magát a kijelentés a köztudatban, hogy „a fügének hazánkban nincsen kártevője”. Sajnos azonban ez a kijelentés már csak egy kiüresedett, valóságtartalmától (részben) a klímaváltozás által megfosztott szlogen. Egyébként is azt szoktam mondani, hogy nincs olyan a természetben, hogy egy faj érinthetetlen lenne, aza ne lenne kártevője vagy kórokozója. El kell fogadni, hogy az ökológiai körforgásban mindenki eszik valamit, és mindenkit eszik valaki. Ezt akár ki is használhatjuk, ha ügyesek vagyunk. Akik régebb óta olvassák a cikkeimet, azok nagyjából tudhatják már, hogy általánosságban véve az organikus kertészkedés áll közel a szívemhez. Nem vagyok híve a kemikáliák használatának a kertben, és ha nem muszáj, műtrágyákat sem alkalmazok. Ugyanakkor azt is láthatják régebbi olvasóim, hogy sorra írom a cikkeket a hazánkban megjelent, vagy h...

A most bemutatásra kerülő fajspecifikus kártevőre egy ismerősöm hívta fel a figyelmemet, hogy jó lenne, ha írnék róla, mert Olaszországban komoly károkat okoz a fügefákon. Ez a kártevő nem más, mint a füge ormányos (Aclees taiwanensis) . Kicsit kutakodtam, és amit találtam, egyáltalán nem volt kedvemre való. A kártevő ugyanis Európa több országában jelen van, és sajnos akad közöttük igen közeli ország is. A hivatalos bejelentések szerint Európában először 1997-ben Franciaországban jelezték jelenlétét, majd 2005-ben Olaszországban is megjelent, míg végül idén (2024-ben) már a Lengyelországban is leírták megjelenését . Így szomorúan ugyan, de kijelenthetjük, hogy bár cikkem megírásáig hazánkban nem jelent meg a füge ormányos , de már a spájzban van... Fotó: © Marco Huang Ezért gondoltam, hogy írok róla egy figyelemfelkeltő írást erről kimondottan csak fikusz fajokat károsító rovarról, mert azt hiszem, hogy ha Lengyelországban jól tudja magát érezni ez a rovar, akkor hazánk éghajl...

Akinek vannak cserepes vagy dézsás növényei, már biztosan találkozott azzal a jelenséggel, hogy az edénybe befészkelik magukat a földigiliszták. Köztudott a földigilisztákról, hogy a talajminőség szempontjából a jelenlétük rendkívül előnyös. De jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon ez igaz-e akkor is, ha az a talaj éppen egy cserépben vagy dézsában van. Ebben a cikkben ezt a kérdéskört taglalom. A földigiliszták hasznos kis élőlények, amelyek a talajban élik egész életüket és ott is szaporodnak. Szaprofágok, amely annyit jelent, hogy korhadó-szervesanyag-maradványokkal táplálkoznak. Bizonyos fajok, mint például a közönséges földigiliszta (Lumbricus terrestris) képesek kevéssé elromlott vagy akár a teljesen friss, üde zöld növényi részekkel is táplálkozni. Ezen növényi részek kedvéért éjszaka kimásznak a föld felszínére, és ott csemegéznek. Más fajok a humuszos talajjal táplálkoznak, és erősen elbomlott, humuszos szerves anyagokat fogyasztanak. Ezek a fajok általában fakó szín...

Régóta készülök ennek a cikknek a megírására, mert fontosnak tartom tisztázni a füge növényvédelme témát. Az elmúlt évtizedekben egyre melegebbek a telek, szárazabbak és forróbbak a nyarak. Hogy ez most tartós éghajlatváltozás eredménye, vagy csak átmeneti melegebb időszaka a Földnek, az teljesen mindegy a cikk témájának viszonylatában. Az eredmény mindenképpen ugyanaz, egyre több inváziós rovarfaj jelenik meg hazánkban, és ezek között akadnak olyanok is, amelyek legalább annyira szeretik a fügét, mint mi magunk. Írtam már cikket a füge-levélmolyról , vagy a füge-levélbolháról , de bármelyik pillanatban megjelenhet  hazánkban akár a  fekete fügelégy  is  (update: sajnos a fekete fügelégy megjelenése már nem feltételezés, hanem valóság , ugyanis 2024 augusztusában sikerült befognom egy példányt, amelynek az azonosítása is megtörtént) . Előre szólok, hogy kicsit csapongani fogok a cikk során, és lesznek benne látszólag a témától eltérő elkanyarodások, de ígérem, a végé...

