Fekete fügelégy , fügehullás , fügelégy , gyümölcslégy , kártevő , kukacos füge , növényvédelem , Silba adipata ,

Fekete fügelégy (Silba adipata) – hogyan védekezzünk ellene?

A fekete fügelégy (Silba adipata) a közönséges füge (Ficus Carica) egy igen ádáz kártevője, amely a cseresznyelegyekhez, vagy a dióburok-fúrólégyhez hasonló módon károsít. Angol nyelvterületen Black fig fly-nak nevezik, innen ered a közismert rövidítése is, a BFF. Képes a termés egy részét, vagy akár egészét emberi fogyasztásra alkalmatlanná tenni azáltal, hogy a lárvái a termésekbe berágva magukat belülről károsítják azokat.

A fekete fügelégy (Silba adipata) a hivatalos források szerint nincs jelen hazánkban (ez már sajnos megdőlt, az első hivatalosan is azonosított fekete fügelegyet én küldtem be a HUN-REN Agrártudományi Kutatóintézetnek azonosításra) 2024-ben megjelent hazánkban is, de esélyes, hogy régebb óta is jelen lehet, mert az elmúlt években több egymástól távoli helyen is beszámoltak a jelenlétére utaló kártételről idehaza és a környező országokban is. Ezért gondoltam, összeszedem róla a legfontosabb tudnivalókat, és közzéteszem itt, a Fügés emberen.

Ki az a fekete fügelégy (Silba adipata)?

A kifejlett kártevő 3,5-4,5 mm hosszú, feketén csillogó légy. Az imágók a füge váladékával, és a fügefa nedvével, valamint esetleg más növények virágaival táplálkoznak. A kifejlett fügelegyek egyaránt szeretik a túlérett fügék nedveit, és az éretlen füge tejszerű latexes nedvét. A fekete fügelégy lárvái azonban csak a közönséges fügét (Ficus carica) tekintik tápnövényüknek (beleértve mind az ehető fügét, mind a kaprifügét).

Tehát míg a kifejlett fügelégynek több tápnövénye is lehet, a lárvái csak a fügében képesek fejlődni. A nőstény legyek petecsoportokat raknak le a füge serlegnyílásánál található pikkelyek alá, majd a kikelő lárvák berágják magukat a füge bőre alá, és onnan kezdik meg kártételüket. A megfigyelések szerint leginkább az éretlen, és árnyékolt helyzetben (például egy levél takarásában lévő füge) gyümölcsöket részesítik előnyben a peterakáskor.

A jelentések szerint a felnőttek aktivitása kora reggel, és késő délután a legnagyobb, amikor a hőmérséklet alacsonyabb. A lárvák a gyümölcs belsejében táplálkoznak, és ez gyakran a gyümölcs korai lehullásához vezethet, de ez nem minden esetben történik meg, sokszor még be is tudnak érni a károsított fügék.. A lehullott gyümölcsökben aztán befejezik a fejlődést, és körülbelül 1 mm átmérőjű lyukakat rágva kijutnak a fügéből a talajba, ahol bebábozódnak, majd kikelve kezdik elölről az egész folyamatot. Évente akár 4-6 nemzedéke is kifejlődhet, ami nagyjából a teljes fügeszezont lefedi, beleértve az első - és második terméshullámot is.

Az utolsó nemzedék bábjai a talajban telelnek át (jelenleg nem ismert pontos információ arra vonatkozólag, hogy mekkora hideg az, amiben a bábok már nem élik túl a telet), hogy tavasszal újra elkezdhessék károkozásukat. A felnőtt fügelegyek májustól novemberig aktívak Törökországban.

Nem minden esetben hullik le a károsított füge

Az előző bekezdésben már utaltam rá, hogy bár a szakirodalom azt írja mindenhol, hogy a fügelégy által károsított fügék idő előtt lehullanak a bokorról, a tapasztalat sokszor mást mutat. Több olyan fotót is kaptam, amelyeken a fügelégy tipikus kártétele látszik beérett fügéken. Sejtésem szerint ez azért lehet, mert a fügelégy nem károsított a füge nyaki részét, így nem szűnt meg a tápanyagellátása, tovább tudott nőni és fejlődni a károsítás ellenére.

