biodiverzitás , biokertészkedés , környezetvédelem , növényvédelem ,

Kell-e a fügét permetezni, avagy a füge növényvédelme – biokertészkedés

Régóta készülök ennek a cikknek a megírására, mert fontosnak tartom tisztázni a füge növényvédelme témát. Az elmúlt évtizedekben egyre melegebbek a telek, szárazabbak és forróbbak a nyarak. Hogy ez most tartós éghajlatváltozás eredménye, vagy csak átmeneti melegebb időszaka a Földnek, az teljesen mindegy a cikk témájának viszonylatában. Az eredmény mindenképpen ugyanaz, egyre több inváziós rovarfaj jelenik meg hazánkban, és ezek között akadnak olyanok is, amelyek legalább annyira szeretik a fügét, mint mi magunk. Írtam már cikket a füge-levélmolyról, vagy a füge-levélbolháról, de bármelyik pillanatban megjelenhet hazánkban akár a fekete fügelégy is. Előre szólok, hogy kicsit csapongani fogok a cikk során, és lesznek benne látszólag a témától eltérő elkanyarodások, de ígérem, a végére kerek egésszé fog összeállni.

Itt ajánlanék egy nagyszerű kiadványt a témában: Rovarinváziók Magyarországon (Kontschán Jenő – Kiss Balázs), amely pont ezzel a témával foglalkozik. Akit érdekel, a linkre kattintva meg is vásárolhatja a könyvet (ez egy nem fizetett reklám volt, mert értékesnek tartom a szerzők munkásságát) 👍.

Ott tartottam tehát, hogy fontos beszélni a füge növényvédelméről, mert az állítás, ami évtizedekig tartotta magát, hogy a füge hazánkban nem igényel növényvédelmet, egyre inkább megdőlni látszik. Ugyanakkor nem rohanhatunk azonnal a gazdaboltba mindenféle kemikáliákat vásárolni, hogy aztán szkafanderbe öltözve motoros permetezővel fújjuk tele a fügebokrot mindenféle környezetkárosító vegyülettel, mert a füge érése merőben eltér a hagyományos gyümölcstermőkétől. A füge két hullámban terem, és azt is elnyújtva teszi, így gyakorlatilag július végétől a fagyok beálltáig folyamatosan van a fügebokrokon éretlen, éppen érésben lévő, és teljesen érett füge is állandóan. Azt pedig tudjuk, hogy érés közben nagyon óvatosan kell bánni a permetszerekkel, mert létezik egy egészségügyi várakozási időnek nevezett időszak, ameddig tilos enni a lepermetezett növényi részekből. De ez csak az egyik probléma. A legnagyobb gond ugyanis az, hogy a szakma nincs felkészülve a füge hazai térhódítására és az azon megjelenő kártevőkre, és nincs a füge esetében engedélyezett készítmény a hazai növényvédőszer piacon. Ez pedig azt jelenti, hogy hivatalosan csak akkor permetezhetjük bármivel is a fügét, ha dísznövényként tartjuk, és nem kívánunk enni róla. De akkor mi maradt a védekezni kívánó fügeimádóknak az imán kívül?

A BIO készítményekkel történő védekezés lehetőségei

Léteznek olyan készítmények, amelyek BIO készítmények, és nem vegyianyagokkal, hanem élő organizmusokkal segítenek a kártevőkkel szembeni harcban minket. Ezek a szerek ugyan sok esetben drágábbak, mint a vegyszerek, de ezekkel bátran lefújhatjuk a fügét teljes érésben is, és már akár másnap ehetünk is a termésekből. Ezek a szerek valamilyen biológiai anyagot tartalmaznak; általában gombákat, baktériumokat, atkákat vagy fonalférgeket, amik megtámadják, és elpusztítják a károsítók egy szűk csoportját.

A Dipel DF például egy ilyen szer mindenféle hernyókártevő ellen, így a fügén tökéletes védelmet nyújt a füge-levélmoly ellen. Hasonlóan hatékony bio készítmény a NeemAzal is, ami meg a levéltetvek, levélbolhák, pajzstetvek, tripszek és poloskák ellen nyújt igen hathatós védekezést, ugyanakkor a hasznos élő szervezeteket – mint például a katicabogarak, ragadozó atkák és fürkészdarazsak – nem károsítja. Az Artis Pro pedig rovarparazita gombák segítségével a talajban lakó egyes rovarok és kártevő fonalférgek csoportja ellen lehet a segítségünkre anélkül, hogy széles spektrumban ölné a talajéletet. Ugyanezen elven működő készítmény a Nematop, amely elsősorban vincellérbogarak ellen véd szintén hasznos fonalférgeket segítségül hívva. A vincellérbogarak ugyan a füge levelét igen ritkán károsítják, de lárvái sajnos nem vetik meg a fügegyökereket sem.