Sokat lehet olvasni a növénytársításokról mostanában, ami jó dolog, mert talán egyfajta szemléletváltás küszöbén állhat a kiskerti növénytermesztés. Ez nagyon jó dolog, mert idővel talán egyfajta igényt támaszt majd a nagyobb gazdaságok felé a lakosság részéről, hogy ott is történjen változás a mai kemikáliákra támaszkodó, talajkizsákmányoló gazdálkodás felől a permakultúra felé. A minap a Mikorrhiza gomba és a füge szimbiotikus kapcsolatáról írtam cikket, amelyben azt mutattam be, mennyivel kisebb energiabefektetéssel lehet fügét termeszteni, ha alkalmazzuk a természetes társakat, most pedig a füge növénytársításairól fogok írni. Hiszen ha más, egyéb növények esetében sikeres lehet a növénytársítás, akkor miért ne lehetne a füge esetében is. De először tisztázzunk egy fontos kérdést. Mi is az a növénytársítás? „A talaj egészsége és a növények jólléte, a termés fokozása, a betegségek megelőzése érdekében eredményesen alkalmazhatóak a vetésváltások és a növénytársítások. A vetés...

Mostanában többször olvastam a Mikorrhiza gomba hasznosságáról a növények fejlődését tekintve, ezért arra gondoltam, jobban utána nézek a témának. Érdekelt, mert azt sejtettem, hogy a Mikorrhiza gomba megbízható társ lehet a biokertészkedésben. Rólam pedig tudható, hogy ha nem muszáj, nem szívesen alkalmazok kemikáliákat a kertemben. Igyekszem nem csak a fügéim, hanem a több, mint száz más fajta egyéb növényemet is a lehető legkevesebb vegyszer felhasználásával tartani, gondozni. Hiszek a természetközeli kertgondozásban, ennek lesz újabb példája a következő cikkem, amely a füge növénytársításairól szól . Érdemes lehet azt is elolvasni. 😉 Mi is az a Mikorrhiza gomba? A Mikorrhiza gomba tulajdonképpen nem egyetlen gombafajt jelent, hanem egy egész családot. Számos Mikorrhiza gombafaj van, amelyeket szakmailag csak szimplán az AMF (arbuscular mycorrhiza fungi) rövidítéssel emlegetnek. Nagyon mélyen nem fogok most belemenni a Mikorrhiza gombák élettanába, akit ez részletesebben ér...

Sokáig tartotta magát, hogy a fügének nincsen hazánkban kártevője, majd megjelent a füge-levélmoly, amely mára már meghódította egész Magyarországot. Azóta minden szezonban rengetegszer találkozni a kérdéssel, hogy mi rágja a füge levelét, vagy hogy mi szövi be a füge levelét. A tipikus kárkép ugyanis a kilyuggatott levelek, pókhálószerű selyemszálak alatt megbúvó hernyó. Ez a kártevő nem más, mint a füge-levélmoly. A levélmolyfélék családjába tartozó füge-levélmoly (Choreutis nemorana) egyre több helyen okoz gondot a füge (Ficus Carica) bokrokon. Ezt a kártveőt igen gyakorta ligeti molynak is nevezik, ami azonban a faj életmódjának ismeretében kerülendő, szemantikai értelemben félrevezető. Európa mediterrán területein jelentősen elterjedt kártevő, gyakori faj, kelet felé Üzbegisztánig, dél felé Észak-Afrikáig fordul elő ott, ahol tápnövénye is megél. Elterjedésének északi határa Közép-Európa, Európa északabbi területein nem fordul elő. Legészakabbi előfordulása Londonból szá...