Az ilyen fügék beérnek teljesen, és sok esetben csak a héjukon látszik egy-egy folt, ami arra utalhat, hogy nincs vele rendben. Ez általában azon a részen van, ahol a fügelégy lárvája már a bőr alatt jár, mielőtt kirágta volna magát a fügéből. Tehát ha a bekezdés feletti fotóhoz hasonló érett fügét találunk a bokron, joggal gyanakodhatunk a fekete fügelégyre.

Elterjedése

A Fekete fügelégy (Silba adipata) fertőzések gyümölcscsökkenést okoztak Szlovéniában, de a hatás helyenként, és fügefajtánként változott (Rote et al., 2017). Tunéziában „masszív” gyümölcshullást okozott, és a fertőzöttség aránya (a fertőzött gyümölcsök %-a) egyes esetekben meghaladta a 80%-ot. A jelentések szerint minden fügefajta fogékony volt (Abbes et al., 2021).

A fekete fügelégy (Silba adipata) a beszámolók szerint a Földközi-tenger térségében és a Közel-Keleten őshonos. Elterjedése magában foglalja: Afrika: Egyiptom, Dél-Afrika (a közelmúltban jelent meg), Tunézia; Ázsia: Izrael, Szíria, Törökország; Európa: Spanyolország, Olaszország, Málta, Szlovénia (a közelmúltban jelent meg); Észak-Amerika: Egyesült Államok (Kalifornia) (Abbes et al., 2021; D'Antonio és Fimiani, 1988; Giliomee, 2011; MacGowan és Freidberg, 2008; Mifsud és mtsai, 2012; Rot és mtsai, 2017; Tutmuş 2011). 2013).

Hogyan védekezhetünk a fekete fügelégy ellen?

Sajnos egyelőre nem tudni arról, hogy lenne természetes ellensége a fekete fügelénynek (hazánkban legalábbis jelenleg biztosan nincsen), így a célzott biológiai védekezés nem megoldható ellene jelenleg, marad a kémiai védekezés. A kémiai védekezéssel azonban az a legnagyobb baj (azon kívül, hogy hazánkban jelenleg nincsen engedélyezett vegyszer a füge kultúrákban), hogy a füge belsejében lévő lárvák szinte teljesen védettek a kemikáliákkal szemben, ami azt jelenti, hogy csak a preventív jellegű kémiai védekezés jelenthet védelmet ellene, ami azt jelenti, hogy ha a kártevő jelenlétével számolunk, akkor még peterakás előtt lehet érdemes felszívódó rovarölő szerekkel permetezni. Ezek hatékonysága jelentősen csökken, ha már a lárvák a füge belsejében vannak. A Delegate™ 250 WG (növényvédőszer-adatbázisban ITT található meg) peszticid a dél-afrikai (Corteva) fügén található S. adipata elleni védekezésre alkalmasnak bizonyult (sajnálatos módon azonban ez a készítmény jelenleg hazánkban csak az alma, körte, és japán körte esetében engedélyezett. Egyébként étkezési célra termesztett füge esetében jelenleg egyetlen kémiai szer sem engedélyezett). Valamint védelmet nyújthat még a rendszeresen végzett talajfertőtlenítés a fügefa alatt.

Ugyanakkor a vegyszeres védekezést nehezíti, hogy a teljes szezon alatt károsít, hiszen éretlen füge mindig van a bokron, akkor is, amikor már tucatjával érik is a gyümölcs. Ilyen körülmények között pedig nem szabad vegyszereket alkalmazni. Megoldás lehetne (ha lenne engedélyezett szer a fügére) a szezon elején történő erős vegyszeres védekezés, hiszen azzal erősen gyéríteni lehet a kártevők első nemzedékeit, hogy kisebb egyedszámmal károsítsanak a szezon további részeiben. De ez csak addig működhet, amíg nincs a szomszédságban máshol is füge, ahol nem védekeznek a kártevő ellen...

