Fekete fügelégy , kártevő , növényvédelem , Silba adipata ,

Fekete fügelégy (Silba adipata) – hogyan védekezzünk ellene?

A fekete fügelégy (Silba adipata) a közönséges füge (Ficus Carica) egy igen ádáz kártevője, amely a cseresznyelegyekhez, vagy a dióburok-fúrólégyhez hasonló módon károsít. Képes a termés egy részét, vagy akár egészét emberi fogyasztásra alkalmatlanná tenni azáltal, hogy a lárvái a termésekbe berágva magukat belülről károsítják azokat.

A fekete fügelégy (Silba adipata) a hivatalos források szerint nincs jelen hazánkban, ugyanakkor az elmúlt években több egymástól távoli helyen is beszámoltak a jelenlétére utaló kártételről, ezért gondoltam, összeszedem róla a legfontosabb tudnivalókat, és megosztom a Fügés emberen.

Ki az a fekete fügelégy (Silba adipata)?

A kifejlett kártevő 3,5-4,5 mm hosszú, feketén csillogó légy. Az imágók a füge váladékával, és a fügefa nedvével, valamint esetleg más növények virágaival táplálkoznak. A kifejlett fügelegyek egyaránt szeretik a túlérett fügék nedveit, és az éretlen füge tejszerű nedvét, a latexet. A fekete fügelégy lárvái azonban csak az ehető fügét (Ficus carica) tekintik tápnövényüknek (beleértve mind a fügét, mind a kaprifügét). Tehát míg a kifejlett fügelégynek több tápnövénye is lehet, a lárvái csak a fügében képesek fejlődni. A nőstény legyek petecsoportokat raknak le a füge serlegnyílásánál található pikkelyek alá, majd a kikelő lárvák berágják magukat a füge bőre alá, és onnan kezdik meg kártételüket.

A megfigyelések szerint leginkább az éretlen, és árnyékolt helyzetben (például egy levél takarásában lévő füge) gyümölcsöket részesítik előnyben a peterakáskor. A jelentések szerint a felnőttek aktivitása kora reggel, és késő délután a legnagyobb, amikor a hőmérséklet alacsonyabb. A lárvák a gyümölcs belsejében táplálkoznak, és ez gyakran a gyümölcs korai lehullásához vezet. A lehullott gyümölcsökben aztán befejezik a fejlődést, és körülbelül 1 mm átmérőjű lyukakat rágva kijutnak a fügéből a talajba, ahol bebábozódnak, majd kikelve kezdik elölről az egész folyamatot.

Állítólag évente akár 4-6 nemzedéke is kifejlődhet, ami nagyjából a teljes fügeszezont lefedi, beleértve az első - és második terméshullámot is. Az utolsó nemzedék bábjai a talajban telelnek át (jelenleg nem ismert pontos információ arra vonatkozólag, hogy mekkora hideg az, amiben a bábok már nem élik túl a telet), hogy tavasszal újra elkezdhessék károkozásukat. A felnőtt fügelegyek májustól novemberig aktívak Törökországban.

Elterjedése

A Fekete fügelégy (Silba adipata) fertőzések gyümölcscsökkenést okoztak Szlovéniában, de a hatás helyenként, és fügefajtánként változott (Rote et al., 2017). Tunéziában „masszív” gyümölcshullást okozott, és a fertőzöttség aránya (a fertőzött gyümölcsök %-a) egyes esetekben meghaladta a 80%-ot. A jelentések szerint minden fügefajta fogékony volt (Abbes et al., 2021).

A fekete fügelégy (Silba adipata) a beszámolók szerint a Földközi-tenger térségében és a Közel-Keleten őshonos. Elterjedése magában foglalja: Afrika: Egyiptom, Dél-Afrika (a közelmúltban jelent meg), Tunézia; Ázsia: Izrael, Szíria, Törökország; Európa: Spanyolország, Olaszország, Málta, Szlovénia (a közelmúltban jelent meg); Észak-Amerika: Egyesült Államok (Kalifornia) (Abbes et al., 2021; D'Antonio és Fimiani, 1988; Giliomee, 2011; MacGowan és Freidberg, 2008; Mifsud és mtsai, 2012; Rot és mtsai, 2017; Tutmuş 2011). 2013).

Hogyan védekezhetünk a fekete fügelégy ellen?

Sajnos egyelőre nem tudni arról, hogy lenne természetes ellensége a fekete fügelénynek, így a célzott biológiai védekezés nem megoldható ellene, marad a kémiai védekezés. A kémiai védekezéssel azonban az a legnagyobb baj, hogy a füge belsejében lévő lárvák szinte teljesen védettek a kemikáliákkal szemben, ami azt jelenti, hogy csak a preventív jellegű kémiai védekezés jelenthet védelmet ellene, ami azt jelenti, hogy ha a kártevő jelenlétével számolunk, akkor még peterakás előtt lehet érdemes felszívódó rovarölő szerekkel permetezni. Ezek hatékonysága jelenősen csökken, ha már a lárvák a füge belsejében vannak. A Delegate™ 250 WG (növényvédőszer-adatbázisban ITT található meg) peszticid a dél-afrikai (Corteva) fügén található S. adipata elleni védekezésre alkalmasnak bizonyult (sajnálatos módon azonban ez a készítmény jelenleg hazánkban csak az alma, körte, és japán körte esetében engedélyezett. Egyébként étkezési célra termesztett füge esetében jelenleg egyetlen kémiai szer sem engedélyezett). Valamint védelmet nyújthat még a rendszeresen végzett talajfertőtlenítés a fügefa alatt.

Előfordulása hazánkban

Mint a bevezetőben már írtam, hivatalos források szerint Közép- és Kelet-Európában nincs jelen a fekete fügelégy (Silba adipata), de fügetermesztők, hobbi fügések, és kiskert tulajdonosok több esetben számoltak már be Németországban és hazánkban is olyan esetekről, amikor a füge tele volt nyűvekkel.

Jelen állás szerint ilyen kárképet pedig a fekete fügelégy okoz, így előfordulhat, hogy sajnos ha nem is a teljes területen, de egy-egy ponton megjelent már Közép- és Kelet-Európában (hazánkban) is a fekete fügelégy, ami egyáltalán nem jó hír a fügét kedvelők számára.

Felhívás!

Mivel ez a kártevő jelenleg hivatalosan nincs jelen hazánkban, mégis több helyről hallottam olyan panaszt, hogy nyűveket találtak a fügékben, szeretnék egy felhívást eszközölni: kérem, aki kukacos fügét talál, az próbálja meg jó minőségben lefényképezni (legyen kép az esetlegesen lyukacsos fügéről egyben, és belülről is, amin látszanak a kukacok), és küldje el a képeket a fugesember[KUKAC]gmail[PONT]com címre. A levélben a csatolt képek mellé írja le a település nevét, ahol a fertőzött fügét találta. Előre is köszönöm a segítséget.

Kapcsolódó anyagok (jobbára nem magyar nyelvűek):

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudjon

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu