Fügés ember

Itt a nyár, javában érik a füge. Vagyis hát az ország nyugati részében talán pont az első terméshullám utolsó darabjait szedik éppen, miközben a középső és keleti részen most kezd érni, vagy épp érésben van. A szebbnél szebb és a kívánatosnál is kívánatosabb fügék pedig nem csak minket vonzanak, hanem tollas barátainkat is. Akarom mondani, a volt barátainkat, mert aki a fügémre tör, az nem lehet a barátom, igaz? Mondhatnánk ezt, hiszen nincsen annál bosszantóbb, mint amikor a mosolygós fügét analizálva úgy döntök, a teljes éréshez, az édeni tökéletes állapot eléréséhez kell még egy napot hagyni sütkérezni, és majd holnap! Majd holnap jól leszedem, és megeszem. Aztán mikor eljön a holnap, és csigákat megszégyenítő nyál csíkot húzva magam mögött megyek ki a tökéletesre érett fügémért, akkor... ...látom, hogy éppen most szállt el róla a tollas „fosztogató”. Én meg, aki eddig állat- és madárbarát voltam, hirtelen az összes eddig ember által kimondott, és még ki nem mondott átkot rászórnám

Tombol a nyár, a kánikula pedig az elviselhetetlenséggel határos, mindeközben pedig érik a füge. Bár az ország melegebb részein már az első terméshullám szinte teljesen leérett, az ország középső, és keleti részen még javában érik a füge. Ha pedig a kettőt – tikkasztó napsütés és érett füge – egy mondatban említjük, szinte elkerülhetetlen, hogy az aszalt fügére asszociáljunk... Aki evett már igazán jó minőségű aszalt fügét, az egészen biztosan szereti. Mert hogyan is lehetne nem szeretni az aszalt fügét? 😏 Persze a jó minőségű aszalt füge alatt nem arra a sok esetben boltban kapható cipőtalp keménységű vacakra gondolok, aminek a színe szürkés foltokkal tarkított, mintha penészes lenne, és még egy krokodil állkapcsát is próbára tenné. Az igazi aszalt füge aranysárga, vagy barnás színű attól függően, hogy sárga, vagy lila bőrű fügéből készült. Ezen túl pedig természetesen lágy, puha, és rendkívül kellemes zamatú. Az igazán jó minőségű aszalt füge már akkor beindítja a nyáltermelődést, m

A most bemutatásra kerülő fügefajta  (Ficus Carica)  szintén egy saját begyűjtésű, ismeretlen füge, amelyet Nagykátán találtam egy sétám során. Hatalmas bokor volt, tele óriás méretű sárga fügékkel. Leszakítottam egyet róla, megkóstoltam, és úgy döntöttem, viszek belőle haza szaporításra.  Ránézésre és paramétereit tekintve egy Pedro féle fügének tűnik azzal az apró különbséggel, hogy a Pedro fügék teljesen sárgák, míg ez, az általam Kátai sárga óriásnak elnevezett füge a hasa felé sárgából átmegy világosbarna színezetűbe. Amit erről a fügéről el tudok mondani az annyi, hogy hatalmasra nőtt, az általam felfedezett bokor magassága simán megvolt négy méter, vagy akár több is. Ágrendszere szellős, alakja szétterülő. Levélzete: hatalmas, sötétzöld levelei vannak, amelyek jobbára 3-5 karéjosak, és nem mélyen szeldeltek. Klasszikus fügefa levélforma. A sötétzöld szín akár annak is betudható lehet, hogy a bokor sajnos teljes árnyékban volt. De pont emiatt az árnyékoltság miatt (is) figyeltem

Nagyon sokszor találkozom azzal, hogy valaki panaszkodik, hogy a fügefájáról, vagy fügebokráról éretlenül, vagy féléretten hullanak a fügék, és nem tudják, mi lehet ennek az oka. A válasz pedig nem is annyira kézenfekvő, mint azt esetleg az ember gondolhatná, ugyanis többféle ok is állhat a háttérben, amiért a fügék idő előtt lepotyognak a fáról. Az első és legfontosabb kérdés ilyenkor mindig az, hogy ez eseti jelenség, vagy minden évben mindig ez történik? Ugyanis nem mindegy, hogy olyan fügefáról van-e szó, amelyik több éve mindig bőven termett, de most váratlanul elkezdte tömegesen hullajtani a terméseit, vagy egy olyan fügefáról, amelyik amióta tudunk a létezéséről, minden évben elhullajtotta a fügét. Ha soha nem termett... Ha olyan fügefáról van szó, ami eddig folyamatosan és következetesen minden évben éretlenül ledobálta a fügéit a környezeti hatásoktól, időjárástól, és úgy általában látszólag mindentől függetlenül, akkor a magyarázat egyszerű: nagy valószínűséggel egy úgyneveze

Az elmúlt másfél évtizedben egyre többször esik szó a klímaváltozásról. Én most a klimatikus mélységekbe, és az ok-okozat közötti összefüggésekbe nem mennék bele. "Maga az aszály ugyanis közvetlenül nem kötődik a klímakatasztrófához, ám az egyre sűrűsödő hőhullámok, illetve az egyre és egyre forróbb nyarak sajnos az aszályhajlamot is jelentősen megnövelik, vagyis a két tényező (aszály - klímaváltozás) bár nem közvetlenül, de mégis összefügg." –  köpönyeg.hu   Én most az aszály, és a füge kapcsolatáról szeretnék írni néhány érdekes hivatalos adat, és pár saját tapasztalaton alapuló kijelentés köntösébe bújtatva, hiszen klímaváltozás ide vagy oda, az elmúlt évszázadok során is voltak melegebb, forróbb, hidegebb, fagyosabb, aszályosabb, és csapadékban bővelkedőbb periódusok (erről egyébként cikket is írtam Aszály – normális jelenség, vagy nyakunkon a klímakatasztrófa? címmel) .  Megosztottak egy erről szóló tanulmányt is, amely szerint a Dunától keletre általában a 200 millim

A fekete fügelégy  (Silba adipata)  a közönséges füge (Ficus Carica) egy igen ádáz kártevője, amely a cseresznyelegyekhez, vagy a dióburok-fúrólégyhez hasonló módon károsít. Képes a termés egy részét, vagy akár egészét emberi fogyasztásra alkalmatlanná tenni azáltal, hogy a lárvái a termésekbe berágva magukat belülről károsítják azokat. A fekete fügelégy  (Silba adipata)  a hivatalos források szerint nincs jelen hazánkban, ugyanakkor az elmúlt években több egymástól távoli helyen is beszámoltak a jelenlétére utaló kártételről, ezért gondoltam, összeszedem róla a legfontosabb tudnivalókat, és megosztom a Fügés emberen. Ki az a fekete fügelégy (Silba adipata) ? A kifejlett kártevő 3,5-4,5 mm hosszú, feketén csillogó légy. Az imágók a füge váladékával, és a fügefa nedvével, valamint esetleg más növények virágaival táplálkoznak. A kifejlett fügelegyek egyaránt szeretik a túlérett fügék nedveit, és az éretlen füge tejszerű nedvét, a latexet. A fekete fügelégy lárvái azonban csak az ehető f