Előfordulása hazánkban

Mint a bevezetőben már írtam, a cikkem írásának pillanatában hivatalos források szerint Közép- és Kelet-Európában nincs jelen (2024-ban már hazánkban is azonsítottuk az első példányait) a fekete fügelégy (Silba adipata), de fügetermesztők, hobbi fügések, és kiskert tulajdonosok több esetben számoltak már be Németországban, Ausztriában és hazánkban is olyan esetekről, amikor az éretlen füge tele volt nyűvekkel.

Jelen állás szerint ilyen kárképet pedig a fekete fügelégy okoz, így előfordulhat, hogy sajnos ha nem is a teljes területen, de egy-egy ponton megjelent már Közép- és Kelet-Európa más országaiban is a fekete fügelégy, nem csak Magyarországon. Ez a hír egyáltalán nem örömteli a fügét kedvelők számára. Ha további hasznos információk is érdekelnek ezzel a kártevővel kapcsolatban, olvasd el a fekete fügelégy hazai megjelenéséről írt cikkem, amelyből még többet megtudhatsz róla.

Felhívás!

Mivel ez a kártevő jelenleg hivatalosan nincs jelen hazánkban 2024-ben már hazánkban is megjelent, és már korábban is több helyről hallottam olyan panaszt, hogy nyűveket találtak az éretlen fügékben, szeretnék egy felhívást eszközölni: kérem, aki kukacos fügét talál, az próbálja meg jó minőségben lefényképezni (legyen kép az esetlegesen lyukacsos fügéről egyben, és belülről is, amin látszanak a kukacok), és küldje el a képeket a fugesember[KUKAC]gmail[PONT]com címre. A levélben a csatolt képek mellé írja le a település nevét, ahol a fertőzött fügét találta. Előre is köszönöm a segítséget.

Kapcsolódó anyagok (jobbára nem magyar nyelvűek):

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

Népszerű cikkek

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudj...

Pöttyös lámpahordó-kabóca (Lycorma delicatula) – hogyan védekezzünk ellene?

A Lycorma delicatula, vagy ahogy idehaza hivatkoznak rá, a pöttyös lámpahordó-kabóca egy renkívül nagy károkat okozó kabócafaj. Az állatcsoport a fura nevét annak köszönheti, hogy „magasan hordja az orrát”, erről régen úgy hitték, éjszaka képes fényt kibocsátani – ez ugyan nem így van, de a név rajtuk ragadt. Mivel a hazai cikkek, amelyek erről a kártevőről szólnak, eléggé felületesek, elnagyoltak és adatszegények, gondoltam, írok egy cikket, melyben a lehető legtöbb – a tudomány jelen állása szerint elérhető – információt közlöm róla. Azt mindenképp le kell szögezzem a pánikhangulat kialakulásának elkerülése érdekében, hogy ezt a kártevőt a cikkem megjelenéséig sem hazánkból, sem más európai országból nem jelentették. Csak azért írok róla, mert egyes terjedését vizsgáló kutatások előrejelzései alapján bármikor megjelenhet Európában is. A legfeljebb 25 mm hosszú Lycorma delicatula ázsiai eredetű (Kínában, Indiában és Vietnamban őshonos) . A 2000-es évek közepe táján jelen...

Időjárás

Címkék

Aclees taiwanensis adriai Afrikai fügelégy állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Carpophilus hemipterus Ceratitis capitata Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak darázscincér deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előadás előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség esemény fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény farmosi fügedarazsak Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana Fig endosepsis fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge ormányos füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelégy fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj gyümölcslégy hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kabóca kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kétszínű gyümölcsfénybogár kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kukacos füge kultúra kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság levélhullás levéltetvek lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Mt. Etna Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus ujjas óriás unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak Zaprionus indianus

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020- fugesember.hu