Fügés ember

A fekete fügelégy (Silba adipata) a közönséges füge (Ficus Carica) egy igen ádáz kártevője, amely a cseresznyelegyekhez, vagy a dióburok-fúrólégyhez hasonló módon károsít. Angol nyelvterületen Black fig fly-nak nevezik, innen ered a közismert rövidítése is, a BFF. Képes a termés egy részét, vagy akár egészét emberi fogyasztásra alkalmatlanná tenni azáltal, hogy a lárvái a termésekbe berágva magukat belülről károsítják azokat.

A fekete fügelégy (Silba adipata) a hivatalos források szerint nincs jelen hazánkban (ez már sajnos megdőlt, az első hivatalosan is azonosított fekete fügelegyet én küldtem be a HUN-REN Agrártudományi Kutatóintézetnek azonosításra) 2024-ben megjelent hazánkban is, de esélyes, hogy régebb óta is jelen lehet, mert az elmúlt években több egymástól távoli helyen is beszámoltak a jelenlétére utaló kártételről idehaza és a környező országokban is. Ezért gondoltam, összeszedem róla a legfontosabb tudnivalókat, és közzéteszem itt, a Fügés emberen.

Ki az a fekete fügelégy (Silba adipata)?

A kifejlett kártevő 3,5-4,5 mm hosszú, feketén csillogó légy. Az imágók a füge váladékával, és a fügefa nedvével, valamint esetleg más növények virágaival táplálkoznak. A kifejlett fügelegyek egyaránt szeretik a túlérett fügék nedveit, és az éretlen füge tejszerű latexes nedvét. A fekete fügelégy lárvái azonban csak a közönséges fügét (Ficus carica) tekintik tápnövényüknek (beleértve mind az ehető fügét, mind a kaprifügét).

Tehát míg a kifejlett fügelégynek több tápnövénye is lehet, a lárvái csak a fügében képesek fejlődni. A nőstény legyek petecsoportokat raknak le a füge serlegnyílásánál található pikkelyek alá, majd a kikelő lárvák berágják magukat a füge bőre alá, és onnan kezdik meg kártételüket. A megfigyelések szerint leginkább az éretlen, és árnyékolt helyzetben (például egy levél takarásában lévő füge) gyümölcsöket részesítik előnyben a peterakáskor.

A jelentések szerint a felnőttek aktivitása kora reggel, és késő délután a legnagyobb, amikor a hőmérséklet alacsonyabb. A lárvák a gyümölcs belsejében táplálkoznak, és ez gyakran a gyümölcs korai lehullásához vezethet, de ez nem minden esetben történik meg, sokszor még be is tudnak érni a károsított fügék.. A lehullott gyümölcsökben aztán befejezik a fejlődést, és körülbelül 1 mm átmérőjű lyukakat rágva kijutnak a fügéből a talajba, ahol bebábozódnak, majd kikelve kezdik elölről az egész folyamatot. Évente akár 4-6 nemzedéke is kifejlődhet, ami nagyjából a teljes fügeszezont lefedi, beleértve az első - és második terméshullámot is.

Az utolsó nemzedék bábjai a talajban telelnek át (jelenleg nem ismert pontos információ arra vonatkozólag, hogy mekkora hideg az, amiben a bábok már nem élik túl a telet), hogy tavasszal újra elkezdhessék károkozásukat. A felnőtt fügelegyek májustól novemberig aktívak Törökországban.

Nem minden esetben hullik le a károsított füge

Az előző bekezdésben már utaltam rá, hogy bár a szakirodalom azt írja mindenhol, hogy a fügelégy által károsított fügék idő előtt lehullanak a bokorról, a tapasztalat sokszor mást mutat. Több olyan fotót is kaptam, amelyeken a fügelégy tipikus kártétele látszik beérett fügéken. Sejtésem szerint ez azért lehet, mert a fügelégy nem károsított a füge nyaki részét, így nem szűnt meg a tápanyagellátása, tovább tudott nőni és fejlődni a károsítás ellenére.

Az ilyen fügék beérnek teljesen, és sok esetben csak a héjukon látszik egy-egy folt, ami arra utalhat, hogy nincs vele rendben. Ez általában azon a részen van, ahol a fügelégy lárvája már a bőr alatt jár, mielőtt kirágta volna magát a fügéből. Tehát ha a bekezdés feletti fotóhoz hasonló érett fügét találunk a bokron, joggal gyanakodhatunk a fekete fügelégyre.

Elterjedése

A Fekete fügelégy (Silba adipata) fertőzések gyümölcscsökkenést okoztak Szlovéniában, de a hatás helyenként, és fügefajtánként változott (Rote et al., 2017). Tunéziában „masszív” gyümölcshullást okozott, és a fertőzöttség aránya (a fertőzött gyümölcsök %-a) egyes esetekben meghaladta a 80%-ot. A jelentések szerint minden fügefajta fogékony volt (Abbes et al., 2021).