Természetesen az említett szereken kívül sokkal több BIO készítmény áll a rendelkezésünkre, így nem kell feltétlenül a Mospilan után kapni, mert láttunk három hernyót a füge levelén. Szerencsére a Mospilant átsorolják zöldkönyves kategóriába, így nem juthat majd hozzá ezentúl akárki. Tudom, hogy egyszerűbbnek tűnt azt használni, de higgyétek el, hogy az ilyen szerek a biodiverzitás gyilkosai, mert rendkívül széles spektrumban ölnek meg mindent. Ezek az idegmérgek elpusztítják azokat a rovarokat is, amelyek egyébként a segítségünkre lennének. A talajba jutva gyérítik a talajéletet, amitől az egyre élettelenebb. Emiatt elindul egy káros folyamat a talajban, amitől az elkezd tömörödni, száradni, és egyre kevesebb lesz benne a tápanyag. Ekkor az átlagember rögtön szalad a gazdaboltba műtrágyáért, hogy feljavítsa a talajt, nem tudván, hogy ezzel csak még többet árt. Ehelyett inkább át kellene térni a BIO készítményekre, és a talajt természetes úton javítani, táplálni. És most nézze el nekem az olvasó, de kicsit el fogok kalandozni...

Rendszerben kell gondolkodni

Használjunk szerves trágyát, komposztáljunk, és ami mindennél fontosabb: takarjuk a talajt. Óvjuk a túlzott kipárolgástól és széltől. Elsőre talán ez nem tűnik biológiai védelemnek, pedig a rendszer része ez is. Ha mulcsolunk, akkor a talaj kevésbé szárad ki, és a mulcs lassú bomlásával folyamatosan tápanyagot is juttat a talajba. A mulcsolt talaj mindig jobb, lazább szerkezetű. A mulcsban áttelelhetnek hasznos segítőink is, ami szintén fontos. Ha hagyjuk, hogy kertünkben réti növények is megvessék a lábukat, azzal nagyban segítjük a szélesebb biodiverzitás kialakulását, ami szintén a rendszer része. Ne nyírjuk le a füvet hetente három centisre, mert odavész a rovarok élettere, valamint jelentősen növeli a talaj kipárolgását.

Azokat az évelőket, amelyek nem fagytűrők, ezért minden évben talajszintig vissza kell vágni, hogy tavasszal kihajtson, ne ősszel vágjuk vissza. Hagyjuk ott az elszáradt föld feletti részét, mert értékes menedékhely lehet a rovarok számára télre. Nekünk úgy közel 30 méter hosszú ligeti zsálya sorunk van a kertben, amely évelő, de föld feletti része minden télen elfagy, majd tavasszal újra kihajt. Sosem ősszel vágom vissza. Ezen a majdnem 30 méteres sávon közel 75 tő ligeti zsálya van, és most tavasszal mikor vágtam vissza, szinte mindegyik tő száraz levélzete között találtam áttelelő katicabogarakat. Némelyik tőben többet is. Ezek a helyek nagyon fontosak lehetnek. És ezek csak a zsályák közötti adatok, de ott van még a sok-sok mentám, kakukkfüvem, oregánóm, tárkonyom és egyéb növényem, amiket meg kell újítani minden évben. Érdemes ezeket ősz-tél helyett inkább tavasszal visszavágni, amikor látjuk, hogy már sarjadni kezd.

Saját tapasztalatok

Nem mondom, hogy teljes mértékben biológiai gazdálkodást folytatok, mert sajnos idáig még nem sikerült eljutnom. Azt sem mondom, hogy a biogazdálkodás szellemi guruja lennék, mert még én is csak a folyamat elején járok. Ennek ellenére már pár éves távlatból nagyon pozitívak a tapasztalataim. Folyamatosan komposztálunk, és ezt a komposztot terítjük szét a kertben ősszel. Ahol csak mód van rá, fenyőkéreg mulccsal takarom a talajt. A levágott füvet nem szedem össze, hanem hagyom ott, ahol van, mert oda való. Ahogy a fű növekszik, hamar eltűnik a szem elől a kaszálék, és egyrészt segít takarni a talajt, másrészt a bomlásával természetesen táplálja is azt.

2018-ban költöztünk be a házunkba, és azóta folyamatosan javul a kert állapota. Eleinte alig volt rovarélet, levéltetvek és poloskák leginkább, katicabogár alig. Most tavasszal már rengeteg katicabogarat láttam előbújni a kéregmulcs alól, és az ősszel otthagyott száraz növényi részek alól.

A katicabogarakról köztudott, hogy hihetetlen étvággyal képesek mind a kifejlett katicák, mind pedig a lárváik szó szerint zabálni a levéltetveket. Azt azonban sokkal kevesebben tudják, hogy a hazánkban új inváziós fajként megjelent füge-levélbolhát is megtámadja és elfogyasztja, így ez az elsődleges biokontrollja hazánkban a levélbolháknak (mindenféle levélbolhának). És itt teljesen mindegy, hogy hétpettyes katicabogárról van szó éppen, vagy a rossz hírnévnek örvendő harlekinkaticáról.

Eddig legalább 30 imádkozó sáska kokont (imádkozó sáska petezsákja, amiből az utódok tavasszal kikelnek) találtam a kertben. Rendszeresen találkozom tüskés rablópoloskákkal is. A komposzt dombunkba beköltözött az orrszarvúbogár, így most már az is jelen van. Mivel a környéken lápos területek is vannak, sok a béka, és rendszeresen találkozunk a kertben siklókkal. Egyre több a gyík, és évről évre több sündisznóval találkozunk. Madárbarát kertet igyekeztünk kialakítani, aminek meg is van a látszata: sok-sok madárka látogatja kertünket.

Fotó: Nagy Sándor - flickr.com

Külön odafigyeltünk arra, hogy a kert ne csak madárbarát, de beporzóbarát is legyen, így igyekeztünk sok mézelő növényt is ültetni. Ennek köszönhetően sok-sok gyönyörű pillangó látogatja a kertünket. A ligeti zsályasoron, és a levendulákon folyamatos a jövés-menés: méhek, dongók, pillangók és szenderek gyűjtögetnek serényen. Szóval azt hiszem, jó úton haladunk. És, hogy visszakanyarodjak az eredeti témához: mindez nem létezhetne, ha a biokészítmények helyett a hagyományos kemikáliákkal mérgeznénk a kertünket...

Vissza az eredeti témához: kell-e a fügét permetezni?

Sajnos napjainkban nem árt, ha felkészülünk arra, hogy a fügét is védeni kell a kártevőktől. Ezt azonban a legtöbb esetben megtehetjük olyan készítményekkel, amelyek egyaránt barátai a kertünknek, és nekünk is. Nem fognak sem minket, sem a környezetünket mérgezni, és nem lesznek tőle a szervezetünkben növényvédőszer maradékok. Fontos ez, mert a fenti folyamat során a kertünkben elszaporodhatnak azok a hasznos organizmusok, amelyek pusztítják a kártevőket.

Az imádkozó sáskák például hihetetlen étvágyúak, és azon ritka ragadozók közé tartoznak, amelyek a büdös bogarakat (poloskák) is finnyáskodás nélkül falják fel. A tüskés rablópoloskák egyik fő tápláléka más rovarok lárvái, illetve kisebb hernyók. Emiatt – ha már a fügéről van szó – kimondottan hasznos társunk lehet a füge-levélmoly elleni küzdelemben, mert a hernyókat gyéríti abban a stádiumban, amikor a Diple DF már nem biztos, hogy hatna ellenük. És ez csak egy faj a hazánkban is előforduló 22 rablópoloska fajból, amelyek mind segítségünkre lehetnek, akár a fügék védelmében is. A következő videóban egy hazánkban nem honos faj látható akcióban, és a videó nem magyar nyelvű.

Ha nem öljük szelektivitás nélkül a rovarokat a kertben, akkor elszaporodhatnak a ragadozó atkák, amelyek más atkákkal táplálkoznak, illetve a talajban is megtalálhatóak lesznek a hasznos fonalférgek, ha nem „gyaluljuk le” széles spektrumú talajfertőtlenítővel. Szintén a rovarok világából lehetnek segítségünkre a fürkészdarazsak és egyéb parazitoid darazsak, amik más rovarok (például poloskák, levéltetvek, stb) petéibe, lárváiba teszik le saját petéiket, hogy utódaik abból táplálkozva fejlődhessenek. Nem ejtettem túl sok szót a kórokozók elleni védelemről. Ez azért van, mert szerencsére a füge esetében hazánkban még nincs túl sok gombabetegség, amely a fügét érintené, így feltétlenül védekezni sem kell ellene. Néha előfordul levélrozsda, de az is inkább már a szezon vége felé, ősszel. Nem nagyon ismerek idehaza olyan mértékű gombás megbetegedést fügén, ami ellen feltétlenül permetezéssel kellene védekezni. A jó helyre, kellően szellős, napos helyre ültetett füge ilyen szempontból szinte minden esetben teljesen egészséges, ezért nem szenteltem ennek fejezetet.

Ezért nagyon fontos megérteni, hogy miért ártunk sokat, ha össze-vissza fújkálunk mindenféle kemikáliát a kertben. Megbontjuk vele a természet egységét, és ezáltal arra leszünk kényszerülve, hogy további kemikáliákat alkalmazzunk, amelyekkel persze még több kárt okozunk... ez egy öngerjesztő folyamat, amit aztán csak hosszú évek munkájával lehet visszafordítani. Ha tehát úgy látjuk, hogy permetezni kell, akkor azt tegyük a természettel összhangban a fügék esetében is. Főképp, mert ahogyan az elején írtam, a fügét érésidőben kell permetezni folyamatosan, és ha azt nem körültekintően végezzük, nem csak a környezetünknek ártunk vele, hanem közvetlenül saját magunknak is.

+1 tipp a legvégére

Ha pedig már ennyire belelendültem ebbe a környezetbarát növényvédelmi témába, akkor itt ajánlanám két cikkemet is a végére, ami igazából csak részben növényvédelmi téma, de a rendszer részeként mind a kettő hozzájárulhat az egészségesebb kert, és azon belül pedig az egészségesebb fügék kialakulásához. Fogyasszátok egészséggel a két cikket:

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

Népszerű cikkek

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudj

Időjárás

Címkék

adriai állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu