Fekete fügelégy (Silba adipata) – hogyan védekezzünk ellene?
A fekete fügelégy (Silba adipata) a közönséges füge (Ficus Carica) egy igen ádáz kártevője, amely a cseresznyelegyekhez, vagy a dióburok-fúrólégyhez hasonló módon károsít. Képes a termés egy részét, vagy akár egészét emberi fogyasztásra alkalmatlanná tenni azáltal, hogy a lárvái a termésekbe berágva magukat belülről károsítják azokat.
A fekete fügelégy (Silba adipata) a hivatalos források szerint nincs jelen hazánkban, ugyanakkor az elmúlt években több egymástól távoli helyen is beszámoltak a jelenlétére utaló kártételről, ezért gondoltam, összeszedem róla a legfontosabb tudnivalókat, és megosztom a Fügés emberen.
Ki az a fekete fügelégy (Silba adipata)?
A kifejlett kártevő 3,5-4,5 mm hosszú, feketén csillogó légy. Az imágók a füge váladékával, és a fügefa nedvével, valamint esetleg más növények virágaival táplálkoznak. A kifejlett fügelegyek egyaránt szeretik a túlérett fügék nedveit, és az éretlen füge tejszerű nedvét, a latexet. A fekete fügelégy lárvái azonban csak az ehető fügét (Ficus carica) tekintik tápnövényüknek (beleértve mind a fügét, mind a kaprifügét). Tehát míg a kifejlett fügelégynek több tápnövénye is lehet, a lárvái csak a fügében képesek fejlődni. A nőstény legyek petecsoportokat raknak le a füge serlegnyílásánál található pikkelyek alá, majd a kikelő lárvák berágják magukat a füge bőre alá, és onnan kezdik meg kártételüket.
A megfigyelések szerint leginkább az éretlen, és árnyékolt helyzetben (például egy levél takarásában lévő füge) gyümölcsöket részesítik előnyben a peterakáskor. A jelentések szerint a felnőttek aktivitása kora reggel, és késő délután a legnagyobb, amikor a hőmérséklet alacsonyabb. A lárvák a gyümölcs belsejében táplálkoznak, és ez gyakran a gyümölcs korai lehullásához vezet. A lehullott gyümölcsökben aztán befejezik a fejlődést, és körülbelül 1 mm átmérőjű lyukakat rágva kijutnak a fügéből a talajba, ahol bebábozódnak, majd kikelve kezdik elölről az egész folyamatot.
Állítólag évente akár 4-6 nemzedéke is kifejlődhet, ami nagyjából a teljes fügeszezont lefedi, beleértve az első - és második terméshullámot is. Az utolsó nemzedék bábjai a talajban telelnek át (jelenleg nem ismert pontos információ arra vonatkozólag, hogy mekkora hideg az, amiben a bábok már nem élik túl a telet), hogy tavasszal újra elkezdhessék károkozásukat. A felnőtt fügelegyek májustól novemberig aktívak Törökországban.
Elterjedése
A Fekete fügelégy (Silba adipata) fertőzések gyümölcscsökkenést okoztak Szlovéniában, de a hatás helyenként, és fügefajtánként változott (Rote et al., 2017). Tunéziában „masszív” gyümölcshullást okozott, és a fertőzöttség aránya (a fertőzött gyümölcsök %-a) egyes esetekben meghaladta a 80%-ot. A jelentések szerint minden fügefajta fogékony volt (Abbes et al., 2021).
A fekete fügelégy (Silba adipata) a beszámolók szerint a Földközi-tenger térségében és a Közel-Keleten őshonos. Elterjedése magában foglalja: Afrika: Egyiptom, Dél-Afrika (a közelmúltban jelent meg), Tunézia; Ázsia: Izrael, Szíria, Törökország; Európa: Spanyolország, Olaszország, Málta, Szlovénia (a közelmúltban jelent meg); Észak-Amerika: Egyesült Államok (Kalifornia) (Abbes et al., 2021; D'Antonio és Fimiani, 1988; Giliomee, 2011; MacGowan és Freidberg, 2008; Mifsud és mtsai, 2012; Rot és mtsai, 2017; Tutmuş 2011). 2013).
Hogyan védekezhetünk a fekete fügelégy ellen?
Sajnos egyelőre nem tudni arról, hogy lenne természetes ellensége a fekete fügelénynek, így a célzott biológiai védekezés nem megoldható ellene, marad a kémiai védekezés. A kémiai védekezéssel azonban az a legnagyobb baj, hogy a füge belsejében lévő lárvák szinte teljesen védettek a kemikáliákkal szemben, ami azt jelenti, hogy csak a preventív jellegű kémiai védekezés jelenthet védelmet ellene, ami azt jelenti, hogy ha a kártevő jelenlétével számolunk, akkor még peterakás előtt lehet érdemes felszívódó rovarölő szerekkel permetezni. Ezek hatékonysága jelenősen csökken, ha már a lárvák a füge belsejében vannak. A Delegate™ 250 WG (növényvédőszer-adatbázisban ITT található meg) peszticid a dél-afrikai (Corteva) fügén található S. adipata elleni védekezésre alkalmasnak bizonyult (sajnálatos módon azonban ez a készítmény jelenleg hazánkban csak az alma, körte, és japán körte esetében engedélyezett. Egyébként étkezési célra termesztett füge esetében jelenleg egyetlen kémiai szer sem engedélyezett). Valamint védelmet nyújthat még a rendszeresen végzett talajfertőtlenítés a fügefa alatt.
Előfordulása hazánkban
Mint a bevezetőben már írtam, hivatalos források szerint Közép- és Kelet-Európában nincs jelen a fekete fügelégy (Silba adipata), de fügetermesztők, hobbi fügések, és kiskert tulajdonosok több esetben számoltak már be Németországban és hazánkban is olyan esetekről, amikor a füge tele volt nyűvekkel.
Jelen állás szerint ilyen kárképet pedig a fekete fügelégy okoz, így előfordulhat, hogy sajnos ha nem is a teljes területen, de egy-egy ponton megjelent már Közép- és Kelet-Európában (hazánkban) is a fekete fügelégy, ami egyáltalán nem jó hír a fügét kedvelők számára.
Felhívás!
Mivel ez a kártevő jelenleg hivatalosan nincs jelen hazánkban, mégis több helyről hallottam olyan panaszt, hogy nyűveket találtak a fügékben, szeretnék egy felhívást eszközölni: kérem, aki kukacos fügét talál, az próbálja meg jó minőségben lefényképezni (legyen kép az esetlegesen lyukacsos fügéről egyben, és belülről is, amin látszanak a kukacok), és küldje el a képeket a fugesember[KUKAC]gmail[PONT]com címre. A levélben a csatolt képek mellé írja le a település nevét, ahol a fertőzött fügét találta. Előre is köszönöm a segítséget.
Ha megtetszet a cikkem, és felhasználnád saját cikk írására, kérlek jeleníts meg egy hivatkozást, hogy itt található a forrás. Köszönöm előre is. 💚 Nyilván te sem szeretnéd, hogy forrásmegjelölés nélkül elvigyék több órányi munkád eredméynét! A képeket pedig kérlek, csak egészében használd fel vágás nélkül. Legyünk egymásra tekintettel! 😊
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Megjegyzések
Szólj hozzá!