A fekete fügelégy (Silba adipata) a beszámolók szerint a Földközi-tenger térségében és a Közel-Keleten őshonos. Elterjedése magában foglalja: Afrika: Egyiptom, Dél-Afrika (a közelmúltban jelent meg), Tunézia; Ázsia: Izrael, Szíria, Törökország; Európa: Spanyolország, Olaszország, Málta, Szlovénia (a közelmúltban jelent meg); Észak-Amerika: Egyesült Államok (Kalifornia) (Abbes et al., 2021; D'Antonio és Fimiani, 1988; Giliomee, 2011; MacGowan és Freidberg, 2008; Mifsud és mtsai, 2012; Rot és mtsai, 2017; Tutmuş 2011). 2013).

Hogyan védekezhetünk a fekete fügelégy ellen?

Sajnos egyelőre nem tudni arról, hogy lenne természetes ellensége a fekete fügelénynek (hazánkban legalábbis jelenleg biztosan nincsen), így a célzott biológiai védekezés nem megoldható ellene jelenleg, marad a kémiai védekezés. A kémiai védekezéssel azonban az a legnagyobb baj (azon kívül, hogy hazánkban jelenleg nincsen engedélyezett vegyszer a füge kultúrákban), hogy a füge belsejében lévő lárvák szinte teljesen védettek a kemikáliákkal szemben, ami azt jelenti, hogy csak a preventív jellegű kémiai védekezés jelenthet védelmet ellene, ami azt jelenti, hogy ha a kártevő jelenlétével számolunk, akkor még peterakás előtt lehet érdemes felszívódó rovarölő szerekkel permetezni. Ezek hatékonysága jelentősen csökken, ha már a lárvák a füge belsejében vannak. A Delegate™ 250 WG (növényvédőszer-adatbázisban ITT található meg) peszticid a dél-afrikai (Corteva) fügén található S. adipata elleni védekezésre alkalmasnak bizonyult (sajnálatos módon azonban ez a készítmény jelenleg hazánkban csak az alma, körte, és japán körte esetében engedélyezett. Egyébként étkezési célra termesztett füge esetében jelenleg egyetlen kémiai szer sem engedélyezett). Valamint védelmet nyújthat még a rendszeresen végzett talajfertőtlenítés a fügefa alatt.

Ugyanakkor a vegyszeres védekezést nehezíti, hogy a teljes szezon alatt károsít, hiszen éretlen füge mindig van a bokron, akkor is, amikor már tucatjával érik is a gyümölcs. Ilyen körülmények között pedig nem szabad vegyszereket alkalmazni. Megoldás lehetne (ha lenne engedélyezett szer a fügére) a szezon elején történő erős vegyszeres védekezés, hiszen azzal erősen gyéríteni lehet a kártevők első nemzedékeit, hogy kisebb egyedszámmal károsítsanak a szezon további részeiben. De ez csak addig működhet, amíg nincs a szomszédságban máshol is füge, ahol nem védekeznek a kártevő ellen...

Előfordulása hazánkban

Mint a bevezetőben már írtam, a cikkem írásának pillanatában hivatalos források szerint Közép- és Kelet-Európában nincs jelen (2024-ban már hazánkban is azonsítottuk az első példányait) a fekete fügelégy (Silba adipata), de fügetermesztők, hobbi fügések, és kiskert tulajdonosok több esetben számoltak már be Németországban, Ausztriában és hazánkban is olyan esetekről, amikor az éretlen füge tele volt nyűvekkel.

Jelen állás szerint ilyen kárképet pedig a fekete fügelégy okoz, így előfordulhat, hogy sajnos ha nem is a teljes területen, de egy-egy ponton megjelent már Közép- és Kelet-Európa más országaiban is a fekete fügelégy, nem csak Magyarországon. Ez a hír egyáltalán nem örömteli a fügét kedvelők számára. Ha további hasznos információk is érdekelnek ezzel a kártevővel kapcsolatban, olvasd el a fekete fügelégy hazai megjelenéséről írt cikkem, amelyből még többet megtudhatsz róla.

Felhívás!

Mivel ez a kártevő jelenleg hivatalosan nincs jelen hazánkban 2024-ben már hazánkban is megjelent, és már korábban is több helyről hallottam olyan panaszt, hogy nyűveket találtak az éretlen fügékben, szeretnék egy felhívást eszközölni: kérem, aki kukacos fügét talál, az próbálja meg jó minőségben lefényképezni (legyen kép az esetlegesen lyukacsos fügéről egyben, és belülről is, amin látszanak a kukacok), és küldje el a képeket a fugesember[KUKAC]gmail[PONT]com címre. A levélben a csatolt képek mellé írja le a település nevét, ahol a fertőzött fügét találta. Előre is köszönöm a segítséget.