gondozás , hasznos tippek ,

Érdemes-e a fügét fának nevelni?

Rendszeresen visszatérő téma a közösségi platformokon, hogy a fügét érdemes-e fának nevelni. Vannak, akik szerint ez a legjobb módja a füge termesztésének, de valóban így van ez? Bár már korábban is írtam cikket arról, hogy a fügebokor vagy a fügefa a jobb választás, ebben a cikkben is ezt a témát fogom boncolgatni részletekbe menően pro és kontra érvekkel megtűzdelve.

Miért akarják egyesek fának nevelni a fügét? A legtöbbet hallott érv az, hogy mert így szebb, vagy hogy mert így nem kell bujkálni alatta, és kisebb helyet foglal. Van, aki szerint emellett még többet is terem, de ugye ez eleve paradoxon, mert ha kisebb helyet foglal, az azt jelenti, hogy kisebb a koronája, azaz a termőfelülete, így nem teremhet többet. Azon kívül tehát, hogy valójában a fának nevelt füge eltekintve néhány kivételtől nem teremhet többet, mint a bokor, a többi érv még igaz is lehet szubjektív szempontok alapján.

Én mégsem ajánlanám a füge fának nevelését!

Ez azért van így, mert a fa nem más, mint egy magasba emelt bokor egy törzsön. A törzsön nem fog teremni a közönséges füge, így akármekkora törzset is hagytunk meg neki, mindenképpen egy holt tér, termés csak felette várható. Néhány év után, ha nem metszünk, a bokorról is csak létrával lehet szüretelni, és ez fokozottabban igaz a fügefára, hiszen megemeltünk a termőfelületet. De ez még csak a kisebbik probléma.

Az igazi gond az, hogy míg a fügebokor saját magának árnyékolja a talaját, addig ezt egy fügefa kevésbé képes megtenni, így alatta hamarabb kiszárad a földje, jobban tömörödhet, sűrűbben kell öntözni. Persze ezt gondos talajtakarással, mulcsolással és rendszeres öntözéssel lehet kompenzálni, de ez már plusz munka feleslegesen.

A legfontosabb azonban most jön. Bár hosszú évek óta nem volt igazi kemény tél hazánkban, de azért tudjuk, hogy nem szokatlanok a téli akár -18 fokok sem az országban. Egy ilyen hideg alkalmával a fügék általában talajszintig fagynak (kivéve, ha védett helyre van ültetve) akár egyetlen óra alatt is, majd persze tavasszal tőről kihajtank újra. Egy tövig fagyott bokor alól akkor is tucatnyi sarj indul meg tavasszal, ha az összes törzse visszafagyott, mert minden törzs talajszint alatti részéből indulnak hajtások. Ezért a fügebokor megújulási képessége sokkal nagyobb, mint a fügefáé.

Mert hogyan is lesz egy fügéből fa? Az ültetést pillanatától kezdve folyamatosan kivágnak minden sarjat, hogy csak egy törzs maradjon meg. Ahogy ez a törzs öregszik, évről évre egyre kevesebb sarjat képez, inkább a lombkoronában burjánzik. Aztán ha jön egy igazán kemény tél és tövig fagy, akkor következő tavasszal maximum néhány sarjat hoz majd. Így sokkal később lesz belőle ismét kielégítő mennyiségű termés, illetve persze oda van a sok évnyi fáradtságos – és eddigre bizonyítottan felesleges – munka, amivel fának neveltük.

A füge bokor akar lenni!

Az ember az egyetlen olyan lény ezen a bolygón, amely folyamatosan meg akarja erőszakolni a természetet. A füge genetikája olyan, hogy sarjképzésre különösen hajlamos. Ezt jelenti, hogy a füge bokor akar lenni. Akár a csipkerózsa. Nevelhetjük fának azt is fáradtságos munkával, de igazából a csipkerózsa is bokor akar lenni. Mi, emberek pedig ahelyett, hogy a körülményeknek és igényeknek megfelelően választanánk fügét magunknak, inkább érzelmi alapon döntünk – menyiszer írják nekem levélben, hogy lila fügét akarok –, ahelyett, hogy az igazán fontos szempontokat tartanánk szem előtt.

Mik ezek a szempontok? Kis kertbe, ahol kevés a hely ne válasszunk olyan fügét, amelyik hatalmasra képes nőni, mert folyamatos harc lesz a kordában tartása, és ha csak egy kicsit is nem figyelünk oda, máris átveszi az uralmat a kertben. Vannak magasra növő fajták, de általában a fügék többségének végső mérete beáll három-négy méter körül. Ezek között vannak inkább felfelé törő fajták, amelyek keskenyebb bokrot képeznek, mint amilyen magasok, és vannak olyanok, amelyek elterülő fajták, szélességük sok esetben a másfélszerese is lehet a magasságuknak. Egy ilyen elterülő fajtát beültetni egy kicsike kertbe sok bosszúságot fog okozni akkor is, ha gyönyörű lila fügék lesznek rajta (hogy a fenti példánál maradjak).

Ha pedig extrán kevés a helyünk, akkor vannak egészen kicsi, úgy nevezett törpe növésű fügék is. Ezekből nincs túl nagy választék, de cserébe a végső méretük két méter körül alakul. Ezen fügék jól illenek kisebb kertekbe is, és akkor nem kell folyton megküzdeni a növény genetikájával, hogy kordában tartsuk.

Akkor a fügét butaság fának nevelni?

Ezt így nem jelenteném ki. Nagyon szép és dekoratív tud lenni egy fának nevelt füge is. Sőt, igazán szakértő metszéssel egy fügefa termőfelülete is alacsonyan tartható, és a termésmennyiség is maximalizálható, mint ez a következő képsoron is látható. Egy ilyen fügefa valóban nagyon sokat tud teremni, alacsony törzse miatt a talajt is árnyékolja maga alatt valamelyest, és látra sem kell a szüreteléshez.

A mediterráneumban, ahol szinte sosem fenyegeti komoly fagy a fügéket sok ilyen szép füge fácskát lehet látni. De sajnos idehaza igen kevesen értenek annyira a füge metszéséhez, hogy ezt kivitelezzék, valamint ha mégis sikerül, elég egy-két igen fagyos óra, és már oda is a sok éves munka. Ezért én mindig azt tanácsolom mindenkinek, hogy ne nevelje fának a fügét, vagy ha mégis, akkor vegye számításba ennek kockázatait.

Ha mégis mindenképpen az az álmunk, hogy fát szeretnénk nevelni a fügéből, akkor legalább alacsony törzsön tegyük, hogy megkönnyítsük a későbbi munkánkat és a szüreteket. Azt azonban tartsuk szem előtt, hogy nagyok sok és kitartó munkára lesz ehhez szükségünk. Az alacsony törzs előnye a könnyebb szüret mellett, hogy alacsonyan van az első elágazás. Így ha látjuk előre, hogy komoly fagy várható, tudjuk úgy takarni a tövét, hogy az első elágazások is a takarás alá kerüljenek.

Így egyrészt nem kell teljesen a nullról kezdeni, ha elfagyna a koronája, másrészt sokkal több új hajtása lesz a megmaradt csonkon, amiből ismét elkezdhetjük hosszú évekig nevelgetni a koronát, amit aztán egyszer majd ismét elvihet egy komolyabb fagy.

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

Népszerű cikkek

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudj

Időjárás

Címkék

adriai